A változás lényege, hogy az egyes településeken öt munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató nagy cégek és intézmények ezentúl nem a központi székhelyre (az esetek zömében Bukarestbe) utalják át a személyi jövedelemadót, ahogy eddig, hanem a pénzt az a közigazgatási egység kapja meg, ahol az adott munkapont van – magyarázta a képviselő. Példaként a sepsibükszádi Profiloco üzletet hozta fel: ott négy helybeli alkalmazott dolgozik, akiknek a személyi jövedelemadója Bukarestbe megy, a törvény hatályba lépése után azonban helyben fog maradni. És ugyanígy helyben, a munkavégzés szerinti önkormányzatnál marad a postás, a rendőr, az óvónő, az egyházi alkalmazott, a benzinkutas, vasutas, bankfiók-tisztviselő stb. személyi jövedelemadója is – sorolta Miklós Zoltán, aki szerint településenként 6–8 ilyen személy lehet, egy nagyobb községben akár harminc is, ami 5000 lejes bruttó fizetéssel számolva (aminek 10 százaléka a jövedelemadó) országszinten mintegy 300–500 millió lejes újraelosztást jelent a mintegy 2500 községi önkormányzat számára.

Ezt a pénzt nagyrészt Bukaresttől veszik el, illetve hozzák haza, de így sokkal méltányosabb és igazságosabb lesz a rendszer – hangsúlyozta a politikus. Elmondta, a személyi jövedelemadó már most is teljes egészében az önkormányzatoknál marad, csak a falusi munkavállalóké ment sok esetben a nagyvárosokba, ezt szünteti most meg a jogszabály módosítása. A változás a munkaadóknak egy kis plusz feladatot jelent, mert a törvény életbe lépését követően 30 napon belül ki kell váltaniuk az adószámokat, tovább azonban automatizált a folyamat – tette hozzá. Kiemelte, hogy így a felszámolással fenyegetett kis önkormányzatok némi plusz bevételhez jutnak, ami az államkincstár terhein is enyhít, hiszen kevesebbet kell pótolni a községi költségvetésekbe. Miklós Zoltán közlése szerint 2025-ben országos szinten 1,75 milliárd lejt osztottak vissza az áfából azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknek saját jövedelme nem fedezi fenntartásukat, ezzel a törvénnyel pedig több marad az államnak is.