A részletek

A hivatalos, 28 pontból álló béketerv az alábbiak szerint épül fel: Megerősítik Ukrajna szuverenitását. Oroszország, Ukrajna és Európa között átfogó megnemtámadási megállapodás jön létre. Az elmúlt 30 év minden kétértelműségét rendezettnek tekintik. Oroszország vállalja, hogy nem támad meg szomszédos országokat, és a NATO nem terjeszkedik tovább. Oroszország és a NATO között az Egyesült Államok közvetítésével párbeszédet tartanak minden biztonsági kérdés rendezésére és a deeszkaláció feltételeinek megteremtésére, a globális biztonság biztosítása és a jövőbeni együttműködés, valamint a gazdasági fejlődés lehetőségeinek növelése érdekében. Ukrajna megbízható biztonsági garanciákat kap. Az ukrán fegyveres erők létszámát 600 ezer főben korlátozzák. Ukrajna vállalja, hogy alkotmányában rögzíti, nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO pedig alapszabályába foglalja: Ukrajnát a jövőben sem veszik fel. A NATO vállalja, hogy nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában. Az Egyesült Államok ellenszolgáltatást kap a garanciáért. Ukrajna jogosult lesz az EU-tagságra, és átmeneti kedvezményes hozzáférést kap az európai piac­hoz, amíg ezt a kérdést vizsgálják.

Egy erőteljes globális intézkedéscsomagot dolgoznak ki Ukrajna újjáépítésére. Oroszországot visszaintegrálják a globális gazdaságba: a szankciók feloldását szakaszosan, eseti alapon vitatják meg és fogadják el, az Egyesült Államok hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodást köt Oroszországgal energia, természeti erőforrások, infrastruktúra, mesterséges intelligencia, adatközpontok, ritkaföldfém-kitermelés (az Északi-sarkvidéken), és más kölcsönösen előnyös vállalati lehetőségek területén. Oroszország meghívást kap a G8-ba való visszatérésre.

A befagyasztott vagyon felhasználása a következőképpen alakul: 100 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont az Egyesült Államok vezette ukrajnai újjáépítési és beruházási programba fektetnek. Az USA a vállalkozás hasznának 50 százalékát megkapja. Európa további 100 milliárd dollárt ad hozzá, hogy növelje Ukrajna újjáépítésére rendelkezésre álló befektetési összeget. A befagyasztott európai vagyont feloldják. A fennmaradó orosz befagyasztott vagyont külön amerikai–orosz befektetési alapba helyezik, amely meghatározott területeken közös projekteket hajt végre. A zaporizzsjai atomerőművet az IAEA (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) felügyelete alatt üzemelik be, és a megtermelt áramot Oroszország és Ukrajna egyenlő arányban – 50–50 százalékban – kapja.

Ami a területeket illeti: a Krímet, Luhanszkot és Donyecket de facto Oroszországhoz tartozónak ismerik el. Herszon és Zaporizzsja megyében a frontvonalat befagyasztják, ami de facto elismerést jelent a kontaktvonal mentén. Oroszország lemond az öt régión kívül ellenőrzése alatt álló, megállapodás szerinti egyéb területekről. Az ukrán erők kivonulnak a Donyecki terület azon részéről, amelyet jelenleg ellenőriznek, és ez a kivonulási zóna semleges, demilitarizált ütközőzónának minősül, amelyet nemzetközileg az Orosz Föderációhoz tartozó területként ismernek el. Ukrajnában száz napon belül választásokat kell tartani.

Válaszút előtt Ukrajna

Ukrajna jelenleg annak kockázatával szembesül, hogy vagy kulcsfontosságú partnerét, vagy a méltóságát veszíti el – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az ukrán emberekhez intézett videoüzenetében az amerikai békejavaslattal kapcsolatosan. Az államfő egyúttal leszögezte: azon fog dolgozni, hogy konstruktív párbeszédet alakítson ki a „legfontosabb partnerrel”, az Egyesült Államokkal. „Eljött az egyik legnehezebb pillanat történelmünk során. Komoly nyomás nehezedik most Ukrajnára, és az ország nagyon nehéz választás elé kerülhet: vagy méltóságát veszíti el, vagy kulcsfontosságú partnerének elvesztését teszi kockára. Vagy a bonyolult 28 pont, vagy rendkívül nehéz, az eddigi legnehezebb tél vár ránk” – mondta Zelenszkij.

Biztosított afelől, hogy a hangzatos kijelentések helyett nyugodt együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal és minden partnerországgal. „Érveket fogok felhozni, meggyőzni fogok, alternatívákat fogok javasolni, de biztosan nem adunk az ellenségnek okot arra, hogy azt mondja: Ukrajna nem akar békét, Ukrajna hiúsítja meg a folyamatot, és Ukrajna nem kész a diplomáciára. Ilyesmi nem fog megtörténni” – szögezte le az elnök. Hangsúlyozta, hogy nagy próbatételek idején még inkább szükség van az ukránok egységére.

Oroszország kész tárgyalni

Donald Trump amerikai elnök 28 pontos béketerve az ukrajnai konfliktus végleges rendezésének alapjául szolgálhat, de annak tartalmát Oroszországgal nem vitatták meg – jelentette ki Vlagyimir Pu­tyin orosz államfő az orosz biztonsági tanács tanácskozásán. Putyin elmondta, az Egyesült Államok az ukrajnai rendezésről szóló előzetes megbeszélésen arra kérte Oroszországot, legyen rugalmas, és Moszkva megerősítette, hogy hajlandó erre. „Összességében ez (a háború alakulása) megfelel nekünk, mert a különleges hadművelet céljait fegyveres küzdelemben el tudjuk vele érni. De készek vagyunk béketárgyalásokra is, a problémák békés megoldására, azonban ehhez természetesen a javasolt terv minden részletének érdemi megvitatása szükséges. Erre készek vagyunk” – mondta Putyin.