Mindenesetre látszik, hogy semleges és szolidáris, rokonszenvező mindkét féllel. Végeredményben ez a helyes pozíció, és ebben nagy hagyománya van a román politikának. Ki kell várni a megfelelő pillanatot, aztán a „győztes” oldalára állni, és úgy egy kicsi szerencsével nyerni is lehet.

Az elnöki tanácsadó, Marius Lazurca korán elárulta, hogy Nicușor Dan nem megy a Davosi Világgazdsági Fórumra, mert naptára „sürgősségek, krízisek és más fontosabbnál fontosabb dolgok ostroma alatt áll”, és nem csavaroghat összevissza a világban, amikor idehaza súlyos gondok vannak, amelyek megkövetelik itthoni jelenlétét, amíg a világ legfontosabb gazdasági, üzleti vezetői és a több mint hatvan állam- és kormányfő Davosban tekereg. Aztán ott meg ki mellé állt volna a családi fotón?

Nem tudni, melyek azok a fontos gondok-dolgok, amelyeket idehaza intéz elnökünk, mert az adóemelések magyarázásával nincs elfoglalva, az a polgármestereink feladata (magyarázzák is szorgalmasan), a speciális nyugdíjak problémáját is van, aki megoldja, hiszen arra ott vannak az alkotmánybíróság tagjai (illetve néha egyesek nincsenek), akik hónapok óta foglalkoznak vele, aztán mivel halasztják, még sokáig fognak azzal szórakozni. 

Mit tehet Románia, amikor szükségünk van az uniós pénzekre, ezért nem nagyon tudunk az unió ellen megnyilvánulni, de közben itt vannak az oroszok a kertek alatt, és ezért az Egyesült Államokra és a NATO-ra is nagy szükségünk van? A NATO is egyelőre leginkább az USA képében mutatkozik, és igen rosszulesett, amikor elvitt 700 katonát tőlünk, és csak 1000 maradt. Bár az nagyon biztató, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen megmondta egy zárt ajtós megbeszélésen (biztosan a kulcslyukon szivárogtak ki az ott elhangzottak), ahol fontos európai hivatalosságok vettek részt, hogy az Európai Unió katonai hatalommá válik és saját biztonsági stratégián dolgozik. Ez már megvalósulni is látszik, hiszen küldtek katonákat (vagy 35-öt) Grönlandra. Pontos számokat biztosan a katonai titoktartás miatt nem lehet tudni, csak azt, hogy Németország gyorsan haza is vitte mind a 13 kiküldöttet.

Trump megfenyegette büntetővámokkal a hat országot, amelyek ellenezték Grönland „felvásárlását”. 

A megfenyegetettek: Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Egyesült Királyság, Hollandia. Az Európai Parlament visszafenyegetőzött, hogy nem ratifikálja az USA-val kötött kereskedelmi egyezséget. Különben Franciaország küldte a legtöbb katonát – 15-öt – Grönlandra, mert az elnök, Emmanuel Macron már régebb megmondta, hogy a NATO klinikai halál (agyhalál) állapotában van, és Franciaország minden percben kész Ukrajnába is francia katonákat küldeni. Lehet, hogy ez a grönlandi szereplés főpróba volt ilyesmire?

Örvendetes, hogy a NATO-főtitkár, Mark Rutte európai, és ha netán az USA bosszúból Grönland miatt kiállna a NATO-ból, akkor is maradhatna főtitkárnak, így azt már nem kellene keresni, csak katonákat, akiknek parancsolhat.

Isten őrizz, hogy egy fegyveres konfliktus alakuljon ki az USA és az Európai Unió között, mert akkor nézhetné magát Amerika, hiszen az itt levő amerikai NATO-katonákat egykettőre lefegyvereznék az európai NATO-katonák. Aztán mindegyik ország úgy segítene be Európa megvédésébe, ahogy tud. Vezérkari főnökünk, Gheorghiță Vlad megmondta, hogy Romániának fel kell készítenie lakosságát „egy estleges háborús erőfeszítés támogatására”. 

Norvégia is figyelmeztette polgárait, hogy a tulajdonukban levő épületeket, csónakjaikat vagy egyebüket elkobozhatja (rekvirálhatja) az állam egy konfliktus esetén. Biztosan azért, mert félnek, mivel Trump haragszik rájuk, ugyanis azt sugallta, hogy a norvég kormány miatt nem kapta meg a Nobel-békedíjat. Most emiatt nem érzi magát kötelesnek arra, hogy csakis a békére gondoljon. Norvégia is lehetne egy újabb Venezuela – Grönland után. 

Fotó: presidency.ro