A több tévécsatornán élőben közvetített felvonuláson a hadsereg és a védelmi minisztérium 2900 fegyverese, valamint 240 francia, észak-macedóniai, moldovai, lengyel, portugál, spanyol és amerikai katona vonult át díszlépésben, illetve harci járművei fedélzetén a román hadsereg első világháborús véráldozata és katonai sikerei előtt tisztelgő diadalív alatt. A ködös időjárás miatt a légi bemutató elmaradt. A díszszemlén – Ilie Bolojan kormányfő, Sorin Grindeanu képviselőházi, Mircea Abrudean szenátusi elnök és Traian Băsescu volt államfő mellett – először volt jelen főparancsnoki minőségben Nicușor Dan államfő, aki a felvonulás után közel két órát maradt a helyszínen, beszélgetett az emberekkel, akik közül sokan készítettek közös fényképet vele.

Incidensek Gyulafehérváron

A szélsőséges pártok az egyesülés fővárosaként emlegetett Gyulafehérváron ünnepeltek, de külön-külön és feszült hangulatban. A Digi24 beszámolója szerint 500 csendőrt vezényeltek ki, hogy a fasiszta propaganda és az alkotmányos rend elleni felbujtás vádjával bíróság elé állított, hatósági felügyelet alatt álló Călin Georgescu volt államfőjelölt menete ne találkozzon korábbi támogatója – az AUR élére egyedüli jelöltként vasárnap újraválasztott – George Simion által vezetett felvonulással; Simion fel is háborodott, hogy „sáncokban” vezetik őket. Georgescut több mint ezer híve várta a gyulafehérvári ortodox székesegyháznál, ahova a szervezőik tervei szerint csak a volt elnökjelölt léphetett volna be néhány kísérőjével. Amikor azonban Georgescu megjelent közöttük, híveinek egy része összecsapott a csendőrséggel, áttörte a biztonsági kordont, és erőszakkal behatolt a székesegyházba, ahol nők és gyermekek várakoztak virágcsokrokkal. De nem mindenki volt a rajongója: egy férfi azt kiabálta neki, hogy „Takarodj Moszkvába!”, mire lökdösni kezdték, és provokátornak nevezték. Később Georgescu tábora kifütyülte a helyszínre érkező Ilie Bolojan kormányfőt, és lemondását követelte. Az SOS párt elnöke, Diana Șoșoacă földig érő subában jelent meg Gyulafehérváron, miután előző nap megfenyegette az ország vezetőit, hogy „ne merészeljenek Gyulafehérvárra menni”, mert annak „nagyon csúf vége lesz”.

ánia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. Az első világháborút a győztes oldalon befejező Románia másfél évvel később, az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés révén érte el Erdély elcsatolásának nemzetközi elismertetését.