Ursula von der Leyen: Európa jövője összefonódik Ukrajna jövőjével

Az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén az amerikai béketervről szóló vitában von der Leyen hangsúlyozta: több mint három és fél évvel a háború kezdete után Ukrajna mindennapjai továbbra is a támadások és az áldozatvállalás jegyében telnek, ami világossá teszi, hogy Európának nem szabad szem elől tévesztenie az ország szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelmét. Közölte: Európa minden lépésben Ukrajna mellett áll, mert a háború tétje az ENSZ Alapokmányának alapelvei és Európa biztonsága. Közölte, Oroszország stratégiája változatlanul arra épül, hogy erőben felülmúlja Ukrajnát és a nyugati szövetségeseket, éppen ezért valahányszor valódi előrelépés történik a valódi békét hozó tárgyalások felé, az erőszak fokozódik. A Kreml nyilatkozatai azt mutatják, hogy Moszkva célja a határok átrajzolása és a befolyási övezetek visszaállítása, míg Ukrajna és Európa igazságos és tartós békére törekszik, amely lezárja a konfliktust és nem vetíti előre újabb háborúk veszélyét.

Von der Leyen üdvözölte a Donald Trump amerikai elnök vezette diplomáciai kezdeményezést, és fontos lépésnek nevezte a béketerv konkrét szövegének megkezdett kidolgozását. Mint mondta, az ukrán, amerikai és európai munka eredményeként most közös kiindulópont áll rendelkezésre. Az EB elnöke négy prioritást emelt ki, amely meghatározza Európa álláspontját a folyamatban. Elsőként hangsúlyozta, hogy bármilyen megállapodásnak igazságos és tartós békét kell eredményeznie, és valódi biztonságot kell garantálnia Ukrajnának és Európának. Ez szerinte nem járhat Ukrajna fegyveres erejének korlátozásával, mert az ország kiszolgáltatottá válhatna a jövőbeni orosz támadásokkal szemben. Hozzátette: Ukrajna biztonsága Európa biztonsága, ezért hosszú távú és hiteles biztonsági garanciákra van szükség.

Prioritás von der Leyen szerint Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megőrzése. Az erővel módosított határok elfogadása szerinte veszélyes precedenst teremtene, és újabb háborúkat idézhetne elő. Utalt arra is, hogy Ukrajna európai jövőt választott, részlegesen már integrálódott az uniós piacba és a védelmi ipari együttműködésbe, és jövője az Európai Unióban van. A harmadik prioritás az, hogy az EU vállalta Ukrajna 2026–2027-es pénzügyi szükségleteinek finanszírozását, és a bizottság kész jogi javaslatot benyújtani a befagyasztott orosz eszközök felhasználásáról. A negyedik prioritásról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőbeli békemegállapodás végrehajtásában az Európai Uniónak és a NATO-partnereknek meghatározó szerepük lesz. Kijelentette: Semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül, semmit Európáról Európa nélkül, semmit a NATO-ról a NATO nélkül!

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: a béke elérésének most olyan pillanata van, amely ha elveszik, hosszú időre visszahozhatatlanná válhat. A politikus szerint közös felelősség nem elszalasztani ezt a lehetőséget, mert az alternatíva további értelmetlen pusztítás és öldöklés Ukrajnában. Hangsúlyozta: a háborút a fronton nem lehet megnyerni, csakis tárgyalással lehet lezárni. Úgy fogalmazott: a realitásból kiindulva kell kihozni a legtöbbet annak érdekében, hogy mielőbb megkezdődhessenek a béketárgyalások. Szerinte ennek a felismerésnek azonban ma kevés jelét látni az EP-ben, és azt is kifogásolta, hogy a vita címéből az utolsó pillanatban eltűnt a béketerv szó, mintha egyesek tartanának a béke gondolatától is. A képviselő emlékeztetett: az Európai Unió alapítói a háború elkerülését tekintették elsődleges célnak, és az EU-t a béke és a biztonság térségének szánták. A béke nem díszlet a politikai színpadon, hanem maga az élet. Az emberek békét akarnak – mondta.

Gál Kinga szerint Európa már így is óriási árat fizetett a háborúért, jelentős uniós források mentek fegyverszállításra és kárenyhítésre, miközben az ukrajnai korrupció sok pénzt nyelt el. Hozzátette: erről a parlament vitázni sem hajlandó, miközben a bizottság elnöke további forrásokat kér a tagállamoktól.