Annyira jelenkori ballada ez, hogy szülőfalujában, Kézdicsomortánban még vannak, akik távoli rokonként emlékeznek az ifjú szomorú végzetére. Lemhény­ben és Kézdialmásban él még az emlékezet, a szülőfalu Csomortán ne emlékezhetne méltó módon a balladahősre? Szinte hiába való az emlékezet, ha azt nem őrzi egy szerény jel, faragott emlék. Hinni akarunk abban, hogy emlékjel kerül majd a kézdicsomortáni Árpád-házi Szent Erzsébet templomba, avagy elejébe a falu balladahőséről.

Ki ne tudná, hogy a sózók ösvénye Kézdialmáson is áthaladt. Valamikor a három szomszédos település egy községet alkotott. Az Almásrét nevű lapályhoz, magához Almás várhoz, ma is ragaszkodnak az almásiak is és a lemhényiek is. Lemhény és Kézdialmás területét félközben bekeríti a Keleti-Kárpátok fő gerincvonala. Ennek a szakasznak kezdő szerves része volt a Sóösvény, itt hagyta el a gerincet, és a Lapias nevű helyen ereszkedett be a Feketeügy vonalát követő erdőipari út végénél álló sorompóhoz. A nagy kanyar a Marhafő nevű emelkedőre hág ki, a gerincvonulat a Poszkár gerincére és Katrosa érintésével a Nagymély gerincen közelíti meg az 1309 m magas Nagy Csomád kráterének északi peremét. Ez a csodálatos kárpáti főgerinc választja el a felső-háromszéki medencét a tőle északra elterülő Veresvíz-Lassúág és Kászon-patak vidékétől.

Az önkormányzat székháza

Egy eltűnt vár titkai

A sócsempészek rejtett ösvényeit még most is számon tartják a lemhényi, berecki idősek, de ennél jóval régebben járták sóval megrakottan ezt a vidéket eleink. A Szaláncfürdőről Erdélybe vezető sóösvény a Gyepár (1302 m) és a Bakó-tető közötti hegynyergen, a Havasalja nevű helyen ereszkedett be Lemhénybe. Ott, ahol ez az ösvény átbukik a Kárpátok fő gerincén, a Gyepár-tetőtől délre fekvő kisebb magaslaton van egy erődszerű maradvány, melyet Hajdúk vára néven említett – elsőként – Orbán Balázs. Nevét megtaláljuk néhai Dénes László lemhényi tanító falumonográfiájában is.

– Vár volt valamikor ott, hajdúk laktak benne, és akkor volt annak szerepe, amikor Moldvából csempészték át ide hozzánk a sót – jegyeztük le sok évvel ezelőtt Vargha Lázár szavait Lemhényben. Nehéz idők jártak akkor – fejezte be, mert akit akkor elfogtak, annak jaj volt, felakasztották!

Jénáki Csongor polgármester

– Az említett erődnek a sókereskedelem feletti őrködés volt a feladata. Vár volt ott, három sarka volt. Portyázók laktak benne, akik a Határhavason sétálgatva elfogták a gyanús utasokat – idézte fel a felsőlemhényi Zsigmond Gergely. 

Deák József társaságában sikerült megtalálnunk Hajdúk várát. Egy-egy oldalának hosszúsága 18–20 lépés. Belterülete sima. A háromszögű földhalmon lapos kövek hevernek, s azt külső oldalán kb. 80 cm mély árok, sánc veszi körül. Alaprajzát a Sepsiszentgyörgyön élő Szőcs István készítette el 1963-ban, majd a szerző 1976-ban. A lemhényieket állandó jelleggel foglalkoztatta a gyepári rejtély. Dénes Emese nyugalmazott tanár Pötyő Ferenc várra vonatkozó szóhagyományát jegyezte le. Pötyőnek édesapja már gyerekkorában mesélt a Hajdúk sáncáról. Vár volt az, mondta, de nem akármilyen, hanem olyan, amely a föld alatt volt kiépítve. Ahhoz alagút szolgált. Azon lehetett be- és kimenni a föld alatti várból. Az alagút száda éppen a Hajdúk sáncából, a várárokból nyílott. Megközelítésére Lemhényből a Feketeügy mentét követő erdőipari úton kell indulni. Fenn a hegyek szívéből, a Kis- és Nagy­ág nevű patakok összeömlésénél kell indulni s az ún. Városházánál, a Szélesbércen kivezető szekérutat kell megkeresni, ami éppen a Hajdúk váránál éri el a Kárpátok főgerincét. Ez a hely a Gyepár-tetőtől 500 méterre van déli irányban. Közelében forrás is van, neve: Kásás-kút. 

Lemhényi templom

A kilenc kilométer hosszú Lemhény...

…Alsó- és Felsőlemhényre és Velence falurészekre tagolódik. Valamikor a közlekedés a patak medrében folyt, akárcsak az olasz Velencében, innen lehet az elnevezés. A vidék általános érdeklődésre számot tartó építészeti emléke a községtől nyugati irányban emelkedő, nemrég teljesen megújult Szent Mihály-hegyi római katolikus vártemplom, a környék legépebben megmaradt, legszebb barokk műemlék épületegyüttese. Ezt övezi két oldalról a lemhényi, illetve a kézdialmási temető. Késő barokk főoltárának képe különlegesség, a templom védőszentjét, Szent Mihály főangyalt ábrázolja és báró Szentkereszti Stefánia munkája (1899). A templomot lőréses várfal övezi. A cinterem bejárata a templomtól külön álló torony alatt nyílik, melynek hagymakupolás barokk sisakja van, bástyaként egykor a vár bejáratát védte. A várfal építését a 16. század elejére helyezik. A templomot jelenleg csak jelentősebb egyházi események idején használják, egykor azonban Lemhény és a szomszédos Kézdialmás közös temploma volt.

Lemhény, az osztály

Nem csoda, hogy a vidéken szolgáló Szabó Jenő református lelkész, költő és író versben is megénekelte, de regényébe foglalta a jogász-író Szánthó Vitus is. Utóbbit egy korában közszájon forgó és a régi lemhényiek hiedelemvilágában mélyen élő történet ihlette meg, ez szolgáltatott alapot a Szent Mihály-hegyi kísértet című romantikus regényhez. Ugyancsak a vár­templomhoz kapcsolódik a Halottak miséje című régi történet is, amelyet Dénes László (1900–1984) lemhényi tanító jegyzett le. A templom melletti harangtoronyban ma is meg-megkondul az Orbán Balázs által is látott és jelzett régi harang. Felirata: REX GLORIE JESU CHRISTE VENI CUM AETERNA PACE * CURA ME LEMHENYENSIS * 1697 H. L. (A H. L. Lampen Henrik brassói szász harangöntő mester nevének kezdőbetűit jelöli). A volt Szent Mihály-hegyi templomtól való távolság késztette a híveket, hogy az említett kápolna közelében építsék meg Lemhény mindennap használatos templomát, ahol az egyházközség mintegy 1400 katolikus híveinek lelki gondozója ft. Dávid György plébános, volt sepsiszentgyörgyi katolikus pap. 

Új park és tér Felsőben

Lemhény új arcai

Sigmond Elíz marosvásárhelyi nyugdíjas jelmezkészítő Szépapáktól unokákig (Mentor Kiadó, Marosvásárhely) címmel írt könyvet többek mellett családja lemhényi történetéről is. A szerző Luka Lászlónak, a Petru Groza-kormány volt miniszterének unokahúga. A kötet alcíme: Mozaikkockák egy erdélyi család történetéhez. Luka László volt kommunista politikus szerepe és tevékenysége még nem eléggé tisztázott, a könyv családi emlékekkel segíti a történeti elemzést. A kötetet a szerző szülőfalujában, Lemhényben mutatták be. Sigmond Elíz megpróbálja kideríteni, hogy ki is volt Luka László, akiről nagyon kevés írásos dokumentum maradt fenn. „Kiderült, nem igaz, hogy öngyilkos lett a magánzárkájában, hanem lelőtték az enyedi börtönudvaron” – mesélte az unokahúg. Luka László 1919 után, alig huszonegy évesen csatlakozott az illegális kommunista mozgalomhoz. Szakszervezeti vezetőként és baloldali aktivistaként emiatt több ízben letartóztatták, illetve bebörtönözték. 1940 után a Szovjetunióban tevékenykedett, ahol az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság képviselője lett a Legfelsőbb Szovjetben. Románia 1944. augusztus 23-i átállását követően tért haza, ahol nevét Vasile Lucára románosította, a kommunista hatalomátvételt követően pedig miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter lett.

Zsigmondék Felső-Lemhényben

A pénzügyi reform bevezetésének akadályozása és a pártvonaltól való elhajlás vádjával (de voltaképpen a kommunista párton belüli véres leszámolás keretében), Ana Pauker és Teohari Georgescu kommunista politikusokkal együtt 1952 tavaszán minden tisztségétől megfosztották, letartóztatták, és kizárták a pártból. 1954 októberében halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Luka 1963. július 23-án halt meg a nagyenyedi börtönben. A pártból eltávolított Lukát – Paukerrel és Georgescuval együtt – Nicolae Ceaușescu rehabilitálta 1968-ban. A család Lemhényben élő leszármazottai Luka László nevét – emlékképpen – rávésették családi sírkövükre, teteme azonban nem ott pihen. Luka László 1939-től élt a Szovjetunióban, a német támadás idején frontszolgálatra jelentkezett. Őrnagyi rangot kapott, kitüntetését személyesen Sztálin tűzte mellére. Luka László elmesélte Sztálinnak a székelység sorsát. Sztálin Lukának ígéretet tett egy kaukázusi típusú autonómiára a székelységnek a háború utáni időkben. A háború után Lukát Romániában a Központi Bizottság élére választották. Néhány év múlva azonban kegy­vesztett lett, Sztálin üzenete is megérkezett: Luka hűtlen lett a szovjet vezetéshez és annak hadseregéhez, Sztálin azonban betartotta szavát, illetve ígéretét, megalakult a Magyar Autonóm Tartomány. 

Emlékmű

Bem Bereck felé, Luka László vissza

A rendszerváltás elején már felvette a község iskolája Bem József tábornok nevét, aki 1849-ben menet is, jövet is átutazott Lemhényen. Az akkori lemhényi elöljárók, pedagógusok rögvest baráti kapcsolatot teremtettek Bem szülővárosának (Tarnów) egyik iskolájával. A kapcsolat huzamosabb ideig tartott, kölcsönös viszontlátogatásokon és Bemről szóló versenyeken ismerkedtek Tarnówwal és Lemhénnyel a tanulók. A sok személyi változás és az eltelt idő (de főleg a Covid) azonban véget vetett ennek az igen hasznos kapcsolatnak.

Nagy Zsuzsanna – a Bem-iskola igazgatója – arról számolt be, hogy az iskola közös fedél alatt van a község művelődési otthonával, mindkettő Luka László közbenjárására épült. Luka László építtette a Brassó–Bereck közötti országutat és a szájhagyomány szerint a környéken vadászatokat is szervezett.

Sár helyett aszfalt

A község új arcai

A néprajzot és a néphagyományokat kedvelők itt még láthatják az ún. bagolytemetést, de él még a húsvéti lovas határkerülés szokása is. Ezt a szomszédos almásiakkal közösen bonyolítják le. A legények május elsejére zöld ágat tesznek a leányos házak kapujába, a gyermekek aprószentekelnek, és élnek még a János- és István-napi verses köszöntők is. Használják a lemhényiek a Farkas-pataki édes-kénes-lúgos büdösvizet. Ehhez hasonló édes-kénes ásványvíz tör fel még a Lógörény-patakban, Kiságtövén és a Sárfalvi Egerben. Gyógyvíz helyett azonban megteszi a Lemhényben főzött kisüsti is. – Kár, hogy nem jobb gyümölcstermő hely ez a vidék – mondja Zsigmond Klárika –, lelassultunk, a család működteti a céget, átadtam a fiamnak, a lányunokám a főzőmester. Épül, szépül Felső és Velence is: szépek az új családi otthonok, díszes teret építtetett az önkormányzat a Felső iskola előtt: fenyővel, székely jelképes faragott kapuval. – Jól működik az ivóvízrendszer, építjük a csatornahálózatot az öregotthon előtt – sorolta a fejlesztéseket Jénáki Csongor polgármester –, még négy utcában kell majd folytatni. Elkészült emellett a dokumentáció a gázbevezetésre is.