Nem kérnek a szigorúan védett területekből

Gidófalva polgármestere lapunk megkeresésére számolt be a kiemelt védelmi státusú területek kijelöléséről, illetve az előzményekről. Úgy véli, „nem tulajdonítanak kellő fontosságot ennek a történetnek”, pedig arról van szó, hogy Románia területének 10 százaléka szigorúan védett státusba kellene kerüljön. Az önkormányzati vezető – aki korábban Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter tanácsadójaként is tevékenykedett – elmondta, a szaktárca azt a 2007/57-es sürgősségi kormányrendeletet készül módosítani, amely a védett területekről rendelkezik, meghatározza azok státusát, besorolását. Ez egy, a Helyreállítási Alapban (PNRR) szereplő vállalás miatt vált fontossá Románia számára, illetve az európai zöldmegállapodás előírásai okán is, amely 2050-re klímasemlegességet képzel el Európának, illetve 2030-ig többek közt azt is, hogy 10 százalék szigorúan védett terület legyen – magyarázta.

A téma kapcsán a kormánybiztosi hivatal december derekán megbeszélésre hívta össze a háromszéki polgármestereket, akik ennek nyomán írásban is jelezték, nem értenek egyet azzal a módszerrel, ahogy a környezetvédelmi minisztérium a biodiverzitás szempontjából kiemelt területek besorolását kezdeményezte. Porzsolt Levente szintén konzultációt szervezett Gidófalván, ismertette a szaktárca által közölt térképeket is. A községből mintegy félszáz érintett területtulajdonos írásban jelezte az önkormányzatnál, „nem kérnek a szigorúan védett területekből” – mondta. Az elöljáró szerint esetenként az érintettek egyedüli tulajdona válna szigorúan védetté, községszinten pedig több mint 600 hektár érintett (főleg kaszálók, legelők, erdők), „és ez jelentős terület” – szögezte le. Aggasztónak tartja, hogy egyebek mellett az Olt és a Feketeügy árterülete is bekerült a kiemelten védett zónába, ami megnehezíti az esetleges közbelépést, a szükséges árvízvédelmi munkálatokat, hiszen a védett státus hosszas bürokratikus procedúrát is jelent, ami bonyolítaná a lakosság- és árvízvédelmi fejlesztések kivitelezését. Az is zavaró, hogy egyelőre nem lehet tudni, pontosan mit is takar a biodiverzitás szempontjából kiemelt, szigorúan védett státus – tette hozzá.

Gidófalva polgármestere elmondta azt is, a védett területekkel kapcsolatos korábbi tapasztalataik nem jók, azok rendszerint megszorításokat jelentenek, a legnagyobb problémának pedig a kompenzáció, a kárpótlás hiányát tartja, holott azt jogszabály is szavatolja. Erre ugyanis nem tér ki a szóban forgó tervezet, a háromszéki önkormányzatok, az érintett területtulajdonosok azonban ezt szóvá tették a prefektúrához, a szaktárcához küldött észrevételeikben. Nehezményezi továbbá, hogy a kiemelten védett területeket kijelölő társulás úgy végezte el a besorolást, hogy a földterületek tulajdonosait nem azonosította, nem kereste meg, bár az ő beleegyezésükre is szükség van, amennyiben megváltozik területeik besorolása.

A prefektúra által szervezett decemberi megbeszélést követően Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke a közösségi médiában jelezte: a már meglévő védett területeknek jóváhagyott kezelési tervei vannak, azonban ezeket nem hangolták össze az újonnan javasolt, a biodiverzitás szempontjából kiemelendő területekkel. Porzsolt Leventéhez hasonlóan úgy vélte, azok kijelölése véletlenszerűnek tűnik. Rámutatott továbbá, hogy a rendelkezésre bocsátott dokumentumokban nem szerepel, milyen védendő célokat határoztak meg, illetve az sem, mely élőhelyek, milyen növény- vagy állatfajok képeznék a védelem tárgyát. Tamás Sándor ugyanakkor emlékeztetett, hogy biztosítani kell a terület tulajdonosainak kártalanítását az őket érő, a korlátozásokból eredő jövedelemkiesésekért. Mint fogalmazott, a háromszéki önkormányzati vezetők „kérik körültekintőbben, a helyi realitásokat figyelembe véve meghatározni a kiemelt területeket, semmiképpen ne döntsenek a tulajdonosok feje felett”.