Kuti János
Mostanában a világpolitikában egyre inkább új világrend(etlenség)ről, az érdekszférák újraelosztásáról beszélnek az okosok és főokosok. Régebb ez úgy történt, hogy előbb egy nagyot háborúztak a nagyobb hatalmak, akik mellé beálltak a kisebbek is.
Aztán amikor egyik tábor megnyerte a háborút, nekiállt osztozkodni. Így osztották fel egymás között a világot, újraosztották a gyarmatokat és kisebb-nagyobb darabokat a legyőzöttek területeiből és népességéből a győztesek. Ez főleg az első világháború után történt így, amikor ollóval szabdalták fel Európa térképét, míg más földrészeken vonalzóval húztak újabb és újabb határokat.
Aztán a második világháború után a győztesek abban egyeztek meg, hogy az országokat érdekszférákba sorolják a győztesek, saját remélt hasznuk szerint. Ezt Anglia, Oroszország és az Egyesült Államok egy papírszalvétán rögzítette, amivel eldőlt, hogy Közép-Európa a szovjet érdekszférába kerül, és ott is nyögött 1989-ig. Most a nagyhatalmak ismét a világ újrafelosztásán gondolkodnak. Pedig gondolkodhatnának logikusabban is, úgy, hogy felszámolnák a jelenlegi határokat, és népszavazásokat rendeznének arról, hogy ki hová szeretne tartozni. Grönlandból, mivel ott hideg van, és nem luxuscikk a hó, adhatnának az afrikai országoknak, és fordítva. A kőolajban gazdag földrészekből adnának egy-egy darabot azoknak, amelyeknek nincs. Az óceánokból szintén. És ha nem lenne elég föld idelent, az elégedetleneknek felparcellázhatnák mondjuk a holdat... Minden ország kaphatna néhány millió hold földet a holdon. De az ilyesmi nem fekszik a nagyhatalmaknak.
Ezek után vajon hogyan fog kinézni a világ? A nyugati félteke az Északi-sarktól az Antarktiszig Dél-Amerikástul, Grönlandostul az Egyesült Államoké lesz? Kínát és Oroszországot elzavarják Dél-Amerikából és Grönland közeléből, de mit kap Oroszország? Ukrajnát és Észak-Koreát? Ez utóbbi máris mellette áll. És Kína csak Tajvant viszi vajon, vagy megkapja Japánt és Dél-Koreát is, mondván, hogy az Egyesült Államoknak sincs mit keresnie a Dél-kínai-tengeren. És mi lesz Európával, mert neki, úgy néz ki, semmit nem akarnak adni. Bár egy darabot a Jeges-tengerből érdemelne, mert ott a jég és víz alatt állítólag sok olaj és gáz van, itt meg gáz van, mert kevés a gáz és a kőolaj. Lehet, hogy a nagyhatalmak előbb megmondják, mire tartanak igényt, és majd csak azután kezdnek el háborúzni?
Trump elnök megmondta világosan, hogy ismét naggyá teszi Amerikát (Amerika az amerikaiaké), mire azt hittük, hogy a mostani határokon belül, de egyre inkább úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokat ő Kanadával, Panamával és Grönlanddal „kiegészítve” képzeli el.
Aztán egy derült égből jött villám- (és katonai) csapás úgy elvitte Venezuelából Maduro elnököt (aki korántsem volt egy angyal), mint kutya a tollseprűt. Trump Venezuela ügyvezető elnökének tekinti magát, és azt állítja, hogy a demokratikus átmenet idején az Egyesült Államok fogja irányítani az országot. Egy darabig az Egyesült Államoknak annyi demokráciája volt, hogy tudta azt exportálni is olyan országokba, ahol szerintük nem volt elég. Így segítségükkel kivirágzott az arab tavasz, de már mintha az egy kicsit elfonnyadt volna.
Újabban Trump Kubát fenyegeti, mely – szerinte – nem fog több olajat és pénzt kapni Venezuelától, és azt javasolja, hogy kössön megállapodást Washingtonnal, „mielőtt túl késő nem lesz”. Lehet, hogy ha lett volna Kubának olaja, azt hódoltatta volna be előbb, aminek talán még a kubaiak is örvendtek volna csendben, mert Fidel Castro országa sem volt egy földi paradicsom. Az igaz, hogy a kubai államfő, Miguel Díaz-Canel szerint Kuba hajlandó az utolsó csepp véréig védekezni. Grönland sem került le az étlapról a maga 2,166 millió négyzetkilométerével. Trump megmondta, hogy Grönlandra nem az ásványkincsek miatt van szükségük, hanem a nemzetbiztonság miatt, mert mindenféle orosz és kínai hajók lepik el. A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen felszólította Trumpot, hogy hagyjon fel a fenyegetésekkel, és hogy Dánia meg Grönland is a NATO tagja, így annak biztonsági garanciája vonatkozik rá. A vége még az lesz, hogy ha Trump megpróbálja elfoglalni Grönlandot (különben van ott amerikai támaszpont is), az 5-ös cikkely szerint – legközelebb lévén Grönlandhoz – az Egyesült Államok NATO-csapatai fogják megvédeni Grönlandot az USA támadásától.
Donald Trump. Fotó: Facebook / The White House
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.