Egyesülés régen és most

2026. január 26., hétfő, Máról holnapra
Demeter J. Ildikó

167 évvel Románia létrejötte – Moldva és Havasalföld egy állammá válása – után olyan módon lett ismét beszédtéma az egyesülés, amely nem csupán a január 24-ei évfordulóhoz kötődik, hanem egy újabb nagy léptékű történelmi esemény lehetőségéhez, miután a nagyrészt románok által lakott Moldova Köztársaság elnöke, Maia Sandu két hete kijelentette: megszavazná az egyesülést Romániával, ha lenne most egy ilyen népszavazás.

Nem olyanfajta politikusi elszólás volt ez, mint amilyenekhez hozzászoktunk már a Pruton innen: Moldova kormányfője, Alexandru Munteanu is ugyanezt nyilatkozta, habár mindketten tudják, hogy ezt nem lehet egy népszavazással megvalósítani. Sem úgy, mint 1859-ben, amikor ugyanazt az államfőt választották meg Havasalföldön és Moldvában, sem úgy, mint 1920-ban, amikor a nagyhatalmak döntése volt Erdély Romániához csatolása, sem úgy, mint 1990-ben Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesítése. Egyrészt azért, mert egyik országban sincs akarat egy ekkora változáshoz. Vannak ugyan egyesüléspártiak mindkét oldalon, de nem alkotnak többséget – a mai Romániában 47 százalékra rúg az arányuk, de ugyanennyien ellenzik is a kis testvérország bekebelezését, a Moldovában élőknek pedig alig 30–35 százaléka adná fel az önálló államiságot –, és mivel főleg érzelmi szempontból közelítik meg a kérdést, nem kínálnak gyakorlati megoldásokat. Még Nicușor Dan román államfő sem, aki első, Chișinăuban tett hivatalos külföldi útján, tavaly nyáron azt mondta: Románia készen fog állni Moldova fogadására, amikor az ott élők az egyesülés mellett döntenek. De így van ez?

A bukaresti kormányok a meglévő feladataikat is csak nehezen tudják ellátni, és még akkor sem léptek nagyobbakat, amikor kétharmados támogatottságuk volt a parlamentben. Mondják, mondogatják a pártok és a független szakértők elég régóta, hogy a kommunista időkből maradt közigazgatásunk túlhaladott, de még egyetlen komolyan vehető terv sem készült a megyehatárok és hatáskörök újraszabásáról, és le is került a napirendről a kérdés, mert a költségvetés egyenesbe hozására kell összpontosítani.

No meg a védekezésre, mert a nemzetközi helyzet nem sok jóval biztat. Az orosz fenyegetettség árnyékában élő Moldova (amelynek területén, a szakadár Transznisztriában orosz katonai egységek állomásoznak) főleg ezért vonulna be az EU- és NATO-tagállam Romániá­ba, amely azonban e csatlakozások óta egyetlen országprojektet sem dolgozott ki és még a moldovainál egyszerűbb ügyekben sincs világos álláspontja, csak sodródik az árral. Azt pedig éppen a 2024-es elnökválasztáson láthattuk, hogy mennyire képes megvédeni magát a keletről jövő behatásoktól, hibrid háborútól.

Talán nem is véletlen, hogy a 3 milliós Moldova Romániához való csatolásának leghangosabb híve a Románok Egyesüléséért Szövetség (az AUR) Moszkvából irányított elnöke, George Simion: a történelmi Moldva újraegyesítésével Putyin házon belül kerülne a nyugati szövetségekbe, ami beláthatatlan következményekkel járna többek között az erdélyi magyarságra is. Arról nem is beszélve, hogy Románia anyagilag sem birkózna meg a sokkal szegényebb Moldova felemelésével.

Jó lett volna a „kis egyesülés” kapcsán ezekről a kérdésekről is beszélni, egyáltalán valami komolyabbat felmutatni, akár egy új országprojektet kezdeményezni, de nálunk csak katonai parádékra, hórára, füttyre telik. És üres szónoklatokra.

 

Nicușor Dan államfő a jászvásári egyesülési ünnepségen. Fotó: presidency.ro

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint hogyan szerepel majd a SuperLigában az egy év után visszatérő Sepsi OSK?










eredmények
szavazatok száma 515
szavazógép
2026-01-26: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Őszig újra kell gondolni a programot (Bevezetés a sportba)

Nem szűnik meg a Bevezetés a sportba program Sepsiszentgyörgyön, csak átalakul, nem lesz mindenki számára ingyenes – jelentette be Antal Árpád polgármester a pénteki sajtótájékoztatóján. Ebben a tanévben azonban még nem változik semmi, az önkormányzatnak érvényes szerződése van a Királypingvinek Jégkorong Klubbal az 5–10 éves gyermekek rendszeres megmozgatására. 
2026-01-26: Jegyzet - Kuti János:

A davosi vacsora (A múlt hét)

Davosban a Világgazdasági Fórumon, ahol a világ krémje, magukat isteneknek és félisteneknek tekintő politikusok és a gazdasági, pénzügyi vezetők gyűltek össze, az ünnepi vacsorán (reméljük, nem ez a mostani volt az utolsó vacsora) a résztvevők be sem várták, amíg a desszertet szervírozzák, hanem otthagyták a megterített asztalokat. Így nem tudták megenni a végére hagyott finomságokat, és nem tudni, hogy – úgy, mint a Sion-hegyen Krisztus urunk – felszolgálták-e a bort. Az ünnepi vacsorára különben több százan voltak meginvitálva.