Az EMSZ Országos Választmánya Székelykeresztúron tartott szombati ülésén döntött erről. A döntést azzal indokolta, hogy Románia jelenlegi pénzügyi helyzetében fokozódott annak a veszélye, hogy a kormánykoalíció egyes pártjai részéről felmerüljön egy gyors területi-közigazgatási átalakítás terve. A párt politikusai szerint előkészítés hiányában ez csakis egy „felületes és elhamarkodott lépés lehetne, amely veszélybe sodorhatja az erdélyi magyar közösség jövőbeli megmaradását”. „Ezért az EMSZ Országos Választmánya úgy értékelte, hogy közösségünk önrendelkezési igényeit ismételten meg kell jeleníteni, megkísérelve egy minél szélesebb társadalmi vita kialakítását – a román többséget is bevonva” – írták a közleményben.

Rámutattak: ezért a választmány megbízta Zakariás Zoltánt, hogy az elkövetkező időszakban kezdeményezze a Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet ismételt benyújtását a parlamentben, hiszen – mint fogalmaztak – „ez az, ami a legegyértelműbben kifejezi Székelyföld egységes régióként való meghatározásának igényét”.

A párt választmánya a kulturális autonómiára vonatkozó törvénytervezetek, valamint a nyelvhasználati jogok kiterjesztésére vonatkozó törvénytervezet előkészítéséről is döntött. Ezek beterjesztése utólagos ütemezés szerint történik majd – tájékoztattak.

A Székelyföld autonómiastatútumát, a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútumát és a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvényt legutóbb 2023. december 20-án nyújtotta be a képviselőházban Zakariás Zoltán, az EMSZ elnöke és Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke, akik az RMDSZ listáján szereztek képviselői mandátumot. A törvényhozás alsóháza az ünnepi időszakban, karácsony és újév között sürgősségi eljárással tárgyalta ezeket, és mindhárom tervezetet elutasította. Az elutasítást követően az EMSZ hangsúlyozta: az önkormányzatok és a bukaresti döntéshozatal szintjén is folytatja az autonómiaküzdelmet, és közölte, hogy újra beterjeszti az autonómiatervezeteket.