A francia gazdák december 17-én mezőgazdasági gépekkel állták el az Európai Parlament bejáratát Strasbourgban, az elmúlt napokban pedig autópályákat torlaszoltak el és trágyát öntöttek ki a közintézmények közelében, tiltakozva a hatóságok által a csomós bőrbetegség megfékezésének céljával elrendelt állományleölések miatt.
Több járványkitörés miatt a francia hatóságok nagyszabású állatleölést rendeltek el, ami tüntetéseket váltott ki, a gazdák ugyanis túlzottnak tartják az intézkedést. Válaszul december 20-án Annie Genevard mezőgazdasági miniszter bejelentette: egymillió szarvasmarhát beoltanak a fertőző noduláris dermatózis (bőrcsomósodáskór) ellen, hogy megakadályozzák az állatok tömeges leölését.
A fertőző noduláris dermatózis a házi szarvasmarhák és vízibivalyok elsősorban rovarok útján terjedő betegsége, amelyet a bőrön megjelenő csomók jellemeznek. Afrikában és a Közel-Keleten őshonos betegség, 2015 óta azonban elterjedt a Balkánon, a Kaukázusban és az Orosz Föderáció déli részén is. A betegségre különösen fogékonyak a magas tejtermelésre kitenyésztett európai tejelő fajták.
A járványok jelentős gazdasági veszteségeket okoznak az érintett országokban, főleg a szarvasmarha-tenyésztési ágazatban: csökken a tejtermelés, a betegség bőrkárosodást, vetélést és meddőséget okoz, ritkítja az állományt. A közvetett veszteségek a szarvasmarhák mozgásának és kereskedelmének korlátozásából adódnak.
A rovarvektoron kívül a betegség fertőzött takarmány vagy víz fogyasztásával, közvetlen érintkezéssel, természetes párzással vagy mesterséges megtermékenyítéssel is terjedhet. A terjedés első okozója gyakran visszavezethető a szarvasmarhák gazdaságok, régiók vagy akár országok közötti legális vagy illegális szállítására. Valójában a szarvasmarhák mozgása teszi lehetővé a vírus hosszú távú terjedését. A rövid távú terjedést, amely megegyezik a rovarok maximális repülési távolságával (szúnyogok esetében legtöbb 50 km), számos helyi rovar is okozza, amelyek szarvasmarhák véréből táplálkoznak, és két táplálkozás között gyakran váltanak gazdaszervezetet. A kutatások bizonyították, hogy a közönséges istállólégy, a szúnyog és néhány afrikai kullancsfaj is képes terjeszteni a fertőző noduláris dermatózist.
A betegség terjedésének leghatékonyabb korlátozási módszere a nagyszabású beoltás. Hatékony vakcinák állnak rendelkezésre, és minél korábban alkalmazzák őket, annál kisebb a lehetséges járvány gazdasági hatása.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
