Komoly feszültség alakult ki az Európai Unión belül az Európai Bizottság (EB) azon javaslata körül, amely szerint az EB az Euroclearnél – a brüsszeli székhelyű értékpapír-letétkezelőnél – tárolt orosz jegybanki eszközöket felhasználná egy Ukrajnának nyújtandó „jóvátételi kölcsön” fedezeteként. A terv célja, hogy mintegy 200 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyonnal biztosítsák annak a többéves finanszírozási programnak a garanciáját, amelynek révén Kijev gazdasági és katonai kiadásait kívánják támogatni. Cikkünkben azt járjuk körül, hogy milyen kockázatokat rejt megvalósítani ezt az elképzelést.
Éles kritika
Bart De Wever belga miniszterelnök már korábban élesen bírálta a javaslatot és vezető szerepet vállalt azon tagállami kormányfők között, akik elleneznek bármilyen – akár eszközátadással vagy hosszú távú pénzügyi konstrukcióval – járó megoldást. Az elképzelést ellenzők sorához csatlakozott Olaszország, Málta, Bulgária, a csehek frissen kinevezett miniszterelnöke, Andrej Babiš szombaton jelezte, hogy besorolt Belgium mögé, de ezen a véleményen van Magyarország, és vélhetően Szlovákia is. Mindez egy szélesebb uniós törésvonalra világít rá: miközben az Európai Bizottság jóvátételi hitelekben gondolkodik, Belgium álláspontja – amelyhez az Európai Központi Bank (EKB) vonakodása is társul – azt mutatja, hogyan ütközik Ukrajna finanszírozásának igénye a szankciók feloldása utáni gazdasági stabilitás igényével.
De Wever szerint a terv „alapvetően hibás”: olyan jogi és pénzügyi kockázatokat rejt magában, amelyek destabilizálhatják a nemzetközi pénzügyi piacokat. Hangsúlyozta: egy ilyen lépésért elsősorban az az ország viseli a felelősséget, ahol az eszközök fizikailag és jogilag le vannak kötve, Belgium pedig nem akarja egyedül hordozni az intézkedés összes kockázatát.
A belga miniszterelnök és kormánya továbbá azt is világossá tette, hogy csak akkor támogatnák a bizottság elképzelését, ha a többi tagállam is megfelelő garanciákat vállal a kockázatok megosztására, jogi és gazdasági értelemben egyaránt. Ezzel viszont az a gond, hogy mind a csehek, mind Magyarország kijelentette: egyetlen petákot sem adnak ilyen célra az adófizetőik pénzéből.
Belgium aggályai mögött nem csak politikai stratégiai döntés áll: egy friss közvélemény-kutatás szerint a belgák nagy része ellenzi a befagyasztott eszközök Ukrajnának történő átadását, és az is jelzi, hogy mi zajlik az EU fővárosát is befogadó országban, hogy a kormánypártok és az ellenzék egyaránt De Wever mellett áll ebben a kérdésben.
Globális pénzügyi behemót
Az oroszok sem nézik tétlen a fejleményeket, az Orosz Központi Bank pert indított a belga Euroclear letétkezelő ellen a moszkvai választottbíróságon. Az orosz fél szerint az Euroclear az orosz eszközökhöz való hozzáférés blokkolásával kárt okozott nekik. De mi is ezzel a gond? A problémát az okozza, hogy az Euroclear nemcsak az oroszok letétjét felügyeli, hanem egy sor más ügyfelét is. A Belgiumban bejegyzett pénzügyi óriás hivatalos, 2025-ös harmadik negyedéves pénzügyi jelentése szerint – amelyet 2025. október 24-én tettek közzé weboldalukon – 42,5 ezer milliárd eurós letéti állománnyal rendelkeztek, míg a 2025-ös üzleti teljesítményről szóló közleményük szerint 1 kvadrillió eurós forgalmuk volt. Hogy tisztább képet kapjunk az összeg méretéről: az Amerikai Egyesült Államok adóssága 2025 decemberére elérte a 38,4 ezer milliárd dollárt, vagyis az Euroclear a világ legerősebb gazdaságának tartozásánál is nagyobb értékű pénzügyi eszközöket kezel.
Magyarán egy olyan globális pénzügyi behemótról van szó, amely több mint 90 ország intézményi szereplőinek eszközeit kezeli. Nem közvetlenül az országok „készpénzét” tárolja, hanem azok állampapírjait, részvényeit és egyéb befektetési eszközeit őrzi és számolja el. Több mint kétezer pénzügyi intézménnyel áll kapcsolatban, így egyebek mellett több mint száz központi bank és szupranacionális szervezet (pl. a Világbank, az EKB) veszi igénybe szolgáltatásait a devizatartalékok kezeléséhez, továbbá a világ 50 legnagyobb bankjának 90 százaléka az ügyfele (pl. J. P. Morgan, HSBC, BNP Paribas, Barclays). További ügyfelei a különböző alapkezelők és befektetési alapok, olyan óriáscégek eszközeit kezeli, mint a BlackRock, a Fidelity vagy a Vanguard, de jelen vannak kliensei közt biztosítók és nyugdíjalapok (pl. Zurich, Allianz) is.
A bizalomhiány veszélyei
A fentiek tükrében érthető, hogy az Euroclearnél tárolt orosz jegybanki vagyon Ukrajnának történő esetleges átadása 2025-ben is az európai gazdaságpolitika egyik legkockázatosabb kérdése. Nagy gondot jelenthet, ha a Nyugat egyoldalúan elkobozza egy szuverén állam jegybanki tartalékait, mivel ez végzetesen alááshatja a nemzetközi pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. Olyan országok, mint Kína, Szaúd-Arábia vagy az Öböl menti államok ugyanis okkal tarthatnak attól, hogy egy jövőbeli (háborús vagy egyéb természetű) konfliktus esetén az ő eszközeik is hasonló sorsra juthatnak, ezért elkezdhetik kivonni tartalékaikat, nemcsak a belga székhelyű letétkezelőből, hanem szélesebb körben az európai pénzügyi rendszerből, az euróból és európai állampapírokból is, ami növelheti Európa finanszírozási költségeit.
Ha a jegybankok elfordulnak az eurótól, az a valuta nemzetközi szerepének jelentős visszaeséséhez, árfolyamának gyengüléséhez vezethet. Magyarán: a dollárba és más pénznemekbe vetett bizalom erősödhet, míg az euró jelentősen veszítene globális pozíciójából. Mivel az Euroclear központi szerepet tölt be a világ értékpapír-elszámolásában, egy itt fellépő csőd vagy súlyos működési zavar lehetősége globális tőkepiaci válsághoz vezethet.
Ugyanakkor nem kizárt lavinaszerű perek megjelenése sem, amelyek ha Oroszországra nézve kedvező kimenetelűek, végrehajtásuk harmadik országokban történne: Oroszország megpróbálhatja az orosz bírósági ítéleteket olyan államokban végrehajtani az Euroclear eszközeire, amelyek nem vezettek be szankciókat (pl. Kína, Hongkong, Egyesült Arab Emírségek), így a cég globális hálózata sérülhet.
Nem utolsósorban még ott van a közvetlen orosz megtorlás lehetősége is, Moszkva ugyanis többször világossá tette, hogy minden elkobzást azonos mértékű ellenlépés követ. Oroszországban továbbra is jelentős nyugati vállalati és magánvagyon van ún. „C típusú” számlákon zárolva. Ezek speciális, korlátozott felhasználású rubelszámlák, amelyeket az orosz központi bank 2022 márciusában vezetett be válaszul a nyugati szankciókra. Ezen a rendszeren keresztül Oroszország de facto zárolta a „barátságtalan” országokból származó külföldi befektetők eszközeit. Ezeket az orosz állam válaszul szintén kisajátíthatja. Ukrajna orosz állami vagyonból való segélyezése tehát óriási kockázatot rejt magában, a háborúban álló ország ily módon való segélyezése alapjaiban rengetheti meg a világgazdaságot és nagyon súlyos pénzügyi válságba sodorhatja, elsősorban az Európai Uniót. Hogy ez bekövetkezik-e? Bár az Európai Unió tagállamai már december 12-én meghozták precedens nélküli, történelmi jelentőségű döntésüket az orosz vagyon sorsáról, az érdemi véglegesítést a 2025. december 18-i EU-csúcstól várják. Nem kizárt, hogy egy elhamarkodott döntés évekre, de akár évtizedekre is hatással lesz sorsunkra.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
