Demeter J. Ildikó
Szinte pontosan egy évvel a 2024-es romániai elnökválasztás érvénytelenítése és közel négy évvel az ukrajnai háború kezdete után új honvédelmi stratégiát fogadott el a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A dokumentumot kezdeményezője, Nicușor Dan államfő terjeszti a parlament két háza elé, és akkor válik véglegessé, amikor a törvényhozók többsége megszavazza. Egyelőre annyit tudunk róla (az elnöki hivatal közleményéből), hogy az államelnök víziója egy modern és biztonságos, a békének és minden előnyének örvendő, az állampolgárai köré épülő ország, ahol az alapvető jogokat és szabadságokat tiszteletben tartják, az intézmények pedig átláthatóan, feddhetetlenül és kizárólag a közjó érdekében működnek.
Nagyon szép elképzelés, a hazai realitásokhoz mérve kicsit túlságosan is az. De hát egy ilyen stratégiának komoly célokat kell tartalmaznia, és az legalább megnyugtató, hogy az ország katonai főparancsnoka – az államelnök – a békét és az embereket tartja a legfontosabbnak. Mert a honvédelem – ide értve a hadsereget és az elhárítást, azaz a titkosszolgálatokat is – sincs nagyon jó állapotban, dacára annak, hogy Románia immár 21 éve NATO-tag, és ebből kifolyólag több külföldi (főleg amerikai és francia) csapat itt tartózkodik és gyakorlatozik valamelyik katonai támaszponton. Mert van ugyan 15 hadianyag-gyárunk, de ezek nem nekünk dolgoztak, hanem leginkább ukrán exportra: NATO-kompatibilis muníció gyártására vonatkozóan az első szerződést idén májusban írták alá. Ezután megmozdultak az állóvizek, most már egymást érik a hírek arról, hogy melyik üzemben mi készül, új lőporgyár is épül német partnerséggel, egyszóval úgy tűnik, a felszerelést igyekeznek rendbe tenni az illetékesek. Ebben az is közrejátszik, hogy egész Európa fegyverkezik, erőt akar mutatni Moszkvának. Szomorú helyzet, de örvendetes, hogy ezúttal a jó oldalon talál minket a történelem. Ha igaz.
A román hadsereg ugyanis évtizedeken át békéhez, bizonyos mértékben egyenesen a semmittevéshez szokott, és bár a mai aktív állomány remélhetőleg felkészültebb és fegyelmezettebb az elődeinél, nagyrészt azok a már visszavonult tisztek nevelték, akiknek az egyesületeiben igen sokan szimpatizálnak a neolegionárius eszmékkel, mozgalmakkal és magával Oroszországgal. Ugyanez a helyzet a titkosszolgálatokkal is, amelyek nem tudták (vagy nem is akarták?) az oroszok által suttyomban támogatott Călin Georgescu hirtelen felfutását kivédeni. Maguk a vonatkozó törvények elfogadása, illetve módosítása is rettentő nehézkes: a drónokra vonatkozóan csak idén májusban született jogszabály (bő három évvel az ukrajnai háború kitörése után), a honvédelmi tervezetek pedig másfél évi vajúdás után a parlamentben akadtak el. Mintha valakik folyton visszahúznák a gyeplőt.
Közben egyre több orosz drón repül át a határon, és egyre beljebb: tegnap, a CSAT ülése utáni reggelen már három megye – köztük a Háromszékkel szomszédos Vrancea – lakosságát riasztották emiatt. Véletlen lenne? Vagy valami jelzés? Maga a honvédelmi miniszter, Ionuț Moșteanu is meglepettnek látszott. Mindenesetre jó lenne, ha az emberközpontú stratégia konkrétumokban is megmutatkozna, de minél hamarabb.
Ülésezik a Legfelsőbb Védelmi Tanács. Fotó: www.presidency.ro
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.