Az áldozat szerepében tetszelgő románok az előzményeket szeretnék figyelmen kívül hagyni, pedig többször is nyíltan éltették – legutóbb néhány nappal ezelőtt épp Belgrádban – a háborús bűnökért és népirtásért életfogytiglanra ítélt Ratko Mladić szerb tábornokot. Néhány bukaresti ultra a szerb fővárosban egy piros bannert feszített ki, amelyre a Mladić európai hős, aki a muszlimok számát nullára csökkentette provokáló szöveget írták. A hazafiság mögé bújó, korlátoltságukról többször tanúbizonyságot tevő román szurkolók bánatába némi öröm is vegyült a hétvégén, hiszen most már azon is kárörvendenek, hogy a magyar együttes drámai végjátékban kikapott Írországtól a Puskás Arénában és lemaradt a pótselejtezőről.

Zenicában feszült hangulatban kezdődött a mérkőzés, a hazai szurkolók kifütyülték a román himnuszt, rasszista rigmusokat skandáltak és lecigányozták a román játékosokat. A találkozó után Mircea Lucescu szövetségi kapitány élesen bírálta a játékvezetést és a körülményeket, szerinte Michael Oliver „tevékenysége” felborította az összecsapás egyensúlyát, viszont a csapatát is kritizálta néhány hibás döntés miatt. Különösen kemény szavakkal illette a bosnyák szurkolók rasszista bekiabálásait, valamint a stadion állapotát. A 80 éves szakember a kölcsönös tisztelet hiányáról beszélt, és kiemelte, hogy a Bukarestben rendezett román–bosnyák meccsen ehhez hasonló nem történt.

Ezt a selejtezősorozatot Románia is sikertelenül zárta, Bosznia-Hercegovina idegenben és otthon is begyűjtötte a három pontot, ugyanakkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy taktikailag és fizikailag is felülmúlták a román válogatottat, amely csoportjában legjobb esetben is csak a harmadik helyen végezhet, bár a Nemzetek Ligájában elért eredményének köszönhetően a pótselejtezőn még küzdhet a világbajnoki részvételért.

Mivel az eset nagy port kavart, a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) bejelentette, hogy panasszal fordul a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséghez (FIFA). Erdélyi magyarként elképedve figyelhetjük, hogy a szakszövetség milyen vehemensen, teljes mellszélességgel és nagy szavakat pufogtatva küzd a rasszizmus ellen, miközben az országhatárokon belül történő rasszista megnyilvánulások láttán könnyedén és következetesen félrenéz. A provokatív és illegális megnyilvánulások számunkra nem ismeretlenek, az elmúlt években többször elszenvedői voltunk a Sepsi OSK és az FK Csíkszereda mérkőzésein, nem mellesleg az ultrák 2019-ben még a norvég–román Európa-bajnoki selejtezőn is nyomdafestéket nem tűrő módon szidalmazták a magyarokat.

Általában ezekben az esetekben senki nem határolódik el, nem fogalmaz meg éles kritikát, ugyanakkor a megmondóemberek és a szakértők előszeretettel vágják a fejünkhöz, hogy érzékenyek vagyunk és túlreagáljuk, mert a csőcselék csak a mérkőzés hevében küldött ki az országból és nevezett hazátlannak, vagy épp csalódottságában és mérgében tépte le a székely zászlót az „úgynevezett Székelyföld” falvaiban, végül pedig a román klubok visszaesőkként megkapják az 5000 lejes büntetésüket, és minden folytatódhat tovább.

Ideje lenne betartatni a törvényt, egyre nagyobb bírságokat kiszabni az elkövetőkre, mert amíg a hatóságok nem lépnek fel szigorúan ellenük, addig az aljasság nem tűnik el a lelátókról, és nem érvényesül a fair play szelleme a sport­eseményeken. Talán nem lenne rossz, ha példát vennénk az angolokról, akik a huligánokat képesek voltak megzabolázni, manapság pedig követendő példaként tekinthetünk rájuk. Addig is, kedves hazánkfiai, Háromszékről üzenjük, hogy a fagyi visszanyalt, de csak ne drámázzatok és ne legyetek érzékenyek, mert a bosnyákok csak a meccs hevében szidalmaztak, amúgy lehet, nem is gondolták komolyan.

Fotó: Facebook / Dinamo Bucuresti