A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által tegnap közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit. A közalkalmazottak bére és több állami juttatás is a 2025. decemberi szinten marad.
A tervezet 1 százalékos gazdasági növekedéssel és folyó áron 2045 milliárd lejes bruttó hazai termékkel számol. A szaktárca becslései szerint a költségvetés bevételei GDP-arányosan 34,7 százalékról 36 százalékra nőnek, elérve a hozzávetőlegesen 736,5 milliárd lejt. A kiadások 808,7 milliárd lejről a GDP 42,3 százalékát kitevő 864,3 milliárd lejre emelkednek. A kiadások növekedését a minisztérium szerint elsősorban a beruházások és az államadósság finanszírozásának költségei okozzák, nem az állam működésével járó kiadások.
Az adóbevételek GDP-arányos szintje a 2025-ös 16,9 százalékról 2026-ban 17,5 százalékra nő a szaktárca becslései szerint, elérve a 357,6 milliárd lejt. A társadalombiztosítási járulékokból származó bevétel GDP-arányosan 10,9 százalékról 11,1 százalékra emelkedik, 226,4 milliárd lejt téve ki. A minisztérium szerint ez is azt igazolja, hogy a kormány tavalyi adóügyi és korrekciós intézkedései hatásosaknak bizonyultak. A tárca tájékoztatása szerint a többletbevételeket a beruházásokra, illetve az uniós alapok felhasználásával megvalósuló projektekre fordítják. Noha az elmúlt években felvett hitelek miatt a kamatkiadások GDP-arányosan 0,4 százalékkal, 50,5 milliárd lejről 60,8 milliárd lejre nőnek, a költségvetés a deficit csökkentése mellett is minden eddiginél nagyobb összeget, több mint 160 milliárd lejt irányoz elő beruházásokra. Emellett jelentős összegeket szánnak a különféle szociális és oktatási programokra is: az időseknek szánt támogatásokra (beleértve a szolidaritási csomag intézkedéseit is) 1,7 milliárd lejt, az Egészséges étkezés elnevezésű országos programra 1,53 milliárd lejt, a gyermekek és a fogyatékossággal élők számára nyújtott szociális szolgáltatások finanszírozására 15,48 milliárd lejt irányoz elő a költségvetés tervezete.
A dokumentum szerint a személyi kiadások a GDP 8,8 százalékáról a kormány intézkedéseinek köszönhetően 8,2 százalékra csökkennek 2026-ban. A szociális védelemmel járó kiadásokat 250 milliárd lejre becsülik, ami a GDP 12,2 százalékának felel meg. A dologi költségek a megnövekedett infláció mellett is változatlanul a GDP 5,2 százalékát teszik ki. A személyzeti és a szociális védelemmel járó kiadások mellett felső határt szabnak az államadósságnak is, amely 2026 végén nem haladhatja meg a GDP 62,5 százalékát.
A jogszabályjavaslat indoklásában az olvasható, hogy a közalkalmazottak alapbére és a közméltóságok havi illetménye a 2025. decemberi szinten marad, és ugyanúgy a bérpótlékok, juttatások és prémiumok is. Akiknek a nettó havi bére 6000 lejnél alacsonyabb, azok havi 347 lej étkezési támogatást és 800 lejes üdülési utalványt kapnak. A napidíj a közszférában napi 23 lej marad, és megszűnik a nyugdíjba vonuláskor vagy a szolgálati viszony megszűnésekor járó egyes juttatások kifizetése. A túlórát és a munkaszüneti napon végzett munkát pénzbeli kifizetés helyett szabadidővel kompenzálják, legtöbb 90 napon belül, a fel nem használt szabadságot azonban nem fizetik ki, és nem adnak érte prémiumokat, bónuszokat vagy hasonló juttatásokat, a bölcsődei utalványok kivételével. Több állami juttatást – például a háborús veteránok és özvegyeik, a politikai okokból üldözöttek, művészek vagy sportolók járadékait – szintén a 2025. decemberi szinten fagyasztanak be.
A költségvetés tervezetét a koalíciós pártok képviselőinek hétfői nyilatkozatai szerint a kormánynak még ezen a héten jóvá kellene hagynia, hogy jövő héten a parlament elé kerüljön, ám a Szociáldemokrata Párt vezetői csak a vasárnapi ülésükön döntik el, hogy megszavazzák-e így, vagy módosító javaslatokat nyújtanak be. Pártforrások szerint a PSD továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy javasolt intézkedéseiket – beleértve a 3,4 milliárd lejes szolidaritási csomagot is – maradéktalanul foglalják bele az idei állami költségvetésbe, ezért Sorin Grindeanu pártelnök tegnap délutánra újabb koalíciós egyeztetést kért.
Az önkormányzatok többet kapnak
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amelyet a helyi önkormányzatok támogatására szánnak. A források mintegy kétharmadát uniós alapokból biztosítják, amelyeket helyi és regionális beruházásokra fordítanak, biztosítva a szükséges társfinanszírozást és a projektek folytonosságát. Áfából 27,7 milliárd lejt irányoznak elő a helyi költségvetések finanszírozására: ebből 4,5 milliárd lej a megyei önkormányzatokhoz, 17,6 milliárd lej a községekhez, városokhoz és municípiumokhoz kerül, míg 880 millió lejt a megyei és községi utak finanszírozására fordítanak. Emellett 3,8 milliárd lejt különítenek el a helyi költségvetések kiegészítésére, valamint 915,6 millió lejt a tandíjmentes, akkreditált magán- és felekezeti oktatás támogatására. A személyi jövedelemadóból származó bevételek elosztása törvényben rögzített arányok alapján történik: 15 százalék a megyékhez, 63 százalék a megyei jogú városokhoz, városokhoz és községekhez, 14 százalék az országos kiegyenlítési alapba, 6 százalék fölött a megyei tanácsok rendelkeznek, 2 százalék pedig kulturális intézményekhez kerül.
Nyugdíjakra megy a társadalombiztosítás
Az állami társadalombiztosítási költségvetés kiadásait 158,909 milliárd lejre becsülik, amelyből 158,743 milliárd lejt (99,9 százalék) a nyugdíjakra (ezen belül 154,755 milliárd lejt – a GDP 7,6 százalékát – az állami nyugdíjakra), 165,866 millió lejt (0,1 százalék) pedig a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések biztosítási rendszerére irányoznak elő – derül ki a 2026-os társadalombiztosítási költségvetés tegnap közvitára bocsátott tervezetéből. A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések biztosítási rendszerében a kiadások 90,4 százalékát szociális juttatásokra, 9,6 százalékát a rendszer működésére szánják.
A munkanélküli-biztosítási költségvetés bevételeit 2026-ban 4,03 milliárd lejre, kiadásait pedig mintegy 3,43 milliárd lejre becsülik, ami 604 millió lejes többletet jelent. A bevételek több mint 60 százaléka a munkabiztosítási hozzájárulásból, mintegy 24 százaléka uniós forrásokból származik. A kiadások legnagyobb részét a munkanélküli-segélyek és egyéb foglalkoztatási programok finanszírozása teszi ki, illetve uniós finanszírozású projektekre fordítják. A költségvetésben átlagosan 55 ezer munkanélküli-segélyre jogosult személy és 5000 friss diplomás támogatását irányozták elő.
A társadalombiztosítási költségvetés bevételeit 159,13 milliárd lejre becsülik, amelynek mintegy 80 százaléka társadalombiztosítási hozzájárulásokból, 19,7 százaléka az állami költségvetésből érkező támogatásokból, 0,3 százaléka pedig nem adójellegű bevételekből és uniós forrásokból származik.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
