Egyre több önkormányzati vezetés mellőzi a közigazgatási egység – megye, város – több évszázados címerét, és manapság divatos logót használ vizuális identitása központi elemeként. Sajnos, ez a trend a Székelyföldre is átterjedt. Feltevődik a kérdés: feladjuk identitásunkat? A székelyföldi és más erdélyi magyar többségű települések kemény harcokat vívnak azért, hogy a román kormányzat elfogadja esetenként több évszázados címerüket, zászlójukat. Ez sokszor évtizedes vagy még annál is több huzavonába telik, és nem mindenik harc győztes. Végül egyeseknek sikerül elfogadtatni történelmi címerüket, s akkor jön egy új városvezetés, félreteszi azt, majd valamilyen logót csináltat helyébe – jó pénzért. Akkor minek harcolunk? Adjuk fel? – jöhet a szónoki kérdés.
Semmiképpen ne! Inkább a városvezetés menjen, s a címer maradjon! Ugyanis a címer rendeltetése éppen az, hogy állandóságot sugalljon. Ha egy városnak évszázadokon át ugyanaz a jelképe, az folytonosságot és történelmi mélységet fejez ki. Minél régebbi egy címer, annál értékesebb. A címer nem politikai jelkép, hanem történeti és identitásbeli szimbólum, nem kell lecserélni. A hatalom mulandó, de a város több száz éve él. A címer a várost és közösségét jelképezi, nem a jelenlegi hatalmat.
Ezzel szemben egy logó nem állandó jelkép. Logója lehet bárkinek vagy bárminek, mozgalomnak, akár rendezvénynek is. A címer a település személyazonossága, a logó, jelen esetben, a városvezetés személyazonossága. Nagyon nem mindegy!
A kommunizmus kezdetén mellőzték a történelmi címereket, később minden heraldikai szemponttal szembemenő, kommunista jelképekben azonban bővelkedő címerekkel láttál el a megyéket és municípiumokat. Most, amikor viszonylagos szabadság van, térjünk vissza történelmi címereinkhez, mert azok jelképeznek igazán bennünket, nem a múlandó logók.
Marosvásárhely új arculata
Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala 2022 februárjában jelentette be új vizuális identitását, „amelynek célja, hogy egységes arculatot kapjon a városháza, általa a lakók sokkal könnyebben beazonosíthassák az intézmény tevékenységeit, hatásköreit, szolgáltatásait. A vizuális identitás a meglévő értékekre épül, ugyanakkor modern és időtálló” – olvasható a marosvasarhelyiek.ro oldalon. Porcsalmi Balázs, a tervező Rubikom Kft. kreatív vezetője elmondta: az új vizuális identitás az intézmény értékeire, a város címerére és formáira épül. „A grafikai rendszer átláthatóvá és érthetővé teszi a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tevékenységeit, segít bizalmat és erősebb kapcsolatot kiépíteni az önkormányzat és városlakók között. Az egységes grafikai megjelenésen túl fontos szempont volt, hogy az arculat egyensúlyt teremtsen a formális és emberközeli vizuális nyelvezet között”.
Benedek-Huszár Botond ekként tudósított a Maszol hírportálon 2022. február 16-án: „Szerda délelőtt bemutatták Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának új arculatát, amelyet az intézmény értékei, a város címere is ihlettek, és amelyet a Rubikom Kft. csapata tervezett és valósított meg, és a város költségvetéséből mintegy 64 ezer lejt szántak rá. »Nagyon fontos az, hogy egy huszonegyedik századi városnak legyen vizuális identitása, ez a tendencia és ez az elvárás is« – jelentette ki Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere. (…) »A vizuális identitás megtervezésekor az elsődleges cél a fiatalok megszólítása volt, olyan formákból felépített kiegészítő elemeket használtunk a színek mellett, amelyek dinamizmust szimbolizálnak« – ismertette a tervezőcsapat vezetője, Porcsalmi Balázs. (…) »A grafikai rendszer átláthatóvá és érthetővé teszi a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tevékenységeit, segít bizalmat és erősebb kapcsolatot kiépíteni az önkormányzat és városlakók között. Az egységes grafikai megjelenésen túl fontos szempont volt, hogy az arculat egyensúlyt teremtsen a formális és emberközeli vizuális nyelvezet között« – mondta a szakember.”
Nos, lássuk a medvét! A szó átvitt, de szoros értelmében is. Hogy néz ki Marosvásárhely logója? Jelzem, csupán kontúrvonalakból áll. Kerektalpú pajzs közepén, a harántszelés irányába döntött, lefelé fordított, hosszú szárú latin kereszt, melyből egy jobbra néző medvefej növekszik, alsó felében egy talpas mérleg látszik egyetlen serpenyővel. A pajzs fölött hétfokú gereblye lebeg.
Marosvásárhely címere és logója
Ez látszik!
Értelmezzük az elemeket. A medve az erő, bátorság és hatalom jelképe.
A lefelé dőlt kereszt valójában kard akar lenni, de ahhoz túl stilizált. Aki nem tudja, minek kellene ott lennie, nem jön rá. Így hát, ha ilyen alakú keresztet látunk, az a megingást jelképezheti. Ha meg ilyen helyzetben levő kardot látunk, hegyével hátrafelé, az védekezésre utal. Amennyiben a fegyver kézben lenne tartva – mint ahogyan az eredeti címerben – akkor már a hősiességre utalna.
A legfurcsább a fél mérleg. Míg maga a mérleg az igazság(osság), az egyensúly, a kiegyensúlyozottság, a harmónia jelképe, a fél mérlegre rámondhatjuk, hogy „féligazságra”, de mindenképpen az egyensúly hiányára utal.
A pajzs fölött lebegő (szakkifejezés – azt jelenti, hogy nincs alátámasztva, tehát nem a pajzs tetején nyugszik, nem fedi a pajzsot) gereblye felteszi a koronát a műre. Valójában a megyeszékhely municípiumi rangját hivatott jelképezni a címerben a pajzson megjelenő hétbástyás falkorona, de ez a nagyon stilizált változata nevetséges.
A tervezőben volt annyi jó szándék, hogy megkérdezett mint szakembert, „melyek azok a városhoz kapcsolódó események, jelenségek, jelképek, valamint fontos információk, amelyeket felhasználva egy jól pozícionált, egyedi és szerethető márkát, vizuális arculatot tudunk létrehozni”.
Hosszú, kimerítő választ adtam, leírtam a címer közel öt évszázados történetét, és többször hangsúlyoztam: a fő címerkép, a medvefejet átszúró kardot tartó páncélos kar jelképezi a várost. Hozzátettem: a címer szent, a logó szabad, a címer az örökkévalóságnak szól, a logó változhat, a fő címerkép a medvefejet átszúró kardot tartó páncélos kar – ez semmiképp nem hiányozhat.
Hogy ezt mennyire vették figyelembe, ki-ki eldöntheti.
Meg lehetett volna oldani egyszerű kontúrvonalakkal ábrázolva a város címerét. Akkor nem lenne semmi gond. De elvetni egy fél évezredes jelképet, az már nemcsak gond, hanem hiba, sőt, bűn.
Csíkszereda címere és logója
„Székelyudvarhely Székelyföld szíve”
„Székelyudvarhely mostantól Székelyföld szíve – derült ki azon a sajtóeseményen, amelyen ismertették Székelyudvarhely új arculati elemeit és a település új szlogenjét. A cél, hogy Székelyudvarhely kiindulópont legyen egy székelyföldi utazás során” – így tudósít Bencze Emese 2025. március 4-én a Székelyhon portálon. „Szakács-Paál István polgármester kiemelte, hogy az arculatváltás több mint egyszerű vizuális frissítés. A városvezetés célja, hogy Székelyudvarhely identitását erősítse, és kifejezze azt a szemléletet, amely a közösséget, a történelmet és a jövőbe vetett hitet hangsúlyozza. »El szeretnénk mondani a nagyvilágnak, hogyan gondolkodunk a városunkról, a közösségünkről, és milyen jövőképünk van. Az új vizuális megjelenítés nem csupán esztétikai frissítés, hanem egy identitásmegújítás is, amely méltó Székelyudvarhely történelméhez, lendületéhez és a székelyudvarhelyiek büszkeségéhez« – mondta a polgármester.”
A tudósítás folytatódik: „Tornai Szilárd, az arculati projekt vezetője ismertette a logó létrehozásának folyamatát. Az alapgondolat Orbán Balázs egyik idézetéből származik, amely a székelyek büszkeségét, becsületességét és hagyománytiszteletét emeli ki. A logóban megjelenik a székely szorgalom jelképe, a tizenhét székely kapu motívuma, a Jézus-kápolna sziluettje, valamint a tudás szimbóluma, a bagoly. A tervező, Gráncsa Zsolt, olyan arculatot alkotott, amely modern, de egyben hű marad a hagyományokhoz is – hangzott el.
Az új arculat tehát nem csupán egy vizuális változás, hanem egy átfogó stratégia része, amely Székelyudvarhely jövőjét formálja – tudtuk meg.”
„Új arculattal jelentkezett a székelyudvarhelyi városvezetés, a székely anyaváros új szlogenjét, logóját, honlapját, az egyéb vizuális elemeket kedden mutatták be a sajtónak – tudósít a Maszol portálon Szász Csaba 2025. március 4-én.
„Ez az új vizuális megjelenítés nem csupán esztétikai frissítés, hanem Székelyudvarhely történelméhez, lendületéhez és a székelyudvarhelyiek büszkeségéhez is méltó identitásmegújítás. Olyan arculatot szerettünk volna létrehozni, amely Székelyudvarhely egészének identitását tükrözi” – közölte Szakács-Paál István polgármester.
„Az új városmárkához egy Udvarhelyről szóló Orbán Balázs-idézetet vettünk alapul, amely a becsületességet, a szorgalmat, a ragaszkodást a hagyományokhoz, a vendégszeretetet és a régi vitézség szellemét is megemlíti” – közölte a sajtótájékoztatón Tornai Szilárd, az arculati projekt vezetője. Megjegyezte, hogy „azokat a jelzőket, tulajdonságokat igyekeztek új köntösbe helyezni, amelyek elsőként jutnak az udvarhelyiek eszébe, és amire a legbüszkébbek. Elmondása szerint az új logóban – modern vizuális elemek segítségével – megjelenítik a Jézus-kápolna sziluettjét, a szejkefürdői 17 székely kaput, a városra jellemző vallási sokszínűséget és az iskolavárosként is ismert Székelyudvarhely nyolc középiskoláját”. „Székelyudvarhely megérett arra, hogy komolyan vegyük a városmárkázás jelentőségét, hogy vizuális identitást is tudjunk kölcsönözni neki” – összegzett Tornai.
Ez a logó ránézésre egy kaputükör faragott motívumát vagy egy varrottas párna mintavilágát juttatja eszembe. Az a jó jelkép, amit első ránézésre megjegyez az ember, s látatlanul is el tudja mesélni. Nos, ez a sok belemagyarázás, hogy tizenhét székely kapu, vallási sokszínűség, nyolc középiskola stb. a mesék világába tartozik. Különben a logókra is érvényes az egyszerűség, letisztult forma alkalmazása, ami erre az esetre nem jellemző. Ez a szimbólum nem erősíti Székelyudvarhely identitását, nem fejezi ki történelmét, mint ahogy a polgármester beharangozta, épp ellenkezőleg: zavart kelt.
Kézdivásárhely címere és logója
Elegancia és a minimalizmus
Csíkszereda Városháza közösségi oldalán 2023. január 26-án jelent meg a város logója, melyről azt írták: „Az új embléma a Csíkszereda Városháza iniciáléjából indul ki és rájátszik a hagyományos, nemrég törvényesen is jóváhagyott városcímerre: a szívből kiinduló három nefelejcsre. Stílusát illetően színben és formákban az eleganciát és a minimalizmust ötvözi.”
A logó valójában az eleganciát és a minimalizmust ötvözi. A kérdés csupán az, hogy mennyire jelképezi a várost. Csíkszereda címerét 2021. október 2-án fogadta el a kormány 1062-es határozatával, amely az október 15-i 987-es Hivatalos Közlönyben (HK) jelent meg. A címer pajzsának ezüst mezejében vörös szívből növekvő három kéknefelejcset mutat.
Kézdivásárhely és Gábor Áron
Kézdivásárhely Önkormányzata 2015. november 20-án mutatta be logóját, azóta közösségi oldalán többször cserélte, a grafikai elem azonban csak színében változott. Különben a központban álló Gábor Áron-szobor sziluettjét ábrázolja. Igen ám, de a városnak van hivatalos címere, melyet 2009. július 22-én fogadott el a kormány 837-es határozatával, amely a július 31-i 531-es HK-ban jelent meg. Kézdivásárhely hivatalos honlapján mégis a logó látható legfelül. Valahol lennebb a címer is megjelenik – nem éppen a városi tanács és a kormány által elfogadott változatban. A címer is emlékeztet Gábor Áronra, hisz a pajzsfőben megjelenik az ágyú. A városvezetés mégis a logót részesíti előnyben.
A jó példa: Kovászna megye
Történelmi címereink
Három közigazgatási egységünk örökölte a régi székely címer képét: Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Háromszék. Sokszor ellenséges légkörben, sok harc árán, de mindháromnak sikerült nagyjából megőriznie címerképét a mai napig, utóbbi már Kovászna megyeként.
Az egykori Székelyvásárhely 1616-ban vált hivatalosan Marosvásárhellyé, amikor Bethlen Gábor fejedelem szabad királyi városi rangra emelte, és bővítette címerét. A szívet árdöfő kardot tartó páncélos kart kék mezőbe helyezték, és a kardra medvefej is került. A mai címert 2000. június 9-én fogadta el a kormány 486-os határozatával, amely a június 21-i 280-as HK-ban jelent meg. Kék mezőben medvefejet átszúró kardot tartó páncélos kar, a pajzs első felső sarkában az egykori Erdélyi Királyi Táblára utaló arany mérleg jelenik meg.
Székelyudvarhely első címeres pecsétlenyomata eddig 1701-ből ismert, de címerképe öt évszázados múltra tekint vissza. Mai címerében az ősi címer hű képét látjuk viszont. Kék mezőben medvefejet, szívet és koronát átszúró kardot tartó páncélos kar, melyet felül két ezüst falevél, alul két arany csillag övez. A kormány 2021. augusztus 19-én fogadta el 897-es határozatával, amely az augusztus 30-i 827-es HK-ban jelent meg.
Az átszúrt medvefej kapcsán Székelyudvarhely címerét egy állatvédő egyesület „feljelentette”, mondva, hogy a jelkép állatkínzásra bujt fel, erre az országos főügyészség „közösség elleni felbujtás bűncselekményének” gyanújával folytatott vizsgálatot, ám bűncselekmény hiányában lezárta azt.
Háromszéknek szintén a régi székely címeren alapuló történelmi címerét Kovászna megye címereként fogadta el a kormány 2007. augusztus 7-én 925-ös határozatával, mely az augusztus 17-i 567-es HK-ban jelent meg.
Kovászna megye esetében jó példát mutat a megyeháza, hisz monokróm változatban a címer kontúrját jeleníti meg, nem pedig oda nem illő logót, mint más.
Logó kontra címer
Egy hagyományokra épülő társadalomban nem indokolt egy több évszázados címer modern logóra történő lecserélése, mivel a címer nem csupán vizuális azonosító, hanem a kollektív emlékezet, a történeti folytonosság és a közösségi identitás hordozója. A címer stabil, konvencionális jelkép, amelynek jelentése hosszú idő alatt rögzült, és amely a közösség önazonosságát a múlt és a jelen összekapcsolásán keresztül biztosítja. Ezzel szemben a modern logó kevésbé alkalmas mély, időtálló identitástartalmak közvetítésére. A címer leváltása így nem pusztán esztétikai vagy technikai döntés, hanem a hagyományos jelrendszer megbontása, amely a közösségi identitás gyengüléséhez és a kulturális jelentésvesztéshez járul hozzá.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
