Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke január 17-én, szombaton Paraguayban aláírta az EU és a Mercosur-államok közötti előzetes egyezményt, jelezve az elkötelezettséget a partnerség megerősítése iránt. A megállapodás életbelépése viszont még kérdéses, többek közt a hátralévő uniós parlamenti szavazás és a gazdák erőteljes tiltakozása miatt.
Az Európai Unió Tanácsa 2026. január 9-én adott zöld utat az EU–Mercosur-megállapodás aláírásának, miután nem jött össze a blokkoló kisebbség – többek között Románia is megszavazta az egyezményt –, de a hatálybalépéshez még az Európai Parlament (EP) jóváhagyása szükséges, ahol előreláthatólag nagy vita várható, ugyanis a Tanácsban a politikai zöld jelzés annak ellenére született meg, hogy több uniós országban a gazdák hevesen tiltakoznak. Az egyezmény sorsa az EP-ben dől el, s azt majd a tagállamoknak is ratifikálniuk kell, ami még szintén hátravan. Az ideiglenes kereskedelmi egyezmény akkor lép hatályba, amikor a tagállamok véglegesen megerősítik azt.
A szabadkeresedelmi egyezményre a politikai megállapodás 2024 decemberében jött létre az EU és a Mercosur (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) között. 2025 szeptemberében az Európai Bizottság javaslatokat terjesztett elő az aláírásról, melyet az Európai Unió Tanácsa 2026. január 9-én jóváhagyott, miután a tagállamok többsége megszavazta azt.
Összejött az igenlő többség
Az uniós tagállamokat képviselő Tanácsban minősített többség kellett, azaz a folyamat leállításához egy blokkoló kisebbségre vagy legalább 13 kormányra lett volna szükség, vagy négy olyanra, amelyek az uniós összlakosság több mint 35 százalékát képviselik.
A Politico és az Euractiv hírportál szerint az ülésen Magyarország kormánya mellett Franciaország, Lengyelország, Ausztria és Írország szavazott nemmel, Belgium tartózkodott (ez gyakorlatilag nemet jelent), de ez nem volt elégséges az egyezmény továbbhaladásának megállításához. Az EU által kiadott tanácsi szavazatszámláló alkalmazás szerint a felsorolt országok kormányai az uniós lakosság nagyjából 32,5 százalékát képviselik. Az uniós nagykövetek körében legalább 15 tagállam – a lakosság több mint 65 százalékát képviselve – támogató szavazatot adott le, ami elegendő volt a minősített többséghez.
A támogatásban döntő volt Olaszország állásfoglalása, az egyezménybe az elmúlt időszakban beírt mezőgazdasági feltételek alapján Olaszország kormánya pedig igennel szavazott.
A megállapodást továbbra is ellenző Franciaország jelezte: a harcot az Európai Parlamentben folytatja. Közben pénteken este Spanyolország azt jelentette be, hogy ő is a Mercosur-ellenesek táborát erősíti, habár a tanácsban igennel szavazott. (Ennek esetleg a parlamenti vita és szavazás során lehet majd jelentősége – szerk.) Hírek szerint az Európai Parlamentben szoros szavazás várható, és mintegy 150 képviselő már jelezte, hogy jogi lépésekkel próbálja megakadályozni a megállapodás hatálybalépését.
A Dél-amerikai Közös Piac
A Mercosur tagországai: Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay és Bolívia (2024-től). Venezuelának 2016 óta felfüggesztették a tagságát. A társult tagok: Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana Panama, Peru és Suriname. Ezek az országok alkotják a Dél-amerikai Közös Piacot, amelynek célja a kereskedelmi akadályok lebontása és egy egységes vámrendszer kialakítása.
A Mercosur tagországai együttesen a világ hatodik legnagyobb gazdaságát alkotják 270 millió fős összlakossággal és természetesen ilyen nagyságendű piaccal. Az EU és a Mercosur közötti kereskedelem értéke 2024-ben meghaladta a 111 milliárd eurót: ebből 55,2 milliárd eurót képviselt az export és 56 milliárd eurót az import. A kereskedelmi forgalom több mint 80 százaléka az EU és Brazília között bonyolódott. 2014 és 2024 között az EU és a Mercosur közötti árukereskedelem több mint 36 százalékkal nőtt: az import növekedése meghaladta az 50 százalékot (!), az export pedig csupán 25 százalékkal bővült. (A fenti adatok a négy teljes jogú tagsággal rendelkező Mercosur-országra, azaz Argentínára, Brazíliára, Paraguayra és Uruguayra vonatkoznak.)
Az EU által a térségbe exportált legfontosabb árucikkek a gépek és készülékek, vegyi anyagok és gyógyszeripari termékek, közlekedési eszközök. Az EU által a Mercosurból importált legfontosabb árucikkek a mezőgazdasági termékek, ásványi termékek, cellulóz és papír.
A megállapodás életbelépése esetén ez lenne az EU eddigi legnagyobb szabadkereskedelmi egyezménye, amelyet több mint 25 évnyi tárgyalás előzött meg. A Bizottság, valamint Németország és Spanyolország szerint a szerződés segíthet új piacok megnyitásában, mérsékelheti az Egyesült Államok vámintézkedéseinek hatásait, és csökkentheti az EU Kínától való függőségét, különösen a kritikus nyersanyagok terén. Németország nagyon érdekelt az egyezmény létrejöttében, arra gondolván, hogy vámmentesen, vagyis olcsóbban kínálhatják a dél-amerikai piacokon a náluk gyártott autókat. Az ellenzők – élükön Franciaországgal – attól tartanak, hogy az olcsó dél-amerikai mezőgazdasági termékek elárasztják az uniós piacot, veszélyeztetve a helyi gazdákat. Az elmúlt hetekben Franciaországban, Belgiumban, Lengyelországban és Görögországban is útlezárásokkal és tüntetésekkel tiltakoztak a gazdák a Mercosur-egyezmény ellen.
(folytatjuk)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
