Mindannyian sejthettük, valami nagyon nincs rendben a román igazságszolgáltatás háza táján, ám a valóság, amelyet a Recorder oknyomozó portál feltárt, legsötétebb elképzeléseinket is felülmúlta. Egy velejéig korrupt rendszert ismerhettünk meg, mely néhány sötét figura irányítása alatt nemcsak a korrupció elleni harc legfőbb kerékkötőjévé vált, de a politikum urává és kiszolgálójává is egyszerre. A modern államok alapját képező demokratikus rendszerek harmadik, független pillére – a másik kettő a törvényhozás (parlament) és a végrehajtás (kormány) – Romániában teljesen elszabadult, és nemcsak rendkívül tisztességtelenné vált, de uralni, befolyásolni is próbálja (sokszor sikerrel) a másik kettőt.
Leállt a korrupcióellenes harc
2017 telén hatalmas tüntetések rázták meg Romániát. Százezrek vonultak utcára az igazságszolgáltatási rendszer védelmében, megakadályozni, hogy a Liviu Dragnea irányította kormány bedarálja és a politikum kiszolgálójává tegye azt. Akkor sikerült meggátolni a szociáldemokraták terveit, és észre sem vettük, hogy a következő években csendben, a háttérben olyan változások történtek, amelyek megalapozták a mai helyzetet.
Ha utólag felidézzük, Dragnea 2019-es elítélése volt az utolsó nagy korrupciós ítélet Romániában. Azóta elévülésekről, felmentésekről, korábban elítéltek szabadlábra helyezéséről hallhattunk csupán, és ezekből is érzékelhető volt, hogy a korrupcióellenes harc ugyancsak megtorpant Romániában, valami komoly gond van az igazságszolgáltatás háza táján.
A Recorder dokumentumfilmje a három pillérre támaszkodó igazságügyi rendszer bemutatásával indul. Az ügyészek feladata a nyomozás, az ügyek felgöngyölítése, a vádirat összeállítása, amely aztán a második pillérhez, a bíróságra kerül. Mindkettőt felügyeli a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), amely választott bírókból és ügyészekből áll, feladata szavatolni az igazságszolgáltatás függetlenségét, a rendszer tisztességes és szakszerű működését.
Hogyan mentik fel a bűnösöket?
Az oknyomozó feltárásból kiderül, hogy a befolyásolás számos esetben már az ügyészek esetében megkezdődik. Egykori munkatársak, vezetők vallomásaiból kerekedik ki, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkájának miként vetett gátat a 2023-ban kinevezett Marius Voineag főügyész, akit akkor nem tartottak a legesélyesebbnek, elődje eredményei számottevőek voltak, ám Voineag Nicolae Ciucă egykori miniszterelnök korrupciós ügyének eltemetése miatt élvezte Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter támogatását. A filmből kiderül, Voineag miként temette el például a SRI egy jelentős beszerzési ügyét, de leállította más központi intézmények korrupciós ügyeinek vizsgálatát is, elérte, hogy regnálása két és fél éve alatt az intézménynél dolgozó 140 ügyészből 20 távozzon.
Megtudhatjuk, ha az ügyészek eredményesen végezhetik munkájukat, sikerül alapos bizonyítékokat összegyűjteniük, ez még mindig nem jelenti azt, hogy a vádlottakat elítélik, a következő akadály ugyanis a bíróság. Ezek közül a Bukaresti Ítélőtábla az egyik gócpont, ahová a fellebbezések kerülnek, és bírócserék, halogatások után sorra évültek el az ügyek.
Az egyik szembeötlő példa, melyet a film bemutat, Marian Vanghelie egykori bukaresti 5. kerületi polgármester korrupciós ügye. 2015-ben állították bíróság elé, és 2021 májusában alapfokon 11 év 8 hónapos börtönbüntetésre ítélték több bűncselekményért: hivatali visszaélés, pénzmosás és 30 millió euró értékű megvesztegetés. Fellebbezése a Bukaresti Ítélőtábla elé kerül, ahol a tárgyalás során ötször (!) cserélik ki a bírói testületet, és Vangheliét felmentik: ügye elévült, nem kell börtönbe vonulnia, és a korábban rá kirótt 15 millió euró helyett csak 3 millió eurót kell visszafizetnie.
Vanghelie példáján keresztül ismerhetjük meg azt a gyakorlatot, amely a Bukaresti Ítélőtáblánál rendszerré vált. A bíróságok működésének mechanizmusai elméletileg nagyon szolidak és kizárnak minden részrehajlást, a valóság azonban azt mutatja, minden rendszer kijátszható. Hiába osztják el az ügyeket véletlenszerűen, egy számítógépes rendszer segítségével, ha aztán a bíró bármikor lecserélhető, különösebb indoklás nélkül. És mivel minden új bíró elölről kezd, ez teljesen új tárgyalást jelent, s az ügyek elévülésig húzhatóak. Ez történik az ítélőtáblánál, és nem Vanghelie esete az egyetlen, számos más példa igazolja, hogy nem kivételről, hanem általános gyakorlatról van szó. A bírák visszahívása, áthelyezése pedig az ítélőtábla elnökének feladata, és a CSM jóváhagyásával történik.
A Recorder számos tanúvallomást sorakoztat fel a Bukaresti Ítélőtábla belső köreiből. A megszólaló bírák felfedik, hogy a bíróság vezetése miként bátorítja a vádlottakkal szembeni megkülönböztetést, hogyan sérti meg az ügyek véletlenszerű kiosztásának elvét, és az is kiderül, az elmúlt években a Bukaresti Ítélőtábla vezetésébe ellentmondásos előéletű bírákat neveztek ki. Ezek az előléptetések Lia Savonea nevéhez köthetők, aki az elmúlt tizenöt évben a román igazságügyi rendszer egyik kulcsfigurájává vált.
Savonea annak ellenére futott be villámgyors karriert, hogy 2010-ben a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kihallgatta, és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elutasította a legfelsőbb bíróságra való előléptetését. Végül mégis a CSM tagja lesz, és 2019-ben annak elnöke is, idén tavasszal pedig kinevezték a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék (ICCJ) élére.
Piramisszerű rendszer
A dokumentumfilmből megtudhatjuk, hogy a román igazságszolgáltatás látszólag nagyon igazságos és demokratikus rendszere a valóságban mennyire befolyásolható. Irányítói elérték a piramisszerű kialakítást, és 2017–2022 között egyértelművé vált, hogy egy maréknyi ember rátette a kezét a vezetésre. Azért vált ez lehetségessé, mert 2017-re – a korábbi erőteljes korrupcióellenes harcnak köszönhetően – megbomlott az egyensúly a három hatalmi ág között, a végrehajtó és törvényhozó (tehát a politikum) az igazságszolgáltató hatalom kiszolgáltatottjává vált. Így történhetett meg 2022-ben, hogy az igazságügyi rendszer reformja címén olyan törvényt fogadtak el, amely megerősítette a piramisrendszert és az ellenőrizhetetlenséget, egy szűk, kulcspozíciókban lévő bírói csoport irányítása alá helyezte az igazságszolgáltatást. Számos tanúvallomás szerint félelem uralkodik a tisztességes bírák körében, tartanak a vizsgálatoktól, áthelyezéstől, kizárástól (erre is volt példa).
Eme politikai-jogi szimbiózis eredménye az is, hogy nemcsak a korrupt politikusoknak kedvez az új igazságszolgáltatási rendszer, de a tisztességtelen bíráknak, ügyészeknek is. 2017-től vizsgálatukat kivették a DNA hatásköréből, új testületeket hoztak létre, melyeknél azonban a CSM által kinevezett ügyészeknek kellene felgöngyölíteniük a kétes eseteket. Ők azonban nagyon kevesen vannak, így nem véletlen, hogy 2018 óta egyetlen bíró vagy ügyész ellen sem emeltek vádat, pedig azelőtt évente több tucat ilyen eset is volt. És itt zárul is az ördögi kör: kéz kezet mos alapon védi egymást az igazságszolgáltatás és a politikum. Pártállástól függetlenül, hisz az elmúlt években a PSD és a liberálisok egyaránt nyakig benne voltak abban, hogy a helyzet eddig fajuljon. A többiek pedig némán, értetlenül asszisztáltak mindehhez.
A Recorder dokumentumfilmjének nagy erénye, hogy közérthetően, konkrét példákkal mutatja be egy egyébként zárt, titokzatos és főként csak a szakmabeliek által látott, értett rendszer áldatlan működését. Bírák, ügyészek nyilatkoznak, jó páran névvel, mások elsötétítve, torzított hanggal. Állításaikat esetek sokasága támasztja alá, és mindenikük hozzászólásából visszaköszön: a helyzet tarthatatlanná vált.
A filmet a megjelenését követő 24 órában egymillióan nézték meg, és szerdán este főműsoridőben a közszolgálati televízió is bemutatta, tehát mostanig vélhetően több millióan látták az elmúlt 35 esztendő talán legfontosabb oknyomozásának leleplezéseit. Megbolydult a teljes román társadalom, országszerte több ezren vonultak utcára, a politikusok – az elnöktől a miniszterelnökig – méltatlankodnak, az igazságügyi miniszter mossa kezeit, az érintettek pedig vad vádaskodásba és ellentámadásba lendültek. Hogy mi lesz a történet vége, még nem sejthetjük, de minden adott, hogy a saját vezetői által rabul ejtett igazságszolgáltatási rendszer lerázza láncait és felszabadítsa magát. Kérdés: lesz-e elég bátor bíró, ügyész, aki akarja ezt és tesz is érte?
(A teljes tényfeltáró anyag elérhető a recorder.ro honlapon, a Recorder Facebook-oldalán, illetve YouTube-csatornáján.)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
