Noha az intézmények összehangolt fellépése nyomán viszonylag hatékonyan sikerült beavatkozni a Háromszék egyes településeit – kiemelten Kökösbácsteleket és Nagyborosnyót – sújtó árvíznél, a veszély nem múlt el, és a hidrológiai sajátosságok miatt a szerencsétlenség 6–7 évente megismétlődhet – idézte fel évzáró sajtóértekezletén Ráduly István. A prefektus szerint a megelőzés lenne a megoldás, beruházásokra van szükség, ezért egy árvízvédelmi megvalósíthatósági tanulmány elkészítését kéri a vízügyi hatóságtól.
A kormányhivatal vezetője szerint a tavaszi tragédia ismételten megmutatta, hogy az érintett térségekben – egyrészt a Kökösbácsteleket, Márkosrétet, Uzont magában foglaló területen, illetve Nagyborosnyón és környékén – hosszú távú beruházásokra van szükség az árvízvédelem terén. A prefektúrának nem tartozik közvetlen hatáskörébe a szükséges munkálatok, beruházások elvégzése, ezért ezen a héten az Olt Vízügyi Hatóságoz fordulnak azzal a kéréssel, hogy az intézmény kezdeményezze egy átfogó megvalósíthatósági tanulmány elkészítését. Ráduly István úgy vélte, a tanulmányt oly módon kell összeállítani, hogy minden olyan tényezőt figyelembe vegyenek, amely a májusi katasztrófához vezetett. Az esetleges beruházások megtervezésénél mindenképp figyelembe kell venni, hogy a Feketeügy vízgyűjtője sajátos, és mielőtt az Olt folyóba ömlene, Kökös térségében a Tatrangot, illetve más fontos mellékfolyókat is magába fogad, ami áradás esetén jelentősen megnöveli a vízhozamot s ezzel az árvízveszélyt, főleg, ha a Tatrang felső folyásán, Négyfalunál, ahogy ezt ilyen esetekben szokták, megnyitják a gyűjtőtó zsilipjeit. A prefektus felidézte a korábban már elhangzott megállapításokat, miszerint a létező védművek megerősítése mellett ellenőrzött elárasztásra alkalmas területek kijelölésére, létrehozására is szükség van – Nagyborosnyó környékén például, ha léteztek volna ilyenek, megelőzhető lett volna baj.
Újságírói kérdésre a prefektus elmondta, hogy a májusi áradások károsultjai az államtól nem kaptak pénzbeli kártérítést. Az érintett önkormányzatoknak az állami tartalékalapból kiutaltak élelmiszert, ásványvizet, takarókat és egyéb szükséges tárgyakat, de további kártérítés nem volt. Az illetékes megyei hatóságok feladata is csak az volt, hogy mérjék fel az ingatlanokban esett károkat, pénzbeli összesítés nem történt. Ráadásul csak a lakóházak esetében kellett százalékban megállapítani a kárt, a gazdaságok többi részét illetően (melléképületek, udvarok, földterületek stb.) ennyi sem történt. Ráduly István szerint nagy valószínűséggel az érintettek a későbbiekben sem számíthatnak kárpótlásra, főképp, hogy ebben az évben ennél súlyosabb árvíz is történt az országban, Suceava megyében. Az érintettek ugyanakkor civil szervezetektől kaptak segítséget, illetve Magyarországról is. A prefektus azt is elmondta, hogy a májusi áradások során összesen 196 lakóház rongálódott meg, kettő teljesen megsemmisült. Összesen 484 gazdaságot és melléképületet, három szociális jellegű intézményt, illetve összesen hat templomot, iskolát, óvodát érintett kisebb vagy nagyobb mértékben az áradás.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
