Erdővidék Múzeumának életében nagy előrelépésnek számítana, ha sikerülne bővíteni a kiállítási felületet. Amennyiben a helyi és megyei önkormányzat összefogva melléjük áll, lehetségessé válik ez – tudtuk meg a baróti intézmény reménykedő vezetőjétől, Demeter Lászlótól.
Új terekre lenne szükség
A múzeum szomszédságában levő lakóház eladóvá vált – jelezték Demeter Lászlónak még tavaly ősszel –, nem szeretnék megvásárolni? Hát hogyne szeretnék! – válaszolta nyomban. Szükség lenne rá, mert gyűjteményük folyamatosan bővül, ami azt is jelenti, hogy értékeik egy részét nem tudják megmutatni.
A nemrégiben Marosvásárhelyen elhunyt baróti Deák István vadász és erdészeti szakíró trófeagyűjteményét is megörökölték. A száznál több darabból – agancsból, agyarból, koponyából és bőrből álló – gyűjtemény teljes díszében való megmutatására helyhiány miatt nincs alkalmuk. Egyelőre a masztodont bemutató terem egyik falára kerülnek, de úgy vélik, ez a részbeni kiállítás csak ideiglenes megoldásként elfogadható, mert szakmai szempontból sem méltó annak értékéhez. Bővíteni kell a kiállítóteret és akár az udvart is, mert csak így tudják a múzeumot még vonzóbbá, még látogatóbarátabbá tenni. „Nagyon remélem tehát, hogy a város- és megyevezetésnél megértésre találunk és a szükséges anyagiakat előteremthetjük. Csodálatos lenne, ha a Baróti Szabó Dávid szülőháza helyén álló székhelyünk a baloldali szomszédságunkban levő volt ipartestületi székház mellett újabb öt-hat teremnyi hellyel és jelentős udvartérrel gazdagodna. Bizakodó vagyok, hogy élni tudunk ezzel a soha vissza nem térő lehetőséggel” – mondotta Demeter László.
Múzeumok éjszakája
Több miniatűr látnivaló
A 2014-ben elkezdett Miniatűr történelem – Erdély története az őskortól a második világháborúig címet viselő ólomkatona-kiállítás újabb terepasztallal bővül idén. A szentendrei Homoki Gyula modellkészítő tavaly és tavalyelőtt elkészítette az 1944. szeptember 15. – október 7. közt zajló tordai csatát bemutató terepasztalt, de hely hiányában nem tudták felállítani. Mivel az önkormányzat kiürítette a gyűjteménynek is helyet adó egykori ipartestületi székház egyik helyiségét, lesz hova elhelyezni a kiállítás legnagyobb, 5×1,8 méteres terepasztalát.
„A nyár elején Barótra érkezik Homoki Gyula, hogy összerakja a terepasztalt. Reményeink szerint nagyon látványos lesz: egyaránt bemutatja a magyar–német és az orosz–román csapatok helyzetét, illetve az összecsapást is. Az ütközet magyar sikerrel járt, de mint tudjuk, itt csak csatát nyertünk, a háborúnak egészen más lett a kimenetele. Viszont ez a győzelem hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Királyi Honvédség és adminisztráció ki tudott vonulni Székelyföldről, nem került több százezer ember harapófogóba. Ezért fontos ez a csata” – magyarázta Demeter László.
A németországi Sepke Berndnek köszönhetően számos történelmi gépjárműmakettel gazdagodik a múzeum. A Bréma mellett lakó idős férfi a Barótról származó felesége, Beke Mária révén került kapcsolatba az intézménnyel, s ajánlotta fel az általa évtizedek óta bővített, százötven darabból álló gyűjteményt. Szabad idejében szívesen barkácsol, főleg első- és második világháborús gépjárműveket (tank, repülő, vonat) állított össze apró alkatrészekből, mellette pedig van néhány háborús diorámája is. Demeter László örvend a még elhozásra váró adománynak, mert úgy véli, azok a tárgyak nagyon jól kiegészítik a tordai csatát megörökítő terepasztalon láthatókat.
Tojáspatkolás az udvaron
Bővülő képtár
A magyar kultúra napján nyílt a Híres erdővidékiek című festménykiállítás. Az elmúlt években hét-nyolc darabbal bővül a Kertai Zalán festőművész által készített portrétár; részenként már közönség elé tárták az alkotásokat, de most együtt mutatták be őket a Kászoni Gáspár-teremben. Minden bizonnyal jövő esztendőben is lesz Kertai-kiállítás, mert még idén is készülnek újabb, múltunkról, kultúránkat gazdagító személyiségekről portrék.
A múzeum és az anyaországi képzőművész együttműködése 2022-ben kezdődött. Demeter László felkérésére kezdett Kertai Zalán hagyományőrző festőművész Erdővidék nagyjait megörökítő festménysorozat elkészítésébe. Többek közt készült festmény Benedek Elekről, Gaál Mózesről, Baróti Lajosról, Nagybaczoni Nagy Vilmosról, Keserű Mózesről, Bölöni Farkas Sándorról és Benkő Józsefről is. Legtöbbször nyilvánvaló volt, miként nézett ki a tájegység neves szülötte – korabeli festmények és metszetek őrizik arcvonásaikat –, néha viszont a művész fantáziájára volt bízva, miként jeleníti meg őket. Apáczai Csere János és Hermányi Dienes József megjelenítése kihívás elé állította a művészt, de Demeter László úgy véli, sikeresen megoldotta a feladatot. A múzeum vezetője azt szeretné, hogy a végén megközelítőleg negyven alkotásból álló arcképcsarnok a múzeum vagy a városháza dísztermében kapjon folyamatosan helyet, s ne csak időszakosan kerüljön közönség elé.
Miután a Kertai Zalán-kiállítás lejár, Legendi Géza festő műveit teszik a falakra. Az április 22-től látható tárlat képzőművészeti élményt nyújt majd az erdővidékieknek, de egyúttal köszönet is a művésznek azért, amit szórványban Zalatnán tesz és képvisel magyar ügyeket.
Csomortáni Gál László Rózsakinyílásra… című kiállítása hosszabb időn át, 2024 végétől 2025 elejéig volt látható, idén az erdővidékiek nejének, Csomortáni Gál Juditnak nemezből készített tárgyait és alkotásait csodálhatják meg.
Híres erdővidékiek portréi. A szerző felvétele
Legyen igazi fonó a fonó!
Lakatos Csilla muzeológus arról tájékoztatott, hogy a jeles napokat idén is megülik a múzeumban. Lesz farsangi mulatság, pünkösdi és húsvéti foglalkozás, illetve a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatba is be fognak kapcsolódni.
Bár nem tartja hibának, ha bizonyos eseményeket évről évre változatlan formában újra és újra megszerveznek, hiszen a népszokás, az népszokás, s mondhatni, változatlan, csak a közönség mindig más, de azért idén mégiscsak frissíteni készülnek. Azt találta ki, hogy nemcsak filmet tekintenek meg arról, hogy miként is nézett ki farsang idején a fonó, hanem egyik kiállítótermüket ténylegesen fonóvá alakítják. Az eseményre odalátogató gyerekek szőhetnek, éneket tanulnak, mulathatnak és beszélgethetnek, majd egyszer csak megérkeznek az alakoskodók. Ráadásul az alakoskodók nem erdővidékiek lesznek, azaz még csak látásból sem lesznek ismerősek a kicsik számára, így talán még hatásosabb lesz megjelenésük.
Húsvétkor nem tojásírásra várják a vendégeket, hanem a berzselést tanítják, azaz azt, hogy növénylenyomatokkal miként lehet díszessé tenni a tojásokat, pünkösdkor pedig igazi királyt és királynét választanak. A Múzeumok Éjszakájának programja még nem teljes egészében tisztázott, de minden bizonnyal lesz éjjeli tárlatvezetés, a múzeum udvarán filmet néznek és az érdeklődők belekóstolhatnak az erdővidéki népdalokba és a néptáncba is.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
