A magyar költészet napja SepsiszentgyörgyönZenés versünnep a színházban

2026. április 10., péntek, Kultúra

Könyvbemutatóval, koncerttel és egy különleges vendégelőadással várja az érdeklődőket a Tamási Áron Színház a magyar költészet napján. Szombaton 17 órától Kézdi Imola Jászai Mari-díjas és többszörös UNITER-díjas színésznő három verseskötetének bemutatóját tartják a könyvtár mögötti Orfeum kávézóban, ugyancsak holnap 19 órától Cseh András és Bereményi Géza Lüktető idők című zenés produkcióját láthatja a közönség a színház nagytermében, vasárnap este 7 órától pedig Kézdi Imola Shirley Valentine című nagy sikerű egyéni előadása lesz újra műsoron a színház Kamaratermében. A rendezvényekről a vendégelőadókat kérdeztük.

  • Fotók: Tamási Áron Színház
    Fotók: Tamási Áron Színház

Kézdi Imola 1977-ben született Csíkszeredában, tanulmányait az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban, majd Marosvásárhelyen, a Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen végezte. 1999–2002 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, majd 2002–2023 között a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja volt, és olyan neves rendezőkkel dolgozott együtt, mint Silviu Purcărete, Andrei Șerban, Tompa Gábor, David Zinder, Yuri Kordonsky, Mihai Măniuțiu, Robert Woodruff. Filmben és színházban eljátszott emlékezetes szerepeiért számos szakmai díjban részesült. 

Verseit 2020 óta közlik irodalmi lapok (Látó, Helikon, Székelyföld, Új Várad, Korunk). Három verseskötete jelent meg mostanáig: Miniallűrök (Koinónia Kiadó, 2021), Lélekporc (Exit Kiadó, 2023), TEjben, jajban, világvégÉN (Exit Kiadó, 2025).

 

Kötetlen kötetbemutató 

Ezt a címet adta a szerző a holnapi könyvbemutatónak, melyen mindhárom kötetét bemutatja az érdeklődőknek László Zsuzsa sepsiszentgyörgyi színésznő, író kérdéseire válaszolva. Kézdi Imola lapunknak elmondta, hogy közel harminc éve barátnők László Zsuzsával, aki éppen Marosvásárhelyen volt színésznő, amikor ő ugyanott a színművészeti egyetemet végezte. Amint mesélte, negyedéves egyetemista korában került közelebbi kapcsolatba a Tompa Miklós Társulat színészeivel, mely remek társulat volt, tele igazi tehetségekkel, de mindenekelőtt „jó emberekkel”, akiket nagyon szeretett, ezért arra vágyott, hogy ő is a marosvásárhelyi színházhoz kerüljön. Minden érdekelte, ott ült a próbákon csendben, és figyelt, így ismerkedett meg László Zsuzsával. „S ahogy mondani szokták, szó szót követett, megismerkedtünk, éjszakába nyúló beszélgetéseink voltak színházról, életről” – mondta Kézdi Imola.

Kérdésünkre, hogy mit jelent számára a magyar költészet napja, így fogalmazott: „Csupa jót! Játékot, játékosságot, szabadságot. Csodálatos nyelv ez a miénk.” A könyvbemutatón a színésznő maga olvas fel verseiből az Orfeum közönsége előtt.

A rendezvény ajánlójaként Vida Gábor író, a Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője, valamint Tisza Kata író, interkulturális pszichológiai szakértő gondolatait idézi a színház Kézdi Imola költészetéről: „Imola versei olyan nyelvi játékok, amelyeket szinte mindenki ismer, hiszen amikor beszélünk, a nyelv körbevesz, és aztán vagy lekerekítjük a mondandót, vagy sem, de a költő kimetszi a lényeget, szűkít vagy tágít, mikor hogy kéri a játék, mert a költő nem botanikai eset, hanem egy Kézdi.” (Vida Gábor)

„Szeretek játszani, de csak úgy, ha a játék komolyan vehető. Mert más rétege van a nevetésnek, ha érzem mögötte, hogy sírhatnék is, te itt leszel. Enélkül a játék csak felület marad, amiben elveszünk.

Imola versei játszani hívnak és megyek, mert a szavak játékában tapintható mindaz, amit azok valóságához keresek. Hogy a kín megszólítható, olyan természetesen, mintha csak át kellene ölelni ahhoz, hogy ne megrendülten álljak, hanem önkéntelenül elmosolyodjak előtte.” (Tisza Kata)

 

 

Cseh András a születésnapját is ünnepeli

A 80 éves Bereményi Géza Cseh Tamás fiával, Andrással új dalokat írt, melyekből egy egész estét betöltő zenés produkció született Lüktető idők címmel. Az előadást holnap este 7 órától láthatja a sepsiszentgyörgyi közönség a Tamási Áron Színház nagytermében. Fellépők: Cseh András (gitár, ének), Kertész Endre (cselló), Bartók György (zongora). 

Cseh András így nyilatkozott lapunknak a koncertről: „Az még hagyján, hogy a költészet napján megyünk, de a születésnapomon is, tehát Sepsiszentgyörgyöt adom magamnak ajándékba. Egyik kedvenc városom, úgyhogy nagyon várom. Bereményivel írt dalainkat fogjuk ott a barátaimmal elzenélni, szó lesz majd bennük mindenféléről, ami az elmúlt 400 évben történt a Kárpát-medencében. Csukjuk be a szemeinket, és képzeljük el, emlékezzünk majd együtt.”

Az előadásban tehát nem Cseh Tamás-dalokat hallhatnak a nézők, hiszen más idők más dalokat feltételeznek – írják az alkotók az új produkcióról. A dalok születéséről így vallott a zeneszerző és a szövegíró:

„Augusztus végén Gézával elmentünk egy baráti filmforgatásra. Jött egy jelenet, amit felülről, drónnal vettek, amiben a kert összes vendége egy buli végét jelezve az asztalra hajolt, úgymond fáradtan, részegen. Így ültünk Gézával egymás mellett az asztalra borulva, és a felvétel közben súgva megkérdezte, hogy átjöhetne-e hozzánk Kővágóörsre dalokat írni. Igen, súgtam oda neki. Két nap múlva Bereményi Géza megjelent Kővágóörsön és rögtön meg is írtunk két dalt.” (Cseh András)

„András a dalokon nőtt fel és egy zenekarban is játszik. Megvan benne a szándék és a készség, hogy énekelje a dalainkat. Nekem meg kedvem van neki írni. Másfajta szövegeket írok, mint egykor Tamásnak. Mert András egy másik ember egy másik korból. A módszer viszont ugyanaz: ő kezdi, ad egy dallamkezdeményt, arra írok egy sort. Így araszolunk sorról sorra. Önfeledt örömmel dolgozunk együtt. Boldogság, hogy tudjuk csinálni. Hogy magunk is rácsodálkozunk arra, ami születik.” (Bereményi Géza)

Amíg a Cseh Tamás-dalokban a „mi van” volt a kérdés, a Cseh András által énekelt dalok inkább azt próbálják körüljárni, hogy mi lesz. Bereményi szerint a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországán reménytelenül megállt az idő, most viszont világszerte változás van, valamerre tart a világ, de senki sem tudja, hogy merre. Az ácsorgó örök­idők helyett most a változó, forduló, lüktető időket éljük. Innen az elő­adás címe: Lüktető idők.

 

 

Kézdi Imola egyéni előadása

Színésznőként Kézdi Imola legutóbb szeptemberben lépett fel Sepsiszentgyörgyön Shirley Valentine című egyéni előadásával. A nagy érdeklődésre való tekintettel a produkciót április 12-én, vasárnap este 7 órától újra láthatja a közönség a Tamási Áron Színház Kamaratermében.

„A tavaly ősszel voltam Sepsiszentgyörgyön a Shirley Valentine című előadásommal, és olyan szeretettel fogadták és ünnepelték/köszönték meg azt a két estét a szentgyörgyiek, hogy elhatároztam: visszajövök. Ezért, amikor a színház vezetői, Ferenczi Gyöngyi és Albu István megkerestek a magyar költészet napi ötlettel, kapva kaptam az alkalmon, hogy Shirley-vel térjek vissza. Az már csak hab a tortán, hogy a három verseskötetem is reflektorfényt kap Sepsiszentgyörgyön. Alig várom ezt a találkozást is!” – nyilatkozta lapunknak a színésznő.

Willy Russell többszörösen díjnyertes darabja egy középkorú, de lelkében fiatalos nőről szól, aki gyerekei kiröpülése után számba veszi, hogy mire jutott az életben, és megpróbál fordítani a sorsán. Shirley vacsorát főz és mesél – történeteiből pedig megtudjuk, hogy miben tévedett Freud, mit fog szólni Joe, mire vitték az egykori iskolatársak, mi újság a gyerekekkel, mit hazudik az ember a zöldségesnél, mi az emberiség legnagyobb találmánya, milyen az igazi selyem, és hol lehet összefutni Kolumbusz Kristóffal. És végső soron azt is megosztja a nézőkkel, hogy mit jelent bátran élni.

Kézdi Imolát ezért az alakításáért a Legjobb női alakítás díjára jelölték 2024-ben a Nagybányán tartott 30. Atelier Nemzetközi Színházi Fesztiválon.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Mit gondol a magyarországi választások eredményéről?








eredmények
szavazatok száma 842
szavazógép
2026-04-10: Kultúra - :

Farkas Árpád emlékére

Április 3-án töltötte volna 82. életévét az öt esztendővel ezelőtt elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő. A magyar költészet napján verseivel emlékezünk rá.
2026-04-10: Kultúra - :

Gazda József 90

Kilencvenedik életévét töltötte be Gazda József író, szociográfus, művelődésszervező, aki gazdag életpályája végére még egyáltalán nem tett pontot. Folyamatosan alkot, szervez, tevékenykedik. 1936. április 8-án született Kézdivásárhelyen, több évtizede Kovásznán él és alkot, ahol aktív szervezője az ottani kulturális életnek. 1956-tól kezdett művészettörténeti és kritikai írásokat publikálni, első könyvei képzőművész-monográfiák voltak. Nyugat-európai, ázsiai és afrikai utazásai élményeit művészeti útikönyvekben foglalta össze. 1970-től hangfelvételeken rögzítette idős emberek elbeszélt visszaemlékezéseit, a sok évtizeden át végzett gyűjtésből számos szociográfiai könyve született. Ezek megírásával műfajt teremtett.