Az állam­adósság aránya 2024 végén a GDP 54,8 százaléka, egy évvel korábban 48,9 százaléka volt, előbbi nominális értékben 963,94 milliárd, utóbbi 784,23 milliárd lejt tett ki – áll a cursdeguvernare.ro elemzésében.

Meredek emelkedés

A nominális értékek meredek emelkedését a választási szuperév rekord költségvetési deficitje magyarázza, amely mintegy 150 milliárd lejjel toldotta meg a hiányt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentésében is az áll, hogy tavaly „a költséges nyugdíjreform és a közszféra béremelése” növelte jelentősen az állami kiadásokat. De ezen túlmenően az idénre tervezett költségvetés is irreális feltételezéseken alapult, egyes kiadások az év első hét hónapjában tovább nőttek az augusztus 1-jén végrehajtott költségvetési helyreállítási intéz­kedésekig. 

A GDP-hez viszonyított adósság gyors növekedése a gazdasági stagnálás eredménye is, hiszen tavaly és az idei év első három negyedévében csupán 0,8 százalékos reálnövekedést mértek. Tehát a gyenge reálgazdasági dinamika és a magas költségvetési hiány együttesen a GDP-hez viszonyított adósságarány gyors romlásához vezetett. 

Az elemzés rámutat arra is, hogy a közszféra hiányával ellentétben a magánszektor 2024-ben jelentős, a GDP 2,6 százalékát kitevő többletet ért el. Az IMF szerint 2026 után új intézkedésekre van szükség a 2024-es rekordhiány korrekciója és az államadósság emelkedő tendenciájának megállítása érdekében.

Ugyanakkor az értékelés szerint a fiskális konszolidáció üdvözlendő és szükséges, de további kiigazítások nélkül az államadósság GDP-hez viszonyított aránya középtávon tovább fog emelkedni. Bár a költségvetési hiány várhatóan jelentősen csökkenni fog, további intézkedések hiányában aránylag magas szinten marad, a GDP körülbelül 5 százalékánál 2030-ig. Ennek eredményeként az államadósság GDP-hez viszonyított aránya továbbra is körülbelül 10 százalékponttal fog emelkedni, és 2030-ra megközelíti a 70 százalékot, ami magas kockázatot jelent az állam­adósság terén – áll az IMF elemzésében.

Továbbá az IMF a GDP arányában kifejezett állam­adósságot 2025 végén 61,2 százalékra becsüli, ha az idei gazdasági növekedés eléri az egy százalékot. Ugyanakkor a nominális GDP várhatóan 1906 milliárd lej lesz ebben az évben és 2057 milliárd lej 2026-ban.

Magas adósság

A magas adósság azt is jelenti, hogy új hitelek nélkül az állam nem tudja fenntartani az azonos életszínvonalat, az állami beruházások pedig elmaradnak. Ám a folyamatosan növekvő adósság kamatai magát az adósságot is növelik. 

A tavalyi, a GDP 9,3 százalékát kitevő költségvetési hiány, amely messze a legmagasabb volt Európában, súlyosan rontotta az állam­adósság átlagos költségét, a pénzügyminisztérium által közzétett adatok szerint. Így az államadósság átlagos költsége, azaz a román adósság után fizetett átlagos kamat szintje a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint 2023 végén 3,6 százalékról 2025 júliusára 4,6 százalékra ugrott. Ha a szuverén kamatlábak (amelyek az EU-ban a legmagasabbak) nem csökkennek, az államadósság átlagos költsége az elkövetkező években tovább emelkedik, ami tovább növeli a költségvetési terheket, mivel a pandémia idején alacsony kamatlábak mellett kibocsátott állampapírok többsége lejár, a refinanszírozás pedig magasabb kamatlábbal felvett új hiteleket jelent. Vagyis szakértők számítása szerint, ha nem érjük el a 3 százalék feletti gazdasági növekedést, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya kizárólag a kamatfizetések miatt fog emelkedni. A Román Kereskedelmi Bank (BCR) számításai szerint 2025-ben az államadósság kamatfizetései önmagukban több mint 2 százalékponttal fogják növelni az államadósság GDP-hez viszonyított arányát. Ugyanakkor az infláció önmagában, akárcsak 2024-ben, képes lesz kordában tartani az államadósság növekedését.

Kamatköltségek

Szakértők szerint az állam­adósság finanszírozásának teljes költsége (mely tartósan évi tízmilliárd euró fölött maradhat) már most is fenntarthatatlan szintre emelkedett: az a tény, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya kizárólag a kamatok miatt növekszik, „arra a következtetésre vezet, hogy az államadósság emelkedő tendenciájának megfordításához elsődleges költségvetési többletet kell elérnünk” – véli Ciprian Dascălu, a BCR vezető közgazdásza. Ezt Romániának az elmúlt húsz évből csupán három alkalommal – 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben – sikerült elérnie.

2019-hez képest Románia a GDP arányában a második legnagyobb államadósság-növekedést regisztrálta, mintegy 17 százalékponttal – ez a fejlemény nemcsak a régióban, hanem egész Európában kiemelkedő.

Eddig adósságdefláció volt – az infláció jobban segített nekünk az államadósság GDP-hez viszonyított arányának kordában tartása tekintetében, mint a reál-GDP-növekedés – állítja Dascălu, aki szerint a nominális gazdasági növekedés eddig sokat segített abban, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított arányát elfogadható szinten tartsuk. De ha figyelembe vesszük, hogy az államadósság átlagos költsége jelenleg körülbelül 4,8 százalék, és a tízéves kötvények kamatlába 7 százalék, továbbá, hogy az elkövetkező évtizedben, 2,5–3 százalékos potenciális reál-GDP-növekedés és 2,5–3 százalékos infláció várható, vagyis a nominális GDP-növekedés nem haladja meg az 5–6 százalékot, akkor az államadósság GDP-hez viszonyított aránya csak a kamatok miatt fog növekedni – érvel a szakember, aki arra a következtetésre jut, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított arányának emelkedő tendenciáját megfordítani csakis elsődleges költségvetési többlet elérése révén lehet.