Rendkívüli tanácsülés keretében fogadta el Kézdivásárhely önkormányzata a város 2026-os költségvetését, amely számos ponton eltér az előző évi pénzügyi tervtől. A számok alapján jól látható, hogy a város gazdálkodásában hangsúlyeltolódás történt, különösen a fejlesztések és a működési kiadások arányát illetően. A város idei költségvetése nagyjából hárommillió euróval, mintegy 18 millió lejjel kisebb a tavalyinál.
A 2026-os költségvetés teljes összege mintegy 113 millió lej, ami jelentős csökkenést jelent a 2025-ös 127 millióhoz képest – ismertette a költségvetést Bokor Tibor polgármester, aki szerint csak nagy nehézségek árán, „sok húzogatás és újratervezés” révén sikerült összerakni az idei büdzsét. A működési kiadások összege 2026-ban 58,7 millió lej, ami az összköltségvetés 52%-át teszi ki, míg 2025-ben ez 56 millió volt, azaz 44 százalék. Ezzel szemben a fejlesztési kiadások 71,2 millió lejről 54 millióra csökkentek, ami több mint 17 millió lejes visszaesést jelent, és arányuk is 56-ról 48 százalékra mérséklődött. A költségvetési többlet (megtakarítás) kismértékben nőtt, 1,87 millió lejről 1,94 millió lejre.
A bevételi oldalon még látványosabb az átrendeződés. A saját bevételek 2025-ben 44,44 millió lejt tettek ki, míg 2026-ban már 47,53 millió lejre emelkedtek, ami mintegy 3,1 millió lejes növekedést jelent. Az állami támogatások esetében még jelentősebb a változás: 25,16 millió lejről 46,17 millió lejre nőttek, tehát több mint 21 millió lejjel több állami forrás érkezik a városba. „Ez viszont csak elméleti szinten van így, mivel a költségvetés ezen oldala tartalmazza a Saligny-programból, illetve közvetlen kormánytámogatásként érkező, a környezetvédelmi alaptól, valamint az országos fejlesztési alaptól származó tételeket is, ami az aktuális politikai és gazdasági kontextusban nem betonbiztos” – hívta fel a figyelmet az elöljáró. Ezzel szemben az európai uniós támogatások drasztikusan visszaestek: a 2025-ös 55,93 millió lejről 2026-ra mindössze 17,28 millió lej maradt, ami közel 38,7 millió lejes csökkenést jelent. Ez annak is betudható, hogy a város több uniós pályázat végére pontot tett. Ami még kérdéses, az az ún. DAC-tó szabadidőközponttá való átalakítása, a kivitelező ugyanis csődbe ment, így szerződést bontanak, és új közbeszerzést írnak ki a maradék munkálat elvégzésére.
A kiadások részletesebb bontása alapján az egyik legnagyobb tétel az oktatás, amelyre 17 millió lejt fordítanak. Ezen belül a fejlesztési kiadások aránya közel 60 százalék, míg a működés 40 százalékot tesz ki. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése kiemelt szerepet kap: a 25,6 millió lejes költségvetés 83,18 százaléka fejlesztési célokat szolgál, ami egyértelműen mutatja az utak és a közlekedési hálózat modernizálásának prioritását. A szociális kiadások összege 23 millió lej, ennek 71 százaléka megy működésre, az egészségügyre 2,3 milliót különítettek el, amely teljes egészében működési költség, fejlesztési forrás nélkül. Ennek oka, hogy az elmúlt években az intézményre hatalmas összeget fordítottak – hívta fel a figyelmet Bokor Tibor. A közigazgatásra tízmillió lejt fordítanak, ahol a működési arány közel 75 százalék. Környezetvédelemre hárommillió lej, míg a lakhatási és közszolgáltatási területre 13,7 millió lej jut. Ez utóbbi tétel azért magas, mivel van arra remény, hogy az Országos Lakásügynökség (ANL) révén egy vagy több új tömbház épülhet a városban.
A 2026-os év jelentősebb beruházásai között szerepel egy kétmillió lejes projekt, amely a 2027-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválhoz kapcsolódó sportinfrastruktúra fejlesztését célozza, beleértve egy háromfázisú fotovoltaikus rendszer kiépítését a műjégpályánál. A gázhálózat kiépítésének és korszerűsítésének folytatása 2,3 millióba kerül, míg több utca – például a Kert utca, a Csernátoni út, a Kanta és az Iskola utca – felújítására 11 millió lej szerepel a költségvetésben. A város és Kézdiszentlélek közé tervezett bicikliút építési költségének Kézdivásárhelyre háruló része 3,3 millió lejre rúg.
Az önkormányzat saját forrásaiból finanszírozott projektjei közül kiemelkedik az Apor Péter Líceum felújításának folytatása (2,4 millió lej), a Manócska Napközi energetikai korszerűsítése (1,5 millió lej), valamint az udvarterek felújításának folytatása: 1,3 millió lejből idén további 3–4 sikátor kockakövezését tervezik. A Molnár Józsiás park felújítása és kibővítése is szerepel a büdzsében, ennek a munkálatnak az értéke 4,2 millió lej, míg a digitális fejlesztésekre 2,4 millió lej jut.
Némiképp a költségvetéshez tartozott két másik határozattervezet is, amely a Kanta utcában és a Csernátoni úton lévő tömbházak mögötti terület felújításához kapcsolódik: a testület rábólintott arra, hogy a városrész felújítási költségeihez az önkormányzat húszszázalékos önrésszel járuljon hozzá az Anghel Saligny-programban. Bokor Tibor polgármester kifejtette: ha a teljes finanszírozásra várnak, a munkálatokból nagy valószínűséggel csak évek múlva lenne valami, az egyötödös önrész biztosításával van némi garancia arra nézve, hogy a többi pénzt folyósítsák. A testület ezt a két tervezetet is elfogadta.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
