Nagy D. István
Összeszámolni is nehéz, hányadik alkalommal bizonyítja kétséget kizáróan a magát a romániai baloldal kizárólagos képviselőjének beállító Szociáldemokrata Párt, hogy képtelen átlépni a saját árnyékán, és már-már úgy tűnik, örökre a helyi bárók, a politikai klientúra, az obskúrus érdekhálók jelentette akolban ragadtak. A kiutat pedig valahogy nem tudják (de inkább nem is akarják) megtalálni, és továbbra is mindent – értendő ezalatt az ország sorsa is – képesek alárendelni.
A hétfői szavazás tökéletes példája ennek, ötezer küldött elsöprő többsége döntött úgy, inkább politikai (és ezzel együtt még mélyebb gazdasági) válságba sodorják az országot, hogy egyrészt mentsék a párt irhájából, ami még megmaradt (és az AUR és elvbarátai még nem rángatták le), másrészt reményeik szerint végérvényesen megakasszák a Bolojan-kormány reformjait, melyek most már őket és érdekköreiket érintenék rosszul, megbontva évtizedes közpénzzabáló struktúrákat. És harmadikként talán érdemes odafűzni, hogy a korlátlan osztogatás, klientúrakiszolgálás most nem igazán működik, a PSD kormányzati szerepvállalása pedig enélkül elképzelhetetlen volt az elmúlt három évtizedben.
A különösebb titkot eddig sem jelentő főbb indokokon túl a Sorin Grindeanu vezette alakulat legújabb húzásában a legijesztőbb, hogy elképesztő felelőtlenségre és önzőségre utal. Politikai káoszba taszítani az országot, amikor gazdaságilag a szakadék szélén táncol, mérhetetlen aljasság, és világosan mutatja, hogy a rendszerváltás óta többször átkozmetikázott, de alapjaiban fikarcnyit sem változott szocdemeket a legkevésbé sem érdekli sem Románia, sem a nép. A központi cél most is a túlélés, a megmaradás, a meggyengült, de még mindig használható bázisok megtartása. A módszer pedig több mint ismert, a legnagyobb bajban hátraarcot mutatni, elmenekülni a felelősség elől, megbújni az ellenzékiség kényelmes szerepében, majd ha az alkalom adott, visszatérni. Mindezt úgy, hogy a továbbra is tomboló jelenlegi káosz előidézésében főkolomposok voltak, és ha rajtuk múlna, folytatnák a rombolást, a menetelést a csőd felé.
Nincs új a nap alatt, már ami a román köznyelvben már jó ideje vörös pestisként emlegetett PSD viszonyulását illeti, ám ismét csak ott tartunk, hogy a hétfői küldöttgyűlésükön mosolyok közepette, ünnepi hangulatban hozott döntésnek, mely szerint megvonják a politikai támogatást Ilie Bolojan kormányfőtől, az árát mi fizetjük meg. Ugyanis bármerre is alakulna ez a politikai krízis – kisebbségi kormány, bukás, új miniszterelnök, esetleg előrehozott választások –, minden forgatókönyvnek súlyosak a gazdasági hatásai. Az országot ugyanis nagy eséllyel bóvliszintre minősítik le, ami drágább hiteleket, magasabb inflációt, elrugaszkodó lej-euró árfolyamot hoz magával, az uniós források elvesztéséről már nem is beszélve. Az árat pedig még véletlenül sem a szocdem korifeusok fogják megfizetni, hanem az átlagember – az, akiről eddig is szokás volt lehúzni a bőrt. Azt pedig talán mondani sem kell, hogy a bizonytalanság, amelynek okait sokan nem is értik, ismét csak a szélsőségeseknek kedvez, akik nyugodtan kivárják, hogy tényleg a szakadékban landoljunk és eljöjjön az ők idejük. Amihez képest egyébként a vörös pestis enyhe náthának bizonyulhat.
Sorin Grindeanu, a PSD elnöke. Fotó: psd.ro
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
