Az Eurostat szerint az EU népességének 2022-ben elkezdődött növekedése a következő három évben folytatódik, és 2029-ben 453,3 millió fővel tetőzik, majd 2100-ra fokozatosan 398,8 millió főre csökken.

A tagállamok közül 2100-ban a legnagyobb népességgel rendelkező ország Németország lesz, annak ellenére, hogy a prognózis szerint a 2025-ös 83,6 millióról 74,7 millióra csökken a lakosok száma. A második helyen Franciaország fog állni, amelynek népessége 67,2 millió lesz 2100-ban (2025-ben 68,8 millió), a harmadikon pedig Spanyolország, amelynek lakossága a 2025-ös 49,1 millióról 49,8 millióra nő a 75 év alatt. Népességük várható jelentős növekedése ellenére Málta és Luxemburg 2100-ban is a legkisebb államok közé sorolható majd, lakosságszámuk továbbra is egymillió fő alatt marad.

Az Eurostat becslése szerint a század végére várhatóan kilenc tagállamban nő a népesség, tizennyolcban viszont – köztük Romániában is – visszaesés várható. Utóbbiak közül Franciaországban és Ausztriában a csökkenés mértéke viszonylag alacsony, 5 százalék alatti marad, míg Németországban, Szlovéniában, Finnországban és Csehországban 10 százalék körüli lesz a visszaesés. A legdrasztikusabb, 30 százalékot meghaladó népességfogyásra Lengyelországban (31,6 százalék), Litvániában (33,4) és Lettországban (33,9) kell számítani. Az Eurostat előrejelzése szerint a következő 75 évben az EU-ban csökkenni fog a gyermekek, a fiatalok és a munkaképes korúak aránya. A 0–19 éves korosztály részaránya a jelenlegi 20-ról 17 százalékra mérséklődik 2100-ra, míg a 20 és 64 év közötti munkaképes felnőtteké 58-ról 50 százalékra esik vissza a század végére.

Az EU népességének medián életkora 2025 és 2100 között várhatóan 6,6 évvel emelkedik, miközben a 65 éves vagy annál idősebbek száma a század végére megduplázódik. Ennek a korcsoportnak az aránya a teljes népességen belül 12,4 százalékról 33,6 százalékra nő, ami az uniós lakosság folyamatos csökkenése mellett az elöregedés felgyorsulását jelzi – mutatott rá az Eurostat. (Agerpres)