Robbanásszerűen nőtt az állomány

 A kormányfőhelyettes Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának elnökével közösen osztotta meg mondandóját a sajtóbeszélgetésen. Tánczos Barna felidézte, nagyjából hat év teljes tiltást követően öt évvel ezelőtt került újra napirendre a medveállomány kezelése. Ehhez arra volt szükség, hogy beigazolódjon, amit Székelyföldről már több mint egy évtizede jeleznek, éspedig, hogy a populáció robbanásszerű növekedése komoly gondokat okoz. Hosszú és nehéz viták után 2021-ben sikerült a településekre bejáró, kárt okozó nagyvadak esetében alkalmazandó azonnali beavatkozási intézkedéscsomagot hatályba léptetni, melyet idén módosítottak, szigorítottak, oly módon, hogy az emberek életének védelméért a belterületeken kószáló medvéket azonnal ki lehessen lőni. Egy másik 2024-ben történt, amikor visszavezették az állományszabályozó vadászati kvótát, mely évi 426 medve kilövésére teremtett lehetőséget. Ezt a számot az RMDSZ által benyújtott törvényjavaslattal szeretnék megduplázni, azaz évente 859 medve kilövésére adnának engedélyt. A kormányfőhelyettes reményét fejezte ki, hogy a parlament február tájékán el is fogadja a jogszabályt.

Tánczos Barna továbbá elmondta: az azonnali beavatkozási kvóta terén azt tapasztalják, hogy az önkormányzatok, valamint az érintett intézmények bátrabbak lettek, bíznak az intézkedéscsomagban, hiszen idén ugrásszerűen megnőtt a belterületen kószáló elszállított, áttelepített vagy kilőtt medvék száma. Az is megfigyelhető, hogy ahol határozottabb volt a fellépés, ott csökkent a nyomás a gazdákon, a helyi közösségen.

Csak csepp a tengerben

Ami az állományszabályozó kvótát illeti, Tánczos Barna elmondta, elkészült a genetikai tanulmány, mely a medvepopuláció minél pontosabb számát hivatott felmérni (egyedre pontosan lehetetlen meghatározni, hány medve él az országban). A dokumentum szerint 10 000 és 12 600 közötti az országban élő nagyvadak száma. A kutatások azt is kiderítették, hogy nagy valószínűséggel Romániában él a legjobb genetikai állománnyal rendelkező barnamedve-populáció Európában. Az elmúlt évek viszont bizonyították, nagyon magas a medvék száma, és be kell avatkozni, hogy kordában lehessen tartani, erre szolgál az éves állományszabályozó vadászati kvóta. Ennek meghatározásánál négy tényezőt vettek figyelembe: a genetikai felmérések eredményeit, a medvék által okozott károk és támadások számát, a vadásztársaságok által helyben készített állománybecsléseket, illetve a genetikai mintavétel adatait.

A kormányfőhelyettes, valamint Tamás Sándor is rámutatott: az elmúlt két évben azt tapasztalták, a vadásztársaságok nem mindenhol teljesítették a biztosított kvótát, noha ez nem lehetőség, hanem kötelezettség a populáció szabályozására. A megyei önkormányzat elnöke megerősítette, ahol a vadásztársaságok és az önkormányzatok elvégzik a dolgukat, ott csökken a nyomás a gazdákon és az állampolgárokon. Tamás Sándor arról is beszélt, hogy két nézőpont ütközik, a barna medve védelme (melyet egyesek teljes körűnek képzelnek el, minden beavatkozást kizárva), illetve az emberi élet és javak védelme, ezek között kell egyensúlyt találni. Mindketten arra is rámutattak, hogy nem tudni, mikor lehet majd a normalitáshoz való visszatérésről beszélni, hiszen több mint tízezer példányról beszélünk, az eddig érvényes éves kilövési kvóta évente a teljes állomány mintegy 3,5 százalékát érintette, a duplázás esetén is 7 százalékra nő, ami még mindig elmarad egyes európai országoktól, ahol kisebb a populáció, mégis akár 15 százalékát kilövik évente. Tánczos Barna és Tamás Sándor is hangsúlyozta: a kvóta esetleges duplázása országosan értendő, nem jelenti azt, hogy minden megyében automatikusan kétszerese lesz, hiszen vannak olyan vidékek, ahol a medvekárok most szaporodtak meg, az egyedsűrűség is az elmúlt két évben nőtt meg, illetve a kutatók olyan jelenséget is észleltek, hogy egyes részeken besűrűsödik a medvepopuláció (a pontos magyarázatot nem tudják), és ezeket a tényezőket is figyelembe kell majd venni a megyénkénti elosztásnál.

A kormányfőhelyettes a villanypásztorprogramról is beszélt, melynek elbírálási folyamata 2023-tól egészen mostanáig elhúzódott, de végre elkezdődött a támogatások folyósítása, és várhatóan felgyorsul. A több mint négyezer igénylésből 1500 esetben hagyták jóvá a támogatást – tette hozzá.