A magyarországi támogatáspolitika visszásságairól tartott beszélgetést január 19-én Sepsiszentgyörgyön az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, a szakembereik által elvégzett kutatás adatait ismertetve mutatták be, hogyan alakította az erdélyi magyar közösség életét 2010–2021 között a Fidesz-kormányok támogatási rendszere, mennyi pénz érkezett, hova, kik voltak a fő kedvezményezettek és milyen hatással volt társadalmunkra.
A bemutatott kutatást és a beszélgetést is kezdeményező Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom létrejöttét, célkitűzéseit Marton Attila biológus ismertette. Alulról szerveződő civil kezdeményezésként jöttek létre, közösséget szeretnének teremteni azok számára, akik hasonlóan gondolkodnak, kritikusan szemlélik a jelen történéseit, érzékenyek az igazságtalanságokra. Olyan problémákkal igyekeznek foglalkozni, amelyeket más nem képvisel, egyenlőségelvű megközelítéssel. Példaként említette az oktatást, a sajtószabadság kérdését, a környezetvédelmet, a romák jogait, a nőket érintő kihívásokat, a politikai elszámoltathatóságot. Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom aktívan tenni akar a társadalmi igazságtalanságok ellen – hangzott el korábbi bemutatkozásaik során is. A mozgalmat népszerűsítő körút egyik állomása volt – Székelyudvarhely és Csíkszereda után – Sepsiszentgyörgy is.
Támogatási Riport
Kiss Tamás szociológus a mozgalom Akciószociológiai Munkacsoportja és az Átlátszó Erdély oknyomozó portál közös kutatását ismertette a Fidesz támogatáspolitikájáról. Kitért a munkamódszerükre, miként jutottak hozzá – rendkívül nehezen – az adatokhoz és hogyan dolgozták fel azokat. Rövid visszatekintésben elemezte a Fidesz 2010-es hatalomra kerülését megelőző, majd az azt követő helyzetet. A szocialista kormány idején is jöttek magyar állami támogatások, ám azok elosztásáról kizárólag a Markó Béla által vezetett RMDSZ javaslatai alapján döntöttek. Ezt a rendszert alakította át teljes mértékben a Fidesz, az első években teljesen kizárta az RMDSZ-t a döntéshozatalból, az ellenzéki pártok (MPP és EMNP) felé irányította a pénzeket. 2010-ben ez 51 millió forint volt. 2011-ben e célból életre hívták a BGA-t (Bethlen Gábor Alap), és folyamatosan nőttek a támogatási összegek is, 2014-ben 93,2 milliót, 2018-ban már 438,9 milliót fordítottak a határon túli magyarok támogatására. A csúcsévnek 2020 számít, ekkor 826 millió forint (a magyar költségvetés 0,98 százaléka) volt a támogatások összege, azóta ez ismét csökkent, a költségvetés 0,5–0,6 százalékát költik évente e célra.
A 2011-es reformot és a BGA létrehozatalát követően a pénzek mintegy felének elosztásáért ez az intézmény felelt, de gazdasági támogatásokra továbbra is jelentős összeg maradt a külügynél és elkezdődött a pénzosztók klientúraépítési versenye is. Előbb Balogh Zoltán miniszter, majd az őt követő Gulyás Gergely, 2016-tól Lázár János és Szijjártó Péter volt a pénzelosztó „bennfentes”, kisebb összegekről azonban sokan rendelkeztek, akik személyes preferenciáik szerint osztogatták a 10–100 ezer eurókat.
Sok változás történt a BGA pályáztatási rendszerében is, 2020-ban 343 millió euróról rendelkeztek, és ennek tetemes részét egyedi támogatási kérelem alapján (meghívásos alapon) osztották szét. Ugyanabban az évben 354 millió eurót Szijjártó minisztériumán keresztül osztanak szét gazdasági támogatásként. Kiss Tamás megállapította, hogy azóta a céges támogatások folyamatosan nőnek, az intézményiek pedig csökkennek. Mint a beszélgetés során elhangzott, ez több szempontból is kifogásolható, hisz magyar közpénzt fordítanak magánvállalkozások megsegítésére, melyek talán munkahelyet teremtenek, de egyéni gyarapodást szolgálnak, nem a közösség javát.
Kiss Tamás összegzése szerint egy rendkívül átláthatatlan, kusza rendszert építettek ki, amelyben rengeteg szereplő oszt párhuzamosan különböző összegeket, a forrásokhoz való hozzájutás az informális kapcsolatoktól függ.
Földrajzi elosztás meglepetésekkel
Rendkívül érdekes adatokra világított rá a pénzek földrajzi elosztását vizsgáló elemzés, mely cáfolt több köztudatban rögzült félreértést.
Tételesen a romániai magyarság kapja ugyan a legtöbb pénzt, de lakosságarányosan ez már nem igaz. A 2011–2021 közötti periódusban a BGA Zrt.-n keresztül egyedi támogatásként érkező összegek 53 százaléka került Romániába, de lakosságarányosan egy erdélyi magyarra körülbelül 640 euró támogatás jut. Ez az összeg a vajdasági magyarok esetében 900, Kárpátalján 1900, Horvátországban 2400, Szlovéniában pedig 4400 euróra tehető, míg Szlovákia 260 euróval elmarad az erdélyi szinttől.
Ugyanakkor egy másik tévhit, hogy az Erdélybe juttatott támogatás legnagyobb része Székelyföldre érkezne. Kiss Tamásék a kutatás során azzal szembesültek, hogy a teljes támogatási összeg 60 százalékát kolozsvári székhelyű szervezetek kapták, Székelyföld (Hargita, Kovászna és Maros megye) 24, a Partium 8, a szórványtelepülések pedig szintén 8 százalékban részesültek. Közben Kolozsváron a magyarok csupán 3,4, a Székelyföldön 53, a Partiumban 24, a szórványtelepüléseken pedig 19 százaléka él. Értelmezésük szerint Kolozsvár kedvezményezett helyzete azzal magyarázható, hogy sok országos lefedettségű intézmény központja, így a protestáns (köztük a református) püspökségeké, vagy az RMDSZ alapítványaié. Szembeötlőnek tartják azt is, hogy a falusi jellegű településeken bejegyzett szervezetek a támogatások 4 százalékát kapják, miközben az erdélyi magyarok közel fele falvakon él.
A BGA-n keresztül nyújtott egy főre eső támogatások tekintetében is magasan vezet Kolozsvár 8553 euróval, Csíkszeredába 2821 euró jutott, Sepsiszentgyörgy a középmezőnyben szerepel 821 euróval.
Ki mennyit kapott?
Ha a szervezetek jellegét nézzük, akkor a vallási szervezetek, egyházak kapták a legtöbb támogatást, a BGA Zrt. egyedi támogatásainak 40 százalékát. A fő kedvezményezett a református egyház, ezen belül az Erdélyi Református Egyházkerület 191,7 millió euróval. A támogatások zöme épületfelújításokra ment, de az óvodaprogram nagy része is itt található.
A támogatások 11,6 százalékát emésztette fel a sport, ahol a Sepsi OSK (30,1 millió euró), a Csíkszereda FC (30,1 millió euró), valamint 18,8 millió euróval a Mens Sana Alapítvány (a Székelyföldi Jégkorong Akadémia működtetője – szerk. megj.) a jelentős szereplők. Érdemes megjegyezni, hogy a BGA Zrt. által kiutalt összegek a sporttámogatásoknak csak egy részét teszik ki. Nem szerepel például itt a jelenleg a Duna Aszfalt Zrt. által működtetett 8500 férőhelyes sepsiszentgyörgyi stadion, melyet „magánbefektetésként” építettek.
A támogatások 6,4 százalékát kapták közoktatással foglalkozó szervezetek. Ezek közül 29,1 millió euróval a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége emelkedik ki, amely az óvodaprogram egy részét bonyolította és 2023-ig az oktatási-nevelési támogatásokat is adminisztrálta. A 6,2 százalékos kultúra és művészet kategóriában a Székelyföldi Legendáriumot futtató Visus Kulturális Egyesület (7,4 millió euró), a temesvári Várbástya Egyesület (3,3 millió euró), illetve „az erdélyi arisztokrácia műemlékvédelmi (valójában kastélyszálló) projektjei” emelkednek ki, nevezetesen a Roy-Chowdhury-Mikes Alapítvány 2,8 millió és a Kálnoky Alapítvány 2,7 millió euróval.
A közvetlen politikai holdudvarba tartozó szervezetek közül az Iskola Alapítvány 24,7, az EuroTrans Alapítvány 1,6 millió, az EMNT 2,2 millió eurós támogatásban részesült.
2011 és 2021 között összesen 642 erdélyi magyar kisebbségi szervezet kapott a BGA Zrt.-től támogatást, közülük 56 szervezet részesült több mint 1 millió euróban.
Kiss Tamás számba vette azt is, milyen torzulásokhoz vezetett ez a rendszer. Meglátása szerint az egyik legnagyobb gond, hogy nem a magyar közösség egészét támogatja, hanem a politikai osztályt, a felső középréteget és értelmiségieket, és ez tovább mélyíti a belső egyenlőtlenségeket. Példaként említette, hogy az oktatási rendszerben a támogatások tetemes része 10–15 elit középiskolába ment, pedig 887 magyar oktatási intézmény van Erdélyben. Jól tükrözi ez, hogy a nemzetpolitika látókörében egyáltalán nincs ott az iskolaelhagyás problémája, pedig az erdélyi magyarság körében ez jóval nagyobb, mint a romániai átlag (országosan 100 iskolakezdőből 48 érettségizik, a magyarok körében 100-ból 34). Gondnak nevezte azt is, hogy hamis percepciót nyújt, az erdélyi magyarságban azt az érzést kelti, mintha Magyarország tartaná el a kisebbségi intézményeket, holott valójában 10 százalék alatt van, de inkább 5 százalékhoz közelít a hozzájárulásuk aránya az erdélyi magyar intézményrendszer fenntartásához. De erősíti a közösségünkben amúgy is meglévő intézményi és politikai autokráciát, ösztönzi az etnikai határfenntartást, teljesen eltekint a többségi nemzet felé történő hídépítéstől.
A majd kétórás beszélgetés során rengeteg ágát-bogát érintették a kérdésnek és a jelenlevők egyértelműen megfogalmazták, egy teljesen más, nyitott és átlátható, pályázatokon alapuló támogatási rendszerre lenne szükség, amely az erdélyi magyar társadalom valós igényeire alapozva határozná meg a támogatási célokat.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
