Ahhoz, hogy februárban se szakadjon meg kapcsolatunk a csodás gombavilággal, fel kell csapnunk toplásznak. Na, nem olyannak, mint a korondiak, hanem csak egyszerű taplófigyelőnek, aki próbálja felkutatni, megcsodálni a mikoflóra e különös teremtményeit.
A taplókat joggal megilleti a „gombák bölcsei” titulus, mert termőtestüket akár több évig is növesztik, ami a gombák világában igazán matuzsálemi kornak számít. Így van idejük a közösség tisztelt, tapasztalt tagjaivá válni. Egyben időt adnak a gombásznak, természetbarátnak is, hogy felfedezze, megismerje őket, kövesse fejlődésüket.
Ahogy már említettem egy régebbi írásban, a „tapló” elnevezés nem rendszertani kategória, hanem azokra a faanyagon termő gombákra vonatkozik, amelyeknek tönkje teljesen hiányzik vagy csökevényes, húsa pedig kemény, szívós állagú. A taplófélék egy másik közös vonása, hogy termőrétegük likacsos, pórusos. Éppen e tulajdonságukat megragadva soroltak a rendszertan korai szakaszában (18. század) szinte minden taplógombát a Polyporus nemzetségbe. Ugyanis e görög eredetű szó jelentése: sokpórusú. Ezek a pórusok általában szűkek, alakjuk kerekded vagy szögletes. A gombászok számára a nemzetség vezéralakja sokáig a pisztricgomba volt, míg csak a közelmúltban a molekuláris (DNS-alapú) vizsgálatok alapján át nem keresztelték Cerioporus squamosusnak. A pisztric húsa fiatalon, míg puha, ehető, ezért a gombászkörökben nagy tisztelet övezi. Idősen azonban ő is taplószerűen megkeményedik.
Azonban, ami a termőréteg szerkezetét illeti, vannak kivételek is. Például a taplók világában léteznek labirintusos formák is. Egyes fajoknál, főleg idősebb korban, a pórusok megnyúlnak, összefolynak, útvesztőszerű mintázatot alkotnak. Ezeket a fura taplókat többnyire két nemzetség foglalja magában: a Daedalaea és a Daedaleopsis. Mindkettő neve a labirintusos termőréteggel hozható kapcsolatba, hisz Daidalosz legendás athéni mesterember nevét idézi. Ő építette a híres krétai labirintust Minósz király számára. A Daedalea nemzetségnek világviszonylatban kevés tagja van, Európában pedig egyetlen őshonos, a D. Quercina (labirintustapló), a Daedaleopsis génusz valamivel jobban képviselt tájainkon.
Farkas János
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
