Az ozsdolai Láros Közbirtokosság a Kovászna Megyei Törvényszék 2026. február 19-én hozott jogerős döntése és az indokolás alapos vizsgálata után úgy döntött, hogy az ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. A határozat olyan erdőterületeket érint, amelyeket a közbirtokosság a 2000-es évek elején kapott vissza, és amelyek újbóli állami tulajdonba vétele a közösség szerint jogilag súlyosan aggályos.
Az ügy központi jogi kérdése az, hogy az érintett erdők valóban már az 1921-es földreform alapján, szabályosan lezárt kisajátítással és tényleges kártalanítással kerültek-e az állam tulajdonába, vagy a tulajdonelvonás valójában csak a későbbi, államszocialista diktatúra idején következett be.
Első esetben nem jár vissza a kisajátított erdő, a második esetben a visszaszolgáltatás kötelező és jogszerű. A perben sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem vette figyelembe a vonatkozó jogszabályokat és egyértelmű bizonyítékokat, amelyek szerint a vitatott kisajátítás jogszerűen valójában nem történt meg, az eljárást nem zárták le. Az 1921-es földreform alapján indított kisajátítási eljárás eredményeképpen a tulajdonjog soha nem szállhatott át érvényesen az államra, a tulajdonszerzés feltételei nem teljesültek. A tulajdon tényleges elvonására a közbirtokosságtól csak a szovjet típusú diktatúra idején, 1945. március 6-át követően került sor, így a közbirtokosság javára történő visszaszolgáltatás teljességgel törvényes volt. A közbirtokosság ügyvédei úgy látják, hogy a Láros Közbirtokosság ellen hozott határozat megalapozatlan és jogellenes, ezért indokoltnak tartják, hogy minden törvényes lehetőséget kihasználjanak, beleértve a nemzetközi emberi jogi fórumhoz fordulást is – összegezett megkeresésünkre Lukács Attila közbirtokossági tag, a közbirtokosság által alapított Tekeres Kft. vezetője.
Védőügyvédjeik álláspontja szerint a bírák a tárgyalásokkal nem siettek, ellenben a végzés rendkívül rövid idő alatt megszületett, a közbirtokosság jogerősen elveszítette 2571,3 hektáros erdőjussát, aminek a sorsa egyelőre bizonytalan, annyit lehet egyelőre tudni, hogy az ozsdolai községháza tulajdonába kellene kerülnie, ők is igényt tartanak rá, de az sincs kizárva, hogy a Romsilva állami erdészet ügykezelésében marad. Arra a kérdésünkre, hogy mi történik a Tekeres céggel, azt a választ kaptuk, hogy sajnos fel kell számolniuk. A közbirtokosság ezen a cégen keresztül vásárolta 2019 után a faanyagot, a cégnek az volt a fő feladata, hogy a közbirtokosság fenntartásában, működésében segítsen, például földadó törlesztésében az állam, illetve a polgármesteri hivatal felé, az iroda fenntartásában, ügyintézések biztosításában stb., és volt három-négy hónapjuk, amikor a három alkalmazott – két munkás és a könyvelő – fizetés nélküli szabadságon volt, de most már nincs tovább, oda jutottak, hogy nem tudják fenntartani a céget. A kft. hőskorában tizennégy embernek adott munkát és biztosított keresetet.
Maga a közbirtokosság mint jogi személy továbbra is fennáll, nem számolódik fel, mert másképpen nem perelhetnek. Tudomásuk szerint megmaradt a közbirtokosság tulajdonában negyven hektár legelő, de még ez sem biztos. Azt is megtudtuk, hogy a közbirtokossági tagok belefásultak az évekig elhúzódó, hosszú pereskedésbe, tudomásul vették, hogy megtörtént a visszaállamosítás.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
