Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindegyiket fel is számolják: vannak olyan veszteséges vállalatok, amelyek közszolgáltatásokat nyújtanak, ezeket megfelelő ellenőrzés mellett fenn kell tartani (mint a bukaresti metrót), de sok olyan is, ahol rosszul gazdálkodnak, vagy ahol a vezetőtanácsi tagság egyszerűen egyesek jövedelemkiegészítésére szolgál, aminek a kormány véget akar vetni – magyarázta. Az elhangzottakban semmi újdonság nincs: bár ennyire nyíltan nemigen ismerték el, nem csupán a haszonélvező réteg, hanem a lakosság nagy része is tudta, hogy mennyire tékozlóan működik az állam, zsebén is érzi, hogy ez nem mehet így tovább. A sokat hangoztatott reform legalább részleges megvalósítására azonban semmi garancia nincs, mert ha most el is fogadnak bizonyos költségvetési szigort a közszférában, fogcsikorgatva teszik, ideiglenesnek tekintik, és a jobb időket várják, amikor egy másik kormány majd tetézve adja vissza, amit most elvesznek.

Ha elvesznek, mert sok állami vállalatnál és hivatalnál folytatódik a pazarlás, a túlárazott beszerzések és pofátlan pótlékok megingathatatlannak tűnnek, de vannak más lyukak is, ahol elfolyik a közpénz. Oana Gheorghiu az önkormányzati cégeket is sokallja – más kelet-európai államokhoz képest, ahol már „takarítottak” –, és elemzéseket ígér; ezzel azonban megint a távoli jövőbe tolja el, amire 36 éve várunk. Persze nem lehet fűnyíróval végigmenni a közszférán, de túl sok minden fulladt már bele a hosszú előkészületekbe vagy térült egészen más irányba. Nézzük csak: miközben Románia lakossága legalább tíz százalékkal csökkent (de ennél a 19 milliónál 5–6 millió kivándorlóval kevesebben élnek az országban), az államnál dolgozók létszáma egyre nőtt. Jelenleg 1,3 milliónál többen vannak, eltartási költségük pedig az alkalmazásoknál sokkal gyorsabban emelkedett, 2021 és 2024 között 46,4 százalékkal, ami nagyon sok; még rosszabbul festenek az arányok, ha tudjuk, hogy kulcsfontosságú ágazatokban, köztük az egészségügyben már az ellátást veszélyezteti a krónikus munkaerő- és forráshiány. És hogy fest a reform? Első lépésben az oktatástól vettek el pénzt a koalíciós pártok, majd félévi huzavona után meg­egyeztek 13 ezer közalkalmazott menesztésében. Hát ez nem tíz, hanem legtöbb egy százaléka az egész állománynak, és egyáltalán nem biztos, hogy meg is valósítják. De ha igen, az sem hoz jelentős változást.

Valódi reformot az jelentene, ha az állam az új vagy nagyobb adókkal sújtott embereken élősködő rendszerből minőségi közszolgáltatásokat nyújtó entitássá válna, ehhez pedig nem elég tessék-lássék lefaragásokat eszközölni a kiadásokon és a létszámokon. A pazarlásnak ugyan feltétlenül véget kell vetni, de ez csak egy lépés lenne előre; a következőkben úgy kell jó irányba állítani az országot, hogy egy kevésbé haladó kormány ne tudja letéríteni róla.

Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes változást ígér. Fotó: Facebook / Oana Gheorghiu