gy kezdte felvezetőjét Józsa Attila, az önképzőkör vezetője, akinek meghívására a Parnasszus irodalmi kör vendége volt Bencze Mihály matematikus, tanár, költő és Béres Vivien Beatrix, a legfiatalabb generációhoz tartozó költőnő.
A beszélgetést megelőzően Farkas Tamás Zoltán lélek húrjait megpendítő dalaival működött közre. A sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség terme már-már kicsinek bizonyult, nagy volt az érdeklődés.
Bencze Mihály tanár, költő a Hamu és gyémánt, valamint a Pogány Madonna című könyveivel, míg Béres Vivien Beatrix az Árnyképek című kötetével érkezett. Az alkotókkal Józsa Attila író beszélgetett, Bencze Mihály tanár munkásságát Kovács R. József méltatta, aki A szó szikje a zokszó című versét is felolvasta dr. Szikszay Jenő tanár úr emlékére.
Bencze Mihály Hamu és gyémánt című könyve gyűjteményes kötet, a szerző újságokban, folyóiratokban megjelent cikkeit tartalmazza, így Bencze Mihályt újságíróként is lehet emlegetni. A cikkek (helytörténet, érdekességek, sorsok és életek) a múltat boncolgatják, hogy tanuljunk belőlük. A szerző feltárja a hétfalusi csángó múltat, beleértve a nyolcadik csángó falut, Bukarestet is, hisz a hétfalusi csángó kirajzás teremtette meg igazából a mai Bukarest magyarságát. Fény derült arra is, hogy Bencze Mihály a csángó művészet kutatója és népszerűsítője, Az ősi Tatrang című cikke nyomán a szerző virtuális idegenvezetőként Üzbegisztánba kalauzolta a hallgatókat a Targan (Tatrang) településre. Nem maradt ki a beszélgetésből Gróf Bercsényi Miklós és Bukarest, illetve a ma is létező Berceni negyed. Szó esett Csire József zeneszerzői, tudományos és publicisztikai tevékenységéről.
matematika a gondolkodás művészete, hangsúlyozta Bencze Mihály matematikus, költő, és már az elején bebizonyította a matematika és az irodalom kapcsolódási pontjait, Karl Weierstrass szavait idézve: „Az a matematikus, aki nem költő is egy kicsit, nem lehet igazi matematikus.” Erre még ráerősített Béres Vivien Beatrix költőnő, akinek Bukarestben az Ady Endre Líceumban tanára és igazgatója volt Bencze Mihály, aki tanítási módszereivel, művészi pillanataival lenyűgözte a diákokat.
A brassói Árpád-szoborról is szó esett, és egy újabb helytörténeti érdekességgel lettünk gazdagabbak. Ehhez a beszélgetéshez kapcsolódva idézek Bencze Mihály költő Brassó című verséből: „Szeretkező ösvények fölött/ púposodik a Cenk, /elmozdul egy szikla/ a vár lepereg.” Még mindig áll az Árpád-szobor talapzata, de a vár már csak lelki szemeinkkel látható.
Bencze Mihály költő és Béres Vivien Beatrix költőnő verseikből olvastak fel, miközben a költőnő Józsa Attila kérdésére válaszolva arról beszélt, hogy az írás már számára hivatássá vált. A szerzők dedikálták könyveiket.
Bencze Mihály matematikus, tanár 840 oldalas gyűjteményes könyve A végeket kell erősíteni című írással zárul, amelyben dr. Szikszay Jenő bölcsész tanárnak állít emléket. A bemutatott könyvek üzennek, hogy a hely, ahol élünk, rejtélyes, izgalmas, feltárható, megismerhető, de legfőképpen szerethető, mert teljes egészében nem más, mint a szülőföld.
Rabocskai László ny. tanár
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
