Speciális nyugdíjakIsmét halasztott az alkotmánybíróság

2025. december 29., hétfő, Belföld

Mára halasztotta az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezettel kapcsolatos beadvány megvitatását. Ez már a második halasztás, és azért került rá sor, mert az ülés kezdete után egy órával szünetet tartottak, amelyről a testület négy tagja – a PSD által javasolt alkotmánybírók – nem tért vissza a terembe, és nélkülük nem volt meg a döntéshez szükséges létszám.

  • Fotó: Facebook / Curtea Constituțională a României
    Fotó: Facebook / Curtea Constituțională a României

A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért december elején vállalt felelősséget a parlamentben a kormány. A jogszabályjavaslat szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő, a bírák és ügyészek nyugdíja pedig nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát. A tervezetet a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte, a rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét. A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó törvénytervezet előző változatát október 20-án arra hivatkozva utasította el az alkotmánybíróság, hogy a kormány a CSM – amúgy konzultatív jellegű – véleményezése nélkül terjesztette be a parlamentben. Újbóli elfogadása után a legfelsőbb bíróság tagjai december elején egyhangúlag úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon; formai és tartalmi kifogásokat is felhoztak ellene, többek között azt sérelmezték, hogy gyakorlatilag megszünteti a bírák és ügyészek külön­nyugdíját, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, de azt is felhozták, hogy más speciális nyugdíjakra sokkal többet költ az állam.

Az országos nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közölt adatai szerint 2025 novemberében 11 788 személynek folyósítottak különnyugdíjat, kettővel többnek, mint előző hónapban. Ebből 5768 bírói és ügyészi juttatás, amelynek átlagos összege 25 416 lej volt; a 2350 törvényszéki és ügyészségi kisegítő átlagban 7071 lejes külön­nyugdíjban részesült. Rajtuk kívül 784 diplomata kapott speciális nyugdíjat (átlag 6975 lejt), 872 volt parlamenti képviselő (átlag 6225 lejt), 1337 polgári pilóta (13 132 lejt) és 677 szám­vevőszéki alkalmazott (10 202 lejt).

A bírák és ügyészek nyugdíjazási kiváltságainak megszüntetése a helyreállítási terv (PNRR) egyik olyan mérföldköve, amelyet 2025. november 28-ig kellett volna teljesíteni; az európai alapokért felelős minisztérium szerint 231 millió euró függ tőle, a bírói testületek azonban ezt vitatják. Ha a törvény 2026. január 28-ig életbe lép, akkor ezt a pénzt még megkaphatja Románia, de ha az alkotmánybíróság ismét elkaszálja – októberben öt szavazat volt négy ellenében –, akkor harmadszor is visszakerül a kormányhoz.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Mi a véleménye a Bolojan-kormány megbuktatásáról?







eredmények
szavazatok száma 1767
szavazógép
2025-12-29: Világfigyelő - :

Újabb tűzszünet (Thaiföld és Kambodzsa)

Az Egyesült Államok üdvözölte szombaton a Thaiföld és Kambodzsa között ismét megszületett tűzszünetet, ami a határkonfliktus újbóli lezárását célozza.
2025-12-29: Belföld - :

A bírák hárítanak (Foglyul ejtett igazságszolgáltatás)

A bírák többsége szerint elsősorban a parlament passzivitásának következménye, hogy a büntethetőségek elévülése miatt a bíróságok az elmúlt időszakban számos vádlottat felmentettek, de jelentős tényezőként említik a nyomozások elhúzódását és az alkotmánybírósági döntések hatását is – derül ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) belső felméréséből, amelynek előzetes eredményeit az államelnöki hivatalnak, a kormánynak és az igazságügyi minisztériumnak is elküldték.