Víz név alatt most Felső-Háromszék két jelentős folyóját, északon a Feketeügyet, dél felől pedig Kovászna patakát kell érteni. A háromszékiek a bővebb és áradásaikban veszélyesebb vízfolyásokat nem pataknak, hanem Víznek nevezték-nevezik.
Azt a sima területrészt, amely Barátos, Páké és Orbaitelek között terül el, Két víz közének is mondták a régiek. A három települést egymás mellé rendelte az 1968-ban végrehajtott területi-közgazgatási átrendezés, a nem nagy kiterjedésű Barátos pedig községközpont rangot kapott.
A Két víz között helynévre utal egyébként a Páké üti Barátost szólásmondás is. A Barátos és Páké közötti szomszédi viszonyt tükrözi a környék vizeire utaló szájhagyomány szerinti figyelmeztetés, miszerint „a barátosiak ne mind járjanak csíkászni pákéi vizekre, mert annak egyszer szomorú lesz a vége”. (Itt természetesen a csík nevű halról van szó.) Az emlékezet szerint a galiba ugyanis nem egyszer, hanem többször is megtörténhetett. Jobbra gondolva, azt is mondhatnánk, hogy okafogyottá vált az így született szólásmondás, pedig még él. A Kovászna vize is ott folyik a két település mögött, de hogy hová lettek a csíkok, melyekről állítólag Csík is kapta a nevét, nem tudni.
Pákéban
Háromszáznál kevéssel több magyar református lakja a Kovászna-patak menti települést. 1560-ban épült református templomát földig rombolta az 1977-es nagy földrengés. Miként azt az épület homlokfalára elhelyezett emléktábla is bizonyítja, még akkor, 1977–78-ban – a holland testvérek segítségével – újjáépítették. Az új templomban helyezték el a két világháború pákéi áldozatainak névsorát tartalmazó fehér márványtáblát, a magyar szabadságharc hat helyi hősének pedig ugyancsak itt állítottak emléket az események 150. évfordulójának esztendejében. A cinteremben a háromszéki önvédelmi harc másfél százados évfordulójának emlékkopjája látható, a templom külső falán millecentenáriumi emléktábla, és még él a templom körül kilenc abból a tíz millenniumi hársból, melyeket az ezredéves évfordulón ültettek az akkori elöljárók.
Millenniumi hársak állnak az iskola udvarán is, amely sajnos ma már nem működik. Mint megtudtuk, két tanuló a barátosi iskolában tanul, a maradék néhány sulibusszal ingázik Kovásznára. Az iskolát egy helybeli jótevő, Vida András alapította egykor.
Bartók Sándor filiagondnok
Folyó menti falu lévén, sok itt a gólyafészek. 1999 nyarán 36 gólyafészket írtak össze a településen. A gólyák és fészkek számát Izsán Antal helybeli parókus református lelkipásztor fia, ifj. Izsán Antal számolta és vezette, aki jelenleg egy szegedi biológiai kutatóközpont munkatársa. A néhai kisborosnyói Damó Gyula tanító áldozatos munkáját így a víz menti falu lelkésze folytatja, aki tavaly 30 fészket számolt össze.
– Nem kedvezett az időjárás tavaly a fehérgólya-állománynak – tájékoztatott –, a megáradt víz a nyáron csak amúgy sodorta tovább a viharok által elpusztított gólyafiókákat.
Érdekesség, hogy a Pákéban élő Tamás család egyik ága elhagyta családnevét és a falu nevét vette fel vezetéknevéül. Ebből az ágból származott a pákéi előnevet is használó Pákey Lajos (1853–1921) kolozsvári műépítész, számos jeles erdélyi alkotás, Mátyás király kolozsvári és Wesselényi Miklós zsibói szobra talapzatának tervezője. Ő tervezte a kolozsvári volt New York Szálló – a mai Hotel Continental –, az Unitárius Gimnázium és a székelykeresztúri Unitárius Főgimnázium épületét, Brassai Sámuel, valamint Berde Mózsa síremlékét a kolozsvári Házsongárdi temetőben.
Pákéi eredetű volt a szerkesztő Sándor József (1853–1945), az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület főtitkára, az erdélyi magyar kisebbség egyik korabeli politikai vezéralakja és Csutak Károly (1889–1950) néptanító, aki az író Szabó Dezső pedagógus kollégája volt Ungváron. Mind a két személyiség emléktábláját a falu református templomában láthatjuk.
Tánczos Ferenc Szabolcs polgármester
A szólásmondáson túl
Az egykori Háromszék területe nem mindenütt esik egybe a mai Kovászna megye határaival, mert már a legrégebbi időkben eredetileg három nagy nemzetség foglalta el, akiket királyi parancsra telepítettek ide az országhatárok őrzése céljából. E három csoport neve akkori ideiglenes letelepedési helyeikhez kötődött: a latinos Terra Sebushoz a Sepsi, Szászkézdhez a későbbi Kézdi, és Szászorbó nevéből eredeztették történészeink az Orbai szót. Viszont az már bizonyított tény – a történetírás szerint ugyan kevésbé, ám régészeti szempontból lényegesebben –, hogy a 14. századi telepítés előtt, bár szórványosan, már a 10–11. században magyarok éltek a mai Háromszék területén is, nyughelyeiket, sírmellékleteiket feltárták. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a zabolai és székelypetőfalvi régészeti ásatások eredményei, ahol a sírokból II. Géza, III. István és III. Béla magyar királyok pénzei kerültek napvilágra. Hosszú orbaiszéki mesébe kezdtünk bele, de a vidék régmúltjáról rövid összefoglaló is született, melyet a Kriza János Néprajzi Társaság jelentetett meg 2015-ben Régészeti ásatások az orbaiszéki Zabolán címmel.
Orbaiszék legkorábbi okiratos említése 1396-ból való, 1419-ben Orbai sedisként fordul elő, majd 1466-ban Orbaiszék néven. A néprajzi, közigazgatásinak is nevezhető fiúszékek (Sepsi, Kézdi, Orbai) egyesültek majd Háromszék vármegye néven.
Az itt élő székelység létrehozta a maga keresztény egyházi szervezeteit, melyek az 1330–1337. évi pápai tizedjegyzékben szerepelnek, sajnos azonban Orbaiszék falvai ebben nincsenek benne, amiről egyes szakmabéliek véleménye nem egybeeső. A székelység itt élt már, hiszen írott adat van arra, hogy 1466-ban nemzetgyűlésre hívták össze Zabolán. Ez az évszám Orbaiszék harmadszori írásos említése.
Szántó István
Orbaiszék
Székhelye Kovászna volt, elnöke a királybíró. Orbán Balázs idejében Orbaiszékhez összesen tizenhét település tartozott, ezeket járta és mutatta be A Székelyföld leírása című nagy munkájának harmadik kötetében. Kilenc települést írt le Kovásznától északra-északnyugatra a „felső járásban”, nyolcat az alsóban. A felsőt a Háromszéki-havasok hegylábi övezetének települései képezték: Gelence, Zabola, Kovászna vidéke, az alsót a szék mezőföldi falvai a Zágon vize és a Feketeügy – Kovászna vize által közrefogott háromszögben.
A hajdani Orbaiszék határai azóta változtak, időközben megtörtént, hogy egyes falvakat közigazgatási szempontból szomszédos székhez csatoltak, de vallásfelekezeti szempontból (egyházilag) Orbaiszékhez tartoznak jelenleg is (Borosnyó település). A románok által később benépesített Bodzavidéket s annak maradék szórvány magyar lakosságát, mint Háromszék vármegye közigazgatása alatti lakott vidéket, bemutattuk. Népesebb-terjedelmesebb lett az azóta önálló községgé alakult Kommandó, lakói jelenleg két magyar történelmi felekezethez, a római katolikushoz és reformátushoz tartoznak. Jelenleg huszonegy történelmi település lakói-egyházközségei tartják magukat orbaiszékieknek: Barátos, Bita, Cófalva, Csomakőrös, Gelence, Haraly, Hilib, Imecsfalva, Kommandó, Kovászna fürdőváros, Lécfalva, Orbaitelek, Papolc, Páké, Páva, Székelypetőfalva, Székelytamásfalva, Szörcse, Zabola, Zágon és Várhegy. Ezeknek vallásfelekezetei hol a szomszédos Kézdiszékkel (Kézdi-Orbai), hol pedig Sepsiszékkel (Sepsi-Barcasági) képeznek református egyházmegyét, avagy katolikus főesperesi kerületet.
Izsán Antal református lelkipásztor
Hol volt a régi Barátos?
„Létrejöttének körülményeit, idejét illetően elég nagy a homály, a találgatás és a bizonytalanság” – így kezdte sorait Kelemen József (1930–2004) történelem szakos tanár, Barátos szülötte, helytörténész, író és a fúvósmuzsika nagy szerelmese, egykori karmester és krónikás a 2001-ben Sepsiszentgyörgyön megjelenő Barátos című községtörténetében. A kiadvány Szántó István pákéi lakos, Barátos község egykori polgármestere erkölcsi támogatásával láthatott nyomdafestéket, akit nyugdíjasként utóbbi utunk alkalmával is felkerestünk. Bevallása szerint ő maga is összegyűjtötte Páké település helytörténeti adatait, csak időre lenne szüksége a kézirat összeállításához. A három faluból álló Barátos község másik települése, Orbaitelek is rendelkezik már kismonográfiával néhai Zakariás Imre néptanító tollából. Hinni szeretnénk, hogy a hiányzó Pákéi kismonográfia megjelenését is hasonló örömmel pártolja majd fel a községépítésben szép eredményeket felmutató községvezetés, Barátos jelenlegi önkormányzata.
Az alcímben feltett kérdésre adandó felelethez Bibó Józsefet, a barátosi iskola névadóját kellett segítségül hívni. Tőle tudjuk, hogy közel a zágoni határhoz, ahol a többi község határvonala is összefutott, egy rétség terült el, kiterjedt nádasok, darvak, vadrécék tanyája volt, és évekig csak botikát, gyékényt termett, s így Botmezejének hívták. Ez egykori faluhely volt, neve a régiek szerint viszont Bodmezeje volt. Itt kővel kirakott kutak, más romok és egy templom falai álltak. Kelemen József gyűjtése szerint „a templom falai fel az ablakokig 50 évvel ezelőtt még látszottak”. Nos, ott falu volt – írta –, Bod vagy Bud nevű. A barátosi és zágoni közös emlékezet szerint az ott élőket a közeli patak áradásai veszélyeztették, néhány család Zágonba, többségük pedig egy északabbra levő magasabb területre telepedett, ez lehetett a mai Barátos.
Neve Barátfalva formában egy 1415-ből származó összeírásban jelenik meg. Bibó adatai szerint 1567-ben Barátos már szervezett község volt, az 1582-ből származó összeírásban jelennek meg a legelső akkori barátosi családnevek: Bagoly, Balogh, Barabás, Barátosi, Becsek, Bedő, Jákó, Nagy, Pál, Porsolt, Tánczos, Várhegyi. Az 1602-ben végzett összeírásból már tisztán kidomborodik az akkori Barátos település lakosságának társadalmi helyzete: az akkor Rudolf királyra feleskettetett 28 helyi személyből 12 nemes lófő volt, a többi a rangosabb darabont, szabados és csak 2 jobbágy.
Nagy Gabriella, a vendéglőtulajdonos
Barátosi merítés
A Barátosra érkezőnek érdemes ellátogatnia a település központjában levő Erzsébet parkba. Itt áll a református templom. Mai formáját a 17. században kapta, de bizonyítékok szólnak amellett, hogy itt a 16. század előtt már templom állott. Később, a virágos reneszánsz korában alakították és bővítették, majd 1850-ben újjáépítették. Említettük, hogy a falu legrégebbi temploma a Bodmezeje nevű helyen volt, ahonnan, mert mocsaras terület volt, a falu a „Nagy Víz” északi oldalára települt. A templomnak az erdélyi népi reneszánsz elemeket magán viselő, 1760-ban készült kazettás mennyezetét az 1910-ben történt javításkor lebontották. Jelenleg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik részlegének helyet adó terem mennyezetén őrzik. A templomot park veszi körül, s ezt a magyar királyné emlékére 1898-ban nevezték el Erzsébet parknak. Itt szokott szabadtéri koncerteket adni a helybeli fúvószenekar. Barátosnak ugyanis régi időkre visszanyúló zenei hagyományai vannak. A parkban látható a hősök emlékműve, melyen a millecentenárium, az 1848–49-es szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak neve olvasható.
A községhez kapcsolódó jeles személyiségként tartjuk számon Andrád Sámuel (1751–1807) medikust és anekdotagyűjtőt, aki barátosi család sarja volt. Itt született Mircse János (1834–1883) szabadságharcos, író és történész, Klapka magyar légiójának katonája. Ő volt Garibaldi tüzérkapitánya, Palermo és Volturno hőse. Itt született Mirtse Dénes (1811–1864) 1848–49-es honvédhuszár, az erdélyi haderő egyik szervezője, aki Olmütz börtöneiben szenvedett.
Üres a fészek
Az idevalósi Balogh családból származott (de Lécfalván született) a falu nevét előnévként is használó Barátosi Balogh Benedek (1870–1945) földrajzi utazó, Távol-Kelet-kutató, író, aki a magyarság eredetét is kereste. Ő alapította a Turáni könyvek sorozatot. Szahalin és Amúr vidéki másfél ezres, néprajzi tárgyú hagyatékát a budapesti Néprajzi Múzeumban őrzik. Emlékére 2024-ben Barátoson márványtáblát helyeztek el arra a Balog-kúriára, melyet a református egyházközségnek adományozott az egykori család.
Itt ringatták bölcsőjét a helybeli iskola névadójának, a már említett Bibó Józsefnek (1843–1914), a jeles iskolamesternek és helytörténésznek, aki szakavatott füvész is volt. Itt született Balogh István (1825–1882) 1848–49-es tüzér; Balogh Benedek nagybátyja, valamint Balogh Ferenc (1891–1992) református lelkipásztor, önéletíró.
A barátosi gyülekezet református lelkipásztora volt 1893 és 1897 között Szabó Jenő (1867–1934) költő és író. Őt látogatta meg 1896-ban a millenniumi ünnepségek alkalmával testvéröccse, az író Szabó Dezső (1874–1945). Élményeit Életeim című önéletírásában részletezte. Az eseményt a református templom külső falán emléktáblával örökítette meg a Lakitelek Népfőiskola 2019-ben, az Elsodort falu című regény megjelenésének 100. évfordulóján.
Beder Győző pedagógus
Élhető hely
A községi önkormányzat elnöke, Tánczos Ferenc Szabolcs – ősrégi helyi család sarja – elmondta, hogy a három faluból álló község minden települése évek óta infrastruktúrával rendelkezik, legutóbb éppen az 1942–43-ban épült községút felújítását fejezték be. A Bibó István nevét viselői központi iskola volt igazgatója, Beder Győző látogatható állapotba rendezte a vidékszerte ritka iskolamúzeumot.
A református lelkipásztori családot nem találtuk otthon, de elbeszélgettünk Ferencz Sándorral, a maroknyi római katolikus filia mindenesével. Elmondta, hogy a soros és alkalmi szentmiséket ft. Mátyás Károly plébános végzi. Személyes kutatásaink alkalmával derült ki, hogy a filia haranglábja őrzi a vidékszerte eléggé ritka temesvári öntésű, Novotny-féle harangkülönlegességet a két világháború közötti időből.
Barátos a szó legszorosabb értelmében mindig várja vendégeit. A helyben élő Nagy család vendéglőjében a tulajdonos szüleitől tanult jellegzetes orbaiszéki ételkülönlegességeket is meg lehet kóstolni.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
