2025. október végén felszentelték a bukaresti Nemzeti Székesegyházat, ami jelenleg a világ legnagyobb ortodox katedrálisának számít. Már 1882-ben I. Károly román király törvényben rendelte el az építését, de több mint egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy 1995-ben valóban elkezdődjön az igencsak grandiózusra tervezett beruházás, amely a mai napig megosztja a romániai közvéleményt. Becslések szerint az állam többszáz millió euró közpénzzel támogatta az épület megépítését, amely az átadása ellenére még mindig nem készült el teljesen.
Az egészen természetes igénynek tekinthető, hogy a többi ortodox többségű ország fővárosához hasonlóan Bukarestnek is épüljön reprezentatív nemzeti katedrálisa. A Nemzeti Székesegyház – amelyet eleinte a Nemzet Megváltása Székesegyházként emlegettek – azonban éppen a kommunista rezsim grandomániájának jelképével, a Nép Házával (a román parlament épületével) szemben épült fel, annál magasabbra tervezték. Minden mérete túlszárnyalja a többi ortodox templomot világszinten: ez a leghosszabb (126 m), a legmagasabb (127 m), a legnagyobb térfogatú (323 000 m³) és a legnagyobb felületű (7200 m²). A mostani felszentelésnek már volt előzménye 2018-ban, mivel Erdély és Románia egyesülésének centenáriumán már rendeztek egy nagyszabású felszentelési ceremóniát, mintegy a félkész székesegyház felavatásával ünnepelték az évfordulót. A hivatalos álláspont szerint akkor valójában az oltárt szentelték fel.
A tavalyi szentelést követő időszakban eleinte hatalmas sorok kígyóztak a templom előtt, 10–12 órás várakozási idővel, és meghosszabbították a látogatás idejét, kiterjesztették az éjszakai időszakra is. Hozzávetőlegesen százötvenezer hívő kereste fel a katedrális oltárát. A nagy érdeklődésre egyébként az a magyarázat, hogy a hívek a hétköznapokon nem léphetnek be az ikonosztáz mögött található szentélybe. Az ortodox hagyományban viszont egy templom vagy katedrális felszentelése után néhány napig még különleges engedéllyel megnézhetik a hívek az oltárteret is. Tehát ez a mostani egy ritka és ünnepélyes alkalomnak bizonyult, amikor a hívők „részesülhettek” a templom szentségéből, mielőtt a szentélyt lezárják, s csak a papi szolgálat számára megközelíthető.
Végül megjegyzendő, hogy a kereszténység megmaradásában és felvirágoztatásában a középkorban nagy szerepet töltött be Bizánc. Az 1054-ben bekövetkező egyházszakadás óta, immár közel ezer éve az ortodox egyház, a keleti kereszténység jelentősége vitathatatlan, legyen szó Bukarestről, Szófiáról, Athénról, Moszkváról vagy Kijevről. De nemcsak Európa keleti felén. Az már más kérdés, hogy az államvallássá avanzsált román ortodox egyház a hívek vallási szolgálatán túl milyen nemzeti célokat követ. Akár a bukaresti Nemzeti Székesegyház grandomán megvalósítása által.
Dr. Ábrám Zoltán
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
