Habár mai napig egyfajta tabunak számít a közbeszédben a zsidóság 20. századi története, a téma mégis nagy népszerűségnek örvend – ezt bizonyítja a kedd délután a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban a Mire emlékezzünk? címmel szervezett előadás-sorozat, hiszen a Gábor Áron-terem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel.
A rendezvényre az ELTE Transzgenerációs Holokauszt-emlékezet Kutatócsoportja által öt éve zajló, immáron Erdélyre, Sepsiszentgyörgyre is kiterjedő kutatásának apropóján került sor. A kutatócsoport vezetője, Papp Richárd kulturális antropológus előadásában ismertette: a kutatás elindítását azért tartották fontosnak, hogy kiderülhessen, nyolcvan évvel a Holokauszt után, amikor egyes településekről minden tizedik ember eltűnt, emlékeznek-e még egyáltalán rájuk, a településeken vannak-e látható jelei annak, hogy ott zsidók éltek-élnek. A kutatás általuk kidolgozott módszertanát később több Magyarországgal szomszédos ország is átvette, azokban is hasonló módon zajlik a kutatás.
Az ELTE kutatócsoportjának erre a célra megnyert pályázata lejárt ugyan, de ők tovább folytatják a munkát a következő pályázatig, mondta Papp Richárd, az eddigi tapasztalatokat is megosztva a közönséggel: Magyarországon tízből kilenc ember nem vállalta a téma kapcsán az interjúkészítést, a kutató szerint ez a bizalmatlanság abból fakad, hogy nincs benne a kultúránkban, hogy nyíltan tudjunk beszélni ezekről a dolgokról – holott ha nem beszélünk róla, csak a „kiáltó csend” marad, a traumákat tovább hordozzuk és örökítjük át a következő generációkra is. Pedig a kutatás tudományos fontosságánál talán lényegesebb annak társadalmi célja: az emlékeket felidézve és megosztva vagy akár a történtekről kibontakozó vita segíti az etnikumokat a kölcsönös megismerésben, az egymással szembeni bizalmatlanságok feloldásában, legalábbis ezt bizonyítja a fókuszcsoportokban zajlott munka; és ha ez kicsiben működött, talán nagyobb mértékben, a társadalom szintjén is működni fog, fejezte ki reményét Papp Richárd.
A továbbiakban József Álmos helytörténész tartott vetített képes előadást a sepsiszentgyörgyi zsidóságról Háromszéken való megjelenésüktől a múlt század hatvanas-hetvenes éveiig, népszámlálási adatokkal illusztrálva lélekszámuk alakulását, de ismertette az 1971-ben lebontott sepsiszentgyörgyi zsinagóga történetét is, beszélt a régi és az új zsidó temetőről, illetve több, a város társadalmi, gazdasági, ipari életében szerepet játszott zsidó család történetéről is.
Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgató a Sepsiszentgyörgy utcáin, az egykor zsidók által lakott házak előtt elhelyezett botlatókövek történetét ismertette, kifejtve, bár ezeken a táblákon csak nevek és évszámok szerepelnek, „minden tábla egy regény szövegét rejti”. A botlatókövek fontossága, azon túl, hogy életben tartja a Sepsiszentgyörgyön élt, elhurcolt vagy kitelepedett zsidók emlékét, azért is fontos, mert ők a mi közös magyar történelmünk részei voltak, s talán hozzásegítenek ahhoz is, hogy beépítsük őket Háromszék történelmébe – tette hozzá Kiss Jenő.
Rosner Herman, a sepsiszentgyörgyi zsidó hitközség vezetője a holokauszt gyermekáldozatainak állított emlékpark kialakulását, mostani állapotáig való eljutásának fázisait ismertette, kiemelve ő is, akárcsak az előtte szólók, a Sepsiszentgyörgyről kitelepült, Izraelben élő Féder Zoltán szerepét, hiszen miként a botlatókövek, az emlékpark sem született volna meg az egykori agronómus mérnök, Féder Zoltán bátorítása, könyvének – Zsidók Háromszéken – hatása nélkül.
Victor Sibianu történelem szakos tanfelügyelőnek az emlékezés általi oktatás mibenlétéről és fontosságáról tartott előadásával zárult a rendezvény, figyelemre méltó végszóként a tanfelügyelő megállapításával: a megmaradás egyik fontos kulcsa az emlékezés.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
