Tegnap nem csak a fákon függő sétáló alatt volt nagy a sor a sepsiszentgyörgyi Erzsébet-parkban, a tuskócipőknek is nagy volt a keletje, a gólyalábakért egyenesen versengtek, mert a gyermekek szerint a magasból minden szebbnek tűnik, és jobban lehet látni, mit érdemes még kipróbálni. A kislányok inkább köveket, üvegtárgyakat festettek, a fiúk a sakkozást, a falra mászást választották, de készítettek kartonkocogtatót is. A legnagyobb közönsége a színpadi táncoknak és a Vitéz László bábjátéknak volt, de azok látták a legszínvonalasabb produkciót, akik elmentek az Udvarhely Néptáncműhely Hüvelyk Matyi előadására.
A vásárban kínáltak nyalókát és vattacukrot, műanyag kardot és puskát, bébiruhát, egy ismert piperecikkgyártó cég a legkisebb gyermekeknek is kezébe nyomta az illatreklámot, de nem éreztük kürtőskalács illatát, nem láttunk labdahegyeket, fajátékokat. Ennek ellenére jó volt a hangulat az Erzsébet-parkban, a gyermekek nem figyeltek a silányságra, hanem örvendtek a pillanatnak. Reggeltől délig óvodáscsoportok kígyóztak a város központjában, délután szülőkkel, nagyszülőkkel érkeztek a kisebbek, barátokkal a nagyobbak, s bár a létszámban nem volt hiány, valami mégis hiányzott. Talán az, ami az ünnepet ünneppé teszi.
