Grönland sorsáról tárgyalnak

Donald Trump amerikai elnök hangoztatta, hogy a Dániához tartozó sziget megszerzésének nemzetbiztonsági célja van, és a NATO-nak elöl kellene járnia annak érdekében, hogy az Egyesült Államok megkaphassa a területet. Ha nem kapja meg, akkor Oroszország vagy Kína fogja megszerezni, márpedig arra nem fog sor kerülni. „A NATO katonailag, az Egyesült Államok masszív ereje nélkül nem tudna hatékony erőt vagy elrettentést felmutatni, még a közelében sem lenne. Ezt ők is tudják, és én is tudom” – fogalmazott Trump. Hozzátette azt is, hogy a NATO sokkal félelmetesebbé és hatékonyabbá válna, ha Grönland az Egyesült Államok kezébe kerülne. „Ennél kevesebbel nem érjük be” – zárta bejegyzését.

„Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap Brüsszelben. Hangsúlyozta: Grönland sorsáról kizárólag a lakosai és Dánia jogosult dönteni, és jelenleg nem vethető fel az Európai Unió kölcsönös védelmi záradékának alkalmazása.

Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos a héten azt nyilatkozta: nem gondolja, hogy amerikai katonai invázió készülne, ugyanakkor az Európai Unióról szóló szerződés 42.7. cikke kötelezi a tagállamokat arra, hogy Dánia segítségére siessenek, ha katonai agresszió érné.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta: Grönland Grönland népéhez tartozik, ezért minden, Dániát és Grönlandot érintő kérdésben kizárólag Koppenhága és a grönlandi vezetés jogosult dönteni. Hozzátette, hogy a bizottság folyamatos és szoros kapcsolatban áll a dán kormánnyal, és figyelemmel kíséri a grönlandi lakosság igényeit. Von der Leyen rámutatott arra is, hogy Grönland a NATO része, és az északi-sarki térség biztonsága a szövetség egyik kiemelt témája. Mint fogalmazott, a NATO-t az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elve tartja össze, ezért az Északi-sarkvidék biztonságával kapcsolatos érdekek integrálásának egyik fő fóruma az atlanti szövetség. Ugyanakkor kiemelte: az északi-sarki térség biztonsága az Európai Unió számára is fontos kérdés. Emlékeztetett arra, hogy az EU évek óta jelentős beruházásokat hajt végre a Grönlanddal fennálló kapcsolatokban, tavaly pedig Nuukban uniós irodát nyitottak az állandó kommunikáció biztosítására. Az EU beruházási programot működtet, és az elmúlt évben tovább erősítette és felgyorsította a térséggel kapcsolatos együttműködését.

Franciaország konzulátust nyit Grönlandon február 6-án – jelentette be tegnap Jean-Noël Barrot külügyminiszter, hozzátéve, hogy ez politikai jelzés, miközben az amerikai elnök, Donald Trump szeretné amerikai tulajdonná tenni a Dániához tartozó autonóm területet. A döntés, hogy ott konzulátust nyitnak, tavaly nyáron született, amikor Emmanuel Macron elnök ellátogatott oda – emlékeztetett Barrot. „Grönland nem eladó. Grönland nem akarja, hogy az Egyesült Államok birtokolja, kormányozza, megtagadja vagy beolvassza. Grönland Dánia, a NATO és az Európai Unió mellett döntött” – mondta Barrot. Ha másképp akarnák megszerezni Grönlandot, mint megvásárlással, az nyilvánvalóan nagyon furcsának tűnne, mert egy NATO-tag számára, tekintve, hogy ez egy biztonsági szövetség, amely közel nyolcvan éve köti össze Észak-Amerikát Európával, nem lenne értelme megtámadni egy másik NATO-tagot, sőt, az Egyesült Államok érdekeivel is ellentétes lenne – vélekedett. „Ennek a zsarolásnak természetesen véget kell vetni” – fogalmazott a francia diplomácia vezetője.

A hatalomba történt tavalyi visszatérése óta Donald Trump már többször felvetette annak a lehetőségét, hogy átvegye az irányítást az óriási, stratégiai fontosságú, de ritkán lakott sarkvidéki szigeten. A mostani dán–amerikai–grönlandi találkozót Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter kezdeményezte Marco Rubio amerikai külügyminiszternél.