Babaúszás Sepsiszentgyörgyön: mozgásfejlesztés és kötődés a vízben

A sepsiszentgyörgyi Horvát Sándor a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem testnevelés és sport karán másodéves hallgatóként vette fel szakosodásként az úszást, amit portugáliai tanulmányai során Coimbrában is folytatott, ahol – mint fogalmazott – egy új világ nyílt meg előtte, „más perspektívákkal és külső nyomásokkal”, pozitív hatásokkal. Ebben az időben ismerkedett meg a vízi tornával, az ún. aqua fitnesszel, valamint a babaúszással is, mindkettő felkeltette érdeklődését, így tanulmányozni kezdte ezeket a mozgásformákat. Azt vallja, „az úszás nem csak oktatásból, az élsportolók kineveléséből áll, a vízben rengeteg lehetőség rejlik”. 

Coimbra után előbb haza vezetett Sándor útja, aztán Londonba költözött párjával, és amikor 2014-ben megszületett kislányuk, három hónapos korában immár szülőként kereste a lehetőséget, hogy bejelentkezzenek babaúszásra. A Portugáliában elméletben elsajátítottakat gyakorlatban is alkalmazni kezdte, „miközben teljesen átéltem, miként érezheti magát egy szülő a bababúszáson” – mesélte. Később maga oktatta lányát, azonban tudatosan nem irányította az úszás felé – így történt, hogy a kislány a sízést választotta. 

A világjárvány előtt Sándor és családja hazaköltözött Sepsiszentgyörgyre. A városi uszodában már elérhető volt a babaúszás, mint felidézte, akkoriban Csíki Sándor és Biró István úszásoktatók foglalkoztak a legkisebbekkel. Sándor azt tervezte, hogy elindítja saját, hasonló jellegű foglalkozásait – „mellettük, nem ellenük” – szögezte le –, az áttörést végül az önkormányzat Com’on Sepsi pályázata hozta el: Biró István meghívta, hogy részt vegyen egy babúszás-projekt lebonyolításában, „hátha valami újat tudok hozni”. Azóta is együtt dolgoznak, sok változást elértek, Sándor pedig úgy érzi, a külföldön elsajátított szakismereteit itthon kellőképpen hasznosítani tudja. Fontosnak tartja, hogy minél több szülő megismerje ezt a kellemes fejlesztő foglalkozást, melynek csupán egyik jótékony hatása, hogy erősíti az érzelmi kötődést a kicsik és az anyák, apák között. 

Biró Istvánnal a vízben

Mit jelent a babaúszás?

– A szülőknek azt kell tudatosítaniuk, hogy nem úszásoktatásról, sokkal inkább szülő-gyermek programról van szó, amely a baba számára ismerőstől eltérő környezetben és más közegben, vízben zajlik. A foglalkozásokon a kisbabák nem fognak megtanulni úszni, de nem is ez a lényeg, viszont olyan alapvető gyakorlatokat végzünk a vízben, amelyek az egészségüket szolgálják: elősegítik a csecsemők mozgásfejlődését és szocializációját, edzik az izmokat és a légzőrendszert, erősítik a szülővel való kapcsolatot. A megfelelő gyakorlatok révén a mozgáskészség, a tüdőkapacitás és az egyensúly is fejlődik – magyarázta a szakember.

A sepsiszentgyörgyi uszodában heti rendszerességgel megtartott programhoz három hónapos kortól csatlakozhatnak a kicsik és 3 éves korukig vehetnek részt a foglalkozásokon. Játékos keretek között szoknak hozzá a vízhez, sajátítják el a különféle feladatokat. Az oktató kiemelte: csecsemőkorban még él egy ösztönös veleszületett reflex, a búvárreflex – vagyis a baba, ha alámerül, visszatartja a lélegzetét és nem nyel vizet. A búvárreflex azonban 6–7 hónapos korban elvész vagy átalakul tudatos levegővisszatartássá a víz alatt, függetlenül az úszásoktatástól. 

Az oktatók a szülőket felkészítik arra, hogy a 30–40 perces foglalkozás alatt maximálisan a babákra figyeljenek, és pozitív megerősítéssel jelezzenek nekik: „egy-egy simogatással, puszival, jó szívvel”. Megtapasztalták azt is, hogy adott esetben a szülők nem tudtak úszni, ez pedig aggályokat szült bennük. „Félelemmel jöttek be a vízbe, de ugyanakkor bátorságukról vall, hogy elhozták gyermekeiket a babaúszásra, hogy ők ne szenvedjék el ugyanazt, amit nekik kellett” – mesélte Sándor. Mára egy teljes csapat látogatja a foglalkozásaikat, tavasztól őszig két, télen pedig egy csoporttal működnek, alkalmanként 10–15 baba-szülő páros vesz részt a tevékenységeken, sepsiszentgyörgyiek mellett erdővidékiek, kézdiszékiek és brassóiak is.

Horvát Sándor útmutatásával kipróbálják a nagy medencét is

– Általában édesanyák és édesapák is eljönnek hozzánk, én az apákhoz ragaszkodom inkább, hogy amíg a baba vízben van, addig anya magára figyelhessen – jegyezte meg az oktató. – Az uszoda jó hely az aktív kikapcsolódáshoz, a babaúszás ideje alatt az édesanyák szaunázhatnak vagy úszhatnak, pihenhetnek, ezt szoktam ajánlani nekik. Tevékenységeinket egy bemelegítő indítja, ezt követi maga a foglalkozás és egy levezető szakasz. A szülőknek minden alkalommal elmondjuk, milyen gyakorlatokat végzünk az adott napon, például merülést, hátra fektetést vagy más változatos, aktív mozgásokat. Közben különféle eszközöket, sok színes tárgyat használunk, szivacsokat, lapokat, labdákat, tutajokat. Számomra lényeges, hogy a környezet, ahol a kisbabákkal foglalkozunk, érdekes, megkapó legyen – hangsúlyozta a szakember.

A babaúszást segítő eszköztáruk gyarapodásához a megyeszékhely önkormányzata által előző tavasszal meghirdetett, a testi és lelki egészséget szolgáló programokat célzó pályázata is hozzájárult, a Sport&Fun Sportegyesület által elnyert finanszírozás ugyanis olyan kellékek beszerzését tette lehetővé, amelyekkel korábban nem rendelkezett a városi uszoda. „Nagyot lendített rajtunk, nagy segítség volt” – ismerte el a támogatást Sándor.

Megfelelő körülmények

Érdeklődésünkre a szakember megerősítette, a sepsiszentgyörgyi uszodában minden körülmény adott a babaúszáshoz, a működtető is támogatja tevékenységüket. A kis medence vízének hőmérséklete megfelelő (29–32 fok), jó meleg, Sándor szerint a babák, szülők egyaránt szeretik ezt. A víz tisztasága szintén biztosított. „A ReKreatív Rt. figyel arra, hogy azon a napon is, amikor babaúszás van, tiszta legyen a víz, és folyamatosan mérik a paramétereit is. Hálásak is vagyunk ezért” – fűzte hozzá. Babaúszást legtöbb 140 cm mély vízben ajánlott tartani, hogy a szülők kellően stabilan tudjanak állni, biztonságosan végezhessék a babával a feladatokat – a városi uszodában ez is adott. 

A foglalkozásokra a szülőknek kényelmes fürdőruházat és úszósapka ajánlott, míg a babáknak úszónadrág vagy úszópelenka. Két-három törölközőt is javasolnak, hogy miután kijönnek a medencéből, tudják szárazra törölni a babákat, illetve a zuhanyozást követően is legyen kéznél egy újabb száraz törölköző. 

Biztos alap a folytatáshoz

A babaúszás legtöbb hároméves korig ajánlott foglalkozás, a szakember szerint addigra már annyira fejlődik a kisgyermekek figyelme, hogy következhet az úszásoktatás. Meggyőződése, hogy a babákat célzó vizes foglalkozás nem csupán az úszáshoz szolgáltat jó alapot, a visszajelzések szerint más sportágak – karate, műkorcsolya, talajtorna stb. – kipróbálása esetén is kiváló kezdetet jelent. 

– Amikor egy gyermek úgy érkezik, hogy jó pár hónap mozgásfejlesztéssel rendelkezik, annak minden tanár, edző örvend, és a fizikai készségei, érdeklődése alapján nem kell feltétlenül az úszás felé fordulnia – fejtette ki. Hozzáfűzte, a babaúszás folytatásaként egyesületük felkészült a 3–5 éves korosztályba tartozók úszásoktatását is biztosítani, kisebb csoportokban. Ebből a körből később már a versenysport irányába is elmozdulhatnak azokkal, akik érdeklődése ebbe az irányba mutat. 

Horvát Sándor azt vallja, az úszás nehéz egyéni sport, ám gyakorlása nem kizárólag a versenysportra készíti fel a gyermekeket. 

– Van egy kis versenycsoportom, különböző korosztályú gyermekek, akik 1500–3500 métert úsznak kortól függően egy-egy edzésen. Ezt meg kell tenni, és ők meg is akarják csinálni! Sok-sok év múltán, amikor talán már nem a sport lesz az életük, kikerülnek a nagyvilágba, akkor megmutatkozik majd az egyéni sportok legnagyobb előnye, hogy képesek lesznek helyt állni, egyénileg megoldani a problémákat, bátran nekimenni a felmerülő nehézségeknek. Úgy érzem, ez a legnagyobb érdeme az úszásnak, az egyéni sportnak, hogy erősíti az egyént.