Két nő, egy férfi… Szinte látnunk sem kell őket magunk előtt, és máris tudjuk, valahogy ösztönösen, hogy ez a hármas felállás valami bonyolultat jelent – kapcsolati erővonalak, érzelmek és lehetséges végkifejletek kavalkádját. Nem is cáfol rá erre az előzetes feltételezésünkre a sepsiszentgyörgyi M Studio legújabb produkciója, a Lift2 című, amelynek bemutatójára február 13-án, pénteken került sor a Háromszék Táncstúdióban.
Fehér Ferenc magyarországi koreográfus kézjegye és alkotói világa nem ismeretlen a sepsiszentgyörgyiek előtt, hiszen több rendben dolgozott már a társulattal, többek között a nyolc évvel korábbi Lift című, azóta már 17 országot sikeresen meghódító produkció tánc- és mozgásmestereként. És ha az M Studiotól immár megszokott fricskát keresnénk, akkor azt nem is magában az új produkcióban fogjuk megtalálni (bár abban is van néhány finom, fricskaszerű tartalmi legyintés), hanem abban, hogy ez az új, 2-es számmal ellátott Lift nem ugyanazokon az emeleteken áll meg, amelyeken a nyolc évvel ezelőtti, és talán nem is ugyanazon a helyen van. Magyarán: a háromszereplős konstrukció kivételével, és a színpadi történetszövés egy-egy felismerhető fordulatától eltekintve valójában nem is a Lift folytatása a Lift2, hanem egy teljesen más történet, máshová helyezett hangsúlyokkal.
Itt nemcsak az emeletek és a köztük való mozgás ritmusa másmilyen, nemcsak a három szereplőnek a Sweet Sunny Sky Floor nevet viselő, legfelsőbb szintre való eljutása – és az ott kibontakozó történet – jelképezi a különbséget a korábbi, sokkal inkább egymástól elkülöníthető etűdökből építkező Lifttől, hanem a szereplők közötti dinamika is. Két nő és egy férfi története különösebb képzelőerőt nem igényel nézőjétől, csupán azt, hogy hagyja a gondolatait sodródni a kibontakozó mozgássorral, az egymásba hajló mozdulatláncolatokkal. Csupán az értelmezés eme könnyedségének hatására fog kirajzolódni előttünk a történet.
A lift önmagában is nagyon fontos és mélyen szimbolikus jelentőségű közege az emberi létnek, és nem a napi használata által, ami leginkább mechanikus és jelentésmentes. Egy elvontabb megközelítésben függőleges mozgásával ez a dobozszerű zárt tér a tudat legfelsőbb szintjeit és a tudattalan legmélyebb rétegeit pásztázza át, közben érzékelteti, hogy mi, akik benne utazunk, és önkéntelenül lekövetjük ezt a le-fel mozgást, nem csupán racionális és nem kizárólag ösztönlények vagyunk, hanem a kettő együtt. Ez az önkép és önértelmezés azonban jobbára hiányzik világunkból, amelyben a tényeken szoktunk a leginkább elidőzni és rágódni, miközben az ösztöneinket próbáljuk elnyomni, legyúrni a tudattalan mélyére, ahonnan ezek minduntalan elő-elő akarnak bújni, hiszen bármennyire trónfosztottak és kisemmizettek is, mégiscsak hozzánk tartoznak. Velük együtt vagyunk teljesek.
Fehér Ferenc koreográfiájának talán ez az egyik legértékesebb mondandója, hogy a tudat legfelsőbb szintjén, a Sunny Sky Flooron is érvényre jut ez az ösztön mozgatta részünk, még akkor is, ha a történetvezetés igyekszik megmaradni a hideg racionalitás keretei között.
A produkció elején két, csuhába öltözött, piros, magas sarkú cipőt viselő nőt látunk, akik által meg is érkezik hozzánk egy fontos dilemma és alapvető elvárás a szellemi-testi lét összeegyeztetésére vonatkozóan: a csuhában és piros magassarkúban szinkrontáncot lejtő nők arcát nem láthatjuk, így a figyelmünk egyértelműen az öltözékük két elemének személytelenített dichotómiájára összpontosulhat. Szinkronban lévő mozdulataik egyszerre hordoznak valami gépies kéjt, de nem valamely triviális erotika jegyében, hanem inkább a titokzatosság hangulatát idézve. Ennek a jelenésnek az ellenpárjaként mutatkozik meg a történet harmadik szereplője: a feszülős rózsaszín-sárga fitneszalsóban feszítő férfi, aki illegeti, kémlelgeti és csodálja is magát a lift számunkra láthatatlan falát jelentő tükörben, és aki egy páva, flamingó vagy pompázatos tollú kakas gyanánt amolyan párzás előtti rituális táncot lejt a liftet jelképező szűk négyzetben. Majd átvedlik, mintha egy újabb, alkalmasabb, férfiasabb szerepet öltene magára a ruházattal együtt.
Hogy mi történik, amikor a három szereplő megérkezik a Sunny Sky Floorra? Nyilván, itt a nézői értelmezések árnyalataikban eltérőek lehetnek az egyéni tapasztalatok és információhalmazok alapján, azonban alapvetően megmutatkozik egy nő-férfi kettős dinamika, amelyben megjelenik egy harmadik, aki meg szeretné bontani a fennálló egységet és számtalan kísérletet is látunk erre. Viszont betekintést kapunk ugyanakkor a párkapcsolat látszólagos „megbonthatatlanságába” is, amely nem olyan mérvű, nem olyan kikezdhetetlenül sziklaszilárd, amint azt a hivatalos erkölcsi kánon illusztrálni szeretné. Egy harmadik szereplő felbukkanása – bármi is legyen ennek a végkifejlete – egy kettős dinamikában mindig valamilyen hatást gyakorol a páros tagjaira egyénenként és egységként is. Ennek a legihletettebb mintázata talán a produkció latin ritmusokra alapozó jelenetéből rajzolódik ki leginkább, hiszen ez indulásból és közismerten egy olyan dallamvilág, amelyben a nyers érzékiség megkerülhetetlen, így felszínre hozhatók a hármas dinamika ösztön mozgatta mélyrétegei is.
A produkció bemutatóját követően közönségtalálkozóra is sor került, amelyen Fehér Ferenc koreográfussal, illetve a Lift2 szereplőivel – Balázs Judittal, Balázs-Kőmíves Borókával és Deák Zoltánnal – az alkotómunka egy-egy részletét fejtegettük, boncolgattuk. A beszélgetés érdekessége abban állt, hogy a résztvevők egy olyan formanyelvvel ismerkedhettek meg közelebbről az alkotók révén, amely ledobja magáról a szavakat, azonban a nézőkben – alapvetően szavakban – megfogalmazódó különféle értelmezési lehetőségek bátorítására és ösztönzésére mégiscsak szükséges volt a produkció egy-egy vonatkozásának szóbeli megfogalmazása. Az eszmecseréből arra is fény derült, hogy egy mozgásszínházi előadás létrehozói teljesen más utakat járnak be munka közben, mint a prózai színházéi, hiszen itt elsősorban a mozdulatokból és az ezek egymásba fonódásából, kapcsolódásából kialakuló színpadi történet konkrét esztétikai részleteiből alakul ki a produkció. Ennek a fordítottja történik a szószínházban, amikor is egy már meglévő történet elevenedik meg és válik színpadi mozgássorrá, szavak jelentette értelmezési „támasztékokkal”.
Hogy miért érdemes az M Studio alkotásaiba belekóstolni nézőként? Elsősorban azért, mert a saját meglátásainkba és értelmezéseinkbe vetett bizalmunkat edzik és nevelik. Megtapasztalhatjuk azt, hogy mennyire magabiztosan mozgunk olyan jelentésközegekben, amelyekből hiányoznak a szavak, vagy úgy vannak ezek jelen, hogy pusztán illusztrálnak valamit, akár egy-egy gesztus, mimika vagy mozdulat.
Bartha Réka
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
