Elsőként a PSD küldöttsége látogatott el a Cotroceni-palotába, és arról tájékoztatta az államfőt, hogy továbbra is egy Európa-barát koalíció része kíván maradni, de más miniszterelnökkel. Sorin Grindeanu pártelnök kijelentette: ha nem közelednek az álláspontok, a PSD ellenzékbe vonulhat. Leszögezte: a párt nem támogat kisebbségi kormányt, és nem kíván az Európa-baráttól eltérő kormánytöbbséget létrehozni. De akár kormányon marad, akár ellenzékbe kerül, Románia nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítését mindenképpen támogatni fogja; ez a helyreállítási tervre (PNRR), valamint az Európai Bizottsággal és más nemzetközi szervezetekkel szemben vállalt pénzügyi kötelezettségekre is vonatkozik. A PSD vezetősége tegnap délben megtartott ülésén úgy döntött, hogy 24 órán belül visszavonja mind a hét miniszterét a kormányból.

A PNL küldöttségét vezető Ilie Bolojan arról tájékoztatta az államfőt, hogy vállalja miniszterelnöki megbízatása folytatását, a PNL kormányzati és parlamenti szinten egyaránt támogatni fogja az ország számára alapvetően fontos projektek elfogadását. Azt azonban egyértelművé tette, hogy nem hajlandó a PSD-vel újabb koalíciós megállapodást kötni, ha a PSD miniszterei kilépnek a kormányból, vagy ha a PSD – a nacionalista ellenzékkel összefogva – parlamenti szavazáson buktatja meg a Bolojan-kabinetet.

A szociáldemokraták nélkül az Ilie Bolojan vezette kabinet vagy kisebbségi kormányként folytatja a munkát, a pártfüggetlen törvényhozók támogatásával, vagy bizalmatlansági indítvány útján megbukik májusban, és egy új többséget kell majd kialakítani a parlamentben – jelentette ki a Nicuşor Dan államfővel folytatott egyeztetés után Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint „más lehetőség jelen pillanatban nincs”, ezért „mindenkinek el kellene gondolkodnia azon, mi fog történni, ha mélyül a kormányválság”. Egy technokrata miniszterelnök kinevezését nem tartja jó megoldásnak, mert „olyan embert kell felruházni politikai felelősséggel, aki a választók felé is felelősséggel tartozik”, enélkül rövid időn belül megrekedhet a döntéshozatal, újabb patthelyzet alakul ki. Kelemen Hunor Ilie Bolojan kormányfővel is tárgyalt tegnap, és ezt követően kijelentette, hogy az RMDSZ továbbra is a kormánycsapat tagja marad. Az államfőtől kijövet azonban pontosított: egy AUR által fenntartott kormányban valószínűleg nem fog részt venni az RMDSZ.

Délután a nemzeti kisebbségek csoportjának képviselőit és az USR küldöttségét fogadta az államfő, utóbbiakkal több mint két órát tárgyalt. A megbeszélés végén Dominic Fritz USR-elnök azt nyilatkozta: kifejtették az államfőnek, hogy továbbra is elkötelezettek Ilie Bolojan mellett, folytatni kívánják a reformokat, de aggódnak azért, hogy Románia a PSD által előidézett válság miatt elveszítheti az uniós támogatásokat, illetve azért, hogy egy esetleges kisebbségi kormány megbuktatásával az eddig elért eredmények – amelyek sokba kerültek az embereknek – eltörlődnek. Épp ezért elvárják a PSD-től, hogy „minimális felelősséget mutasson”, ne zárja el az uniós forrásokat. Ha a Bolojan-kormány megbukik, azért teljes egészében a PSD lesz felelős, neki kell megmondani, hogy ki kormányozza Romániát – mondta még Dominic Fritz. Hozzátette: azért tartanak ki, mert nagyon sok bátorító visszajelzést kaptak az emberektől.

Az ellenzéki pártokat nem hívta egyeztetésre tegnap Nicușor Dan államfő, amit George Simion, az AUR elnöke nehezményezett, szerinte ez nem államelnökhöz méltó hozzáállás, amely „sértő a szavazóinkra nézve”. Ebből akár azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a koalícióbéli feszültségeket Nicușor Dan idézte elő – vélekedett. Simion a PSD-t és a PNL-t is „komolytalan” pártnak nevezte, mivel „megpróbálnak megvásárolni különböző alakulatokhoz tartozó parlamenti képviselőket”. Hozzátette: nincs meggyőződve arról, hogy a PSD bizalmatlansági indítványt fog benyújtani, de az AUR ezt megteszi május folyamán, és nyomatékosította, hogy pártja a jelenlegi kormány ellen irányuló bármilyen egyszerű vagy bizalmatlansági indítványt megszavaz. Az AUR két fontos célkitűzése egyébként az előrehozott választások kiírása és a törvényhozók számának 300-ra csökkentése.