Külön sülünk, vagy egy/b/esülünk?

Nicușor Dan a fújogatásokra higgadtan reagált, és azt mondta: valaha emberek haltak meg azért, hogy ma a polgároknak joguk legyen kifütyülni a hatóságokat. Azt nem mondta, hogy örül-e, hogy most a polgárok élnek is e jogukkal (mert mégiscsak kellemetlen lehetett számára a füttyögetés), csak azt, hogy ehhez a joghoz felelősség is társul, és kérte, hogy gondolják végig, „kibe fektetik reményeiket”. De ezzel biztosan nem azt akarta mondani, hogy az elnökválasztáson, amikor belé fektették bizalmukat és rá szavaztak, nem gondolták volna azt jól meg. Nem tudom, miért nem szervezte ő is meg híveit, mint Bukarestben a volt elnökjelölt, Călin Georgescu az Ismeretlen Katona Emlékművénél, ahol azt skandálták: Călin Georgescu az elnök!

Maia Sandu viszont, úgy látszik, lemondana moldovai elnökségéről is, mert nem lehetne két elnök az újabb Nagy-Romániában (de persze egy alelnöki posztot kreálhatnának számára). Rajta kívül a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke is kijelentette, hogy egy népszavazáson ő is megszavazná az egyesülést Romániával. Neki is lehetne adni egy miniszterelnök-helyettesi beosztást a meglevő öt helyettes mellé.

Mindenféle népszavazást emlegetnek, és azt mondják, hogy a moldovaiak között csak 36–40 százalék támogatná az egyesülést, de Romániában is csak 47 százalék. Ez nem számít, mert az igennel szavazók csak be kellene hogy jelentsék: igenis egyetértenek, mint ahogy Gyulafehérváron 1918. december 1-jén történt, aztán a nagyhatalmak később hivatalossá tennék az ügyletet, mint ahogy 1920. június 4-én is tették. Ugyanígy idővel az Európai Unió egyetértene a Moldovával való egyesüléssel, mert mi is mindennel egyetértünk, amit az unió vezetői mondanak. Különben is, kit és mikor érdekelt az, hogy egy bizonyos területen élő polgár melyik országhoz akar tartozni?

Az unió tagjainak sorába való bejutás is sokkal egyszerűbb lenne, nem kellene különféle kritériumoknak megfelelni, mert Románia már készen benne van.

Mindenféle ellenvetések vannak az egyesüléssel kapcsolatban. Olyanokat hallani, hogy Moldova Európa legszegényebb országa, és integrációja, felzárkóztatása rengeteg pénzébe kerülne Romániának, pont most, amikor a költségvetési deficit az eget veri, és hitelekkel élünk. (No, és Ukrajna nem hitelekből él?)

Majd lemegyünk a szegénynek titulált Moldova szintjére, hiszen a nagy egyesüléskor sem Órománia emelkedett Erdély szintjére, hanem inkább Erdély süllyedt a Regátéra.
Aztán sokan aggályoskodnak a gagauz autonómia miatt is, akik kijelentették, hogy ha az egyesülés kérdése napirendre kerül, ők azonnal kikiáltanák függetlenségüket. Nevetnem kell! Ezt nagyon egyszerűen meg lehet oldani. Megígérik nekik, hogy megmarad az autonómiájuk, majd az egyesülés után egyszerűen fel kell számolni, úgy, ahogy a Magyar Autónom Tartománnyal is tették. Vannak magyarok, akik azt mondják, hogy ha a gagauzoknak van autonómiájuk, azt a magyarok is kérhetnék. Kérni most is kérik, de nem nagyon hallgatja meg senki a kérésüket. De mások szerint olyan veszély is van, hogy az újabb egyesülés után a magyarok be sem jutnának a román parlamentbe, mert öt százalék alá csökkenne az arányuk. De persze a be nem jutáshoz nem kell egyesülni Moldovával, ezt meg tudják oldani a magyarok maguk között is. Lám, milyen ügyesek ilyen szempontból a szlovákiai magyarok is, akik addig vitatkoztak egymással, hogy már rég nem sikerült bejutniuk a szlovák parlamentbe.

Azt is emlegetik, hogy ott van Transznisztria esete is, ahol több mint ezer orosz „békefenntartót” tartanak az oroszok. Ha egyesül Moldova Romániával, akkor Transznisztria is a NATO tagja lesz. De sebaj, legfeljebb az orosz katonákat átveszi a NATO, és szépen átküldi őket Ukrajnába, ahol amúgy sincs, aki harcoljon az oroszok ellen. Ha aztán lesznek, akik mégis kardoskodnak azért, hogy a határ a Prut folyó maradjon, akkor meg lehet ígérni azt, hogy a Prutot elterelik, bele a Dnyeszterbe, a torkolattól tovább Prutnak keresztelik át, és így az lesz a határ. (A Mexikói-öblöt is át akarják keresztelni Amerikaira.) Legfeljebb elveszítjük Transznisztriát.

Maia Sandu, Moldova elnöke év eleji sajtótájékoztatóján. Fotó: Facebook / Maia Sandu