Éles nyilatkozatváltást eredményezett Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor múlt heti strasbourgi felszólalása, amelyben a volt bukaresti külügyminiszter a román tannyelvű iskolák elsorvasztásával vádolta Kijevet.
Ukrajna bukaresti nagykövetsége megalapozatlan bírálatnak nevezte kedden Corlățean azon állítását, hogy februártól kezdődően Csernyivci megyében 28 román tannyelvű líceumot fognak felszámolni a létező 32-ből.
A külképviselet közösségi oldalán megjelent közlemény szerint Csernyivci megyében 63 olyan iskola működik, amelyben az oktatás (teljes egészében, vagy részben) román nyelven történik, és további 11 távoli, elszigetelt településen is működnek román tannyelvű osztályok, számol be az MTI.
A nagykövetség szerint a 2017-es oktatási törvényben előirányzott átszervezésekre nem februártól, hanem szeptember elsejétől kezdődően kerül sor, de az sem jár iskolabezárásokkal. Az ukrajnai oktatási reformnak az a célja, hogy minőségi szakképzést nyújtson a középiskolásoknak az európai norma szerinti, 12 osztályos oktatásra való áttérés során, Ukrajna pedig a továbbiakban is folyamatosan biztosítja a kisebbségi közösségek anyanyelvű oktatását – állította a bukaresti ukrán nagykövetség.
Titus Corlățean kedden maga is Facebook-bejegyzésben reagált arra, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének múlt heti ülésén elhangzott nyilvános bírálatát a nagykövetség megalapozatlannak nevezte. Rámutatott: a strasbourgi felszólalások 30 másodperces, vagy 3 perces időkorlátai nem tették lehetővé, hogy kifejtse, de a román líceumok bezárásáról szóló információnak a Csernyivci megyei tanács 2025. október 15-i, 2026-ra vonatkozó beiskolázási határozata volt az alapja, amely mindössze 4 önálló román tannyelvű líceumot irányoz elő a meglévő 32-ből.
Elismerte: a dokumentum további 9 vegyes középiskolát is előirányoz, de szerinte világos annak perspektívája, hogy az ukrán iskolák „elnyelik” az ott működő román osztályokat.
A volt külügyminiszter felidézte, hogy Ukrajnának a kisebbségek anyanyelvű oktatásának korlátozására irányuló politikája nem új keletű, és csak erősödött a háború kezdete óta, azt a benyomást keltve, hogy az orosz–ukrán konfliktus foglyul ejtette a többi kisebbséget is.
Corlățean szerint a nemzetközi nyomás és a kétoldalú jelzések dacára, Kijev legfeljebb részlegesen tett eleget a Velencei Bizottság ajánlásában is lefektetett elvárásoknak, 2021-ben pedig olyan törvénymódosítást fogadott el, amely újabb akadályokat gördített a kisebbségek nyelvén oktató iskolák megszervezése és működtetése útjába, nevezetesen megemelték a kisebbségi nyelv oktatásához minimálisan szükséges gyereklétszámot.
A szenátor szerint a bukaresti hatóságoknak határozottabban kell fellépniük az ukrajnai román közösségek védelmében, másrészt Ukrajnától is elvárható, hogy a kölcsönösség elvén viszonyuljon a területén élő kisebbségi közösségek anyanyelvű oktatásához egy olyan állam – Románia – esetében, amelytől a kritikus ügyekben mindig feltétlen támogatást kapott.
Titus Corlățean megjegyezte: ha majd egyszer Ukrajna uniós csatlakozását kell ratifikálni, akkor – a bukaresti törvényhozás addig még „komplikáltabbá” váló összetételét figyelembe véve – aligha fognak eltekinteni a csatlakozás politikai kritériumainak teljesítésétől.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
