Az erdélyi országgyűlés 1568. január 13-án hozott határozatára – amely Európában elsőként rögzítette törvényben a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot – emlékeztek tegnap Tordán. A történelmi jelentőségű döntés emlékére a magyar Országgyűlés 2018-ban nyilvánította január 13-át a vallásszabadság napjává.
Ez a nap a Magyar Unitárius Egyház intézményes fennállásának 458. évfordulója is, ezért a zsúfolásig megtelt templomban az unitárius egyház elöljárói beszéltek a híveknek. Kovács István püspök kijelentette: változó világunk sajátosságává vált a bizonytalanság, szemünk láttára omlik össze egy világrend, és ilyen korban az egyedüli mentsvárak az alapvető igazságok, „melyek felöltöztetik fázó szellemtestünket”. Vázolta az Erdélyi Országgyűlés 1568. január 6–13. között hozott törvényeinek sokszínűségét, és rámutatott: ezek közül mára csupán a vallásszabadság határozatának szövege és eszméje maradt meg. „Az egyedüli elv, amely felöltöztethet, az az igazság, amely – Pál apostollal vallom – szabaddá tesz” – fogalmazott. Emlékeztetett, hogy az unitárius egyház is erre épült, és ma sem spórolhatja meg „ennek a küldetésízű igazságnak az újrafogalmazását”. Alapvető küldetése a következő lehet: „a hiteles, őszinte, sallang- és salakmentes igazságkeresés, emberszolgálat, egyensúlyra való törekvés, közösségünk és az elmagányosodott hívek számára talpalatnyi szilárd eszmei alap biztosítása egy folyékonnyá vált civilizációban” – mondta a püspök.
Lőrinczi Levente kissolymosi unitárius lelkész is aláhúzta: az elődök olyan törvényt hoztak, mely kiállta az idő próbáját. Azért fohászkodott, hogy az egyház napjainkban is méltó legyen ennek szellemiségéhez.
Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész igehirdetésében Dávid Ferenc unitárius püspök alakját idézte meg, aki új utat választott, melyhez Erdély egy része is csatlakozott. „Célja a tiszta jézusi kereszténység visszaállítása volt”, „az építkezést” a fejedelem és az erdélyi országgyűlés hagyta jóvá, és az évszázadok során felépült „az épület”, az egyház – mondotta. Hangsúlyozta: az építkezést ebben a században is folytatni kell, mégpedig oly módon, hogy a hívek életüket áldásként éljék meg, közösségben teljesítsék ki. „Ha az alap változatlan, akkor hűek vagyunk Dávid Ferenchez, a vallásszabadság eszméjéhez és a ránk bízott építő munkához is” – összegezett.
A tordai istentiszteletet a Keresztúri Népzenetanoda és a Berde Mózes Unitárius Gimnázium diákjainak műsora tette ünnepélyessé. A megemlékezést koszorúzás követte a vallásszabadság emlékművénél. Ezt megelőzően Andrási Benedek főjegyző mondott beszédet, melyben az erdélyi hitviták korát idézte fel. Hangsúlyozta: „ezen vitákból nem pusztulás, hanem törvény született”.
A vallásszabadság törvényéről délután Kolozsváron is megemlékeztek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
