Nagy D. István
Józanul gondolkodó ember számára nem kétséges, hogy vannak olyan helyzetek, amelyekből nem lehet jól kijönni, tetszik, nem tetszik, a balhét el kell vinni, vállalva a bírálatokat, szidalmakat, átkokat, támadásokat, még akkor is, ha a kialakult állapotért csak részben terhel a felelősség.
Nagy vonalakban ebbe a helyzetbe kerültek az önkormányzatok a helyi adók és illetékek megemelése kapcsán. A közterhek megnövelése ugyanis olyan döntés, ami soha nem tud időszerű lenni, bármikor is érkezik, mindig lesznek olyanok, akiket rosszul vagy nagyon rosszul érint, amint az is természetes, hogy ezeket a döntéseket felháborodás, elégedetlenség, közösségi ellenállás kísérheti, kíséri. A népszerűtlen intézkedések meghozóinak pedig nem sok mozgástere marad: kármentés, a negatív hatások mérséklése, már amennyire az egyáltalán lehetséges, illetve a többé-kevésbé elfogadható magyarázatok, érvelések.
A leírtaknak ékes és az átlagosnál élesebb példáját láthattuk az elmúlt szűk másfél hétben Sepsiszentgyörgyön is: utcai tiltakozásig terjedő lakossági háborgás, elégedetlenség, magyarázatokkal, érvekkel, némi enyhítést hozó döntésekkel érkező önkormányzat, lakossági fórum és végül népszavazás kiírása az alkalmazandó adópolitikáról. Némi túlzással azt mondhatnánk, Sepsiszentgyörgy történelmet ír, hiszen eddig még nem igazán volt példa arra, hogy ilyen mértékű ellenállás kísérje az önkormányzat valamely döntését, népszavazás kiírására sem emlékezhetünk az elmúlt 17 évben, amióta Antal Árpád a város polgármestere, amint a kedden lezajlott lakossági fórumhoz hasonlóra sem került sor még.
A pozitív kicsengésen túl ugyanakkor az aggasztó jeleket, tényeket sem szabad szem elől téveszteni. Az elmúlt napokban ugyanis elég világossá vált, hogy a kizárólagosan RMDSZ-es városvezetéssel kapcsolatos kifogások sokrétűbbek, túlmutatnak az adók és illetékek kérdésén. Az is tény, hogy a lakossági fórum ellenére a kedélyek nem csillapodtak, ami pedig a népszavazás kiírását illeti, nos, ennek kapcsán többen érezhetik azt, hogy az önkormányzat ezzel áthárítja a felelősséget a lakosságra, ha a polgárok végül az alacsonyabb adók mellett teszik le a voksukat. Nyilván ez nem jelenti azt, hogy magát a referendumot el kell vetni, ám ezen aspektusával is számolni kell és remélhetőleg a városvezetés meg is teszi. De talán még a felsoroltaknál is aggasztóbb, hogy a lakossági fórumon Antal Árpád egy adott pillanatban külső tényezőket sejtetett az adóemelés elleni tiltakozás hátterében, politikai bábszervezetről, egy gazdasági érdekcsoportról, valamint egy magyarországi pártról beszélve. Sepsiszentgyörgy polgáraiként jogosan tehetjük fel a kérdést: hogyan került a csizma az asztalra? Miért volt szükség erre a lépésre, hogyan segíti ez a jelenlegi felfokozott hangulat enyhítését? Nagy valószínűséggel sehogy, de arra kiválóan alkalmas, hogy a sepsiszentgyörgyiek úgy érezzék: az önkormányzat úgy tekint rájuk, mint könnyen megvezethető, manipulálható közegre.
Ez pedig az utolsó dolog, amire most szükség van.
Fotó: Sepsiszentgyörgy önkormányzata / Kristó-Gothárd Hunor
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
