A következő deficitcsökkentő intézkedéscsomagról és a katonai nyugdíjkorhatár emeléséről Radu Miruță, a védelmi tárcát vezető miniszterelnök-helyettes beszélt. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa szerint a kormány azt tervezi, hogy jövő héten újabb deficitcsökkentő intézkedéscsomagot léptet életbe (a parlamenti vitát kiiktató) kormányzati felelősségvállalással, amely egyebek mellett a központi közigazgatásban dolgozók béralapjának 10 százalékos csökkentését irányozza elő. Erről és a katonai nyugdíjkorhatár emeléséről az öt miniszterelnök-helyettes részvételével megtartott hétfői tanácskozáson állapodtak meg.

A hivatásos katonák és a belügyi alkalmazottak nyugdíjkorhatárának emeléséről a két érintett minisztérium dolgoz ki törvénytervezetet – közölte Miruță. „A védelmi tárca és a belügy speciális helyzetben van. Hatszáz kilométernyi közös határunk van egy háborúban álló országgal: nem tehetjük meg, hogy karcsúsítjuk a hadsereget. A védelmi, illetve a belügyminisztériumnál ma megkezdődik és jövő hétig befejeződik egy olyan törvénytervezet kidolgozása, amely növeli a nyugdíjkorhatárt. Ez a kormánykoalíció által elfogadott kompromisszum: nem csökkentjük a béreket, nem lesz létszámleépítés, de a nyugdíjkorhatár növelésével járulunk hozzá a közös (deficitcsökkentő) erőfeszítésekhez” – magyarázta a védelmi miniszter a rendőrökre és katonákra utalva. Hozzátette: a hatásvizsgálatok alapján dől majd el, hogy 60 vagy 55 évre emelik-e a katonák és rendőrök esetében a nyugdíjkorhatárt, amely jelenleg 48 év.

Miruță szerint a kormány jövő heti ülésén akarja elfogadni a központi béralap 10 százalékos csökkentéséről, illetve az állami fizetés és nyugdíj halmozásának beszüntetéséről szóló törvénycsomagot, amelynek hatályba léptetésére még januárban rendkívüli parlamenti ülésszakot hívnak össze, és csak azt követően véglegesítik a 2026-os esztendő állami költségvetésének tervezetét.

Románia a GDP 9,3 százalékának megfelelő költségvetési hiánnyal zárta a 2024-es évet, 2025-re 8,4 százalékos hiánycélban állapodott meg az Európai Bizottsággal, idén pedig 6,5 százalékos deficitre számítanak az elemzők. Ilie Bolojan miniszterelnök korábban azt mondta: Románia eladósodása tarthatatlan méreteket öltött, és az ország gyakorlatilag hitelből fedezi a közalkalmazotti béreket, ugyanis mintegy 30 milliárd eurónyi hitelt vesz fel évente, ami nagyságrendileg megfelel annak a kiadásnak, amelyet a közalkalmazottak bérezésére fordítanak.

Kevesebben kapnak üdülési utalványt

A takarékosság jegyében, már tavaly elfogadott jogszabályok alapján változott az üdülési utalványok rendszere is. Az új szabályozás szerint a közintézmények kizárólag azoknak az alkalmazottaknak adhatnak egy 800 lejes elektronikus üdülési utalványt az év folyamán, akiknek a nettó havi alapbére nem haladja meg a 6000 lejt (az eddigi küszöb nettó 8000 lej volt); a magánszektorban dolgozók idén nem kaphatnak állami támogatást a nyaralásukhoz. Újdonság, hogy idén az üdülési utalvány értékét nem kell saját hozzájárulással megduplázni, de csak hivatalosan bejegyzett romániai vendéglátóhelyen lehet a vakációs kártyával fizetni, amely a feltöltésétől számított 12 hónapig érvényes; a fel nem használt pénz nem vihető át a következő évre és nem vehető ki. A feltöltés időpontja nincs szabályozva. A tavalyi üdülési utalványokat is csak 12 hónapon belül lehet felhasználni.