Erdélyt annyira megviseli a tizenöt éves háború (1591–1606), hogy Bartholomäus Pezzen tanácsos elcsüggedve írja I. Rudolf császárnak: „Higgye el Felséged, sokfelé jártam, de ekkora nyomorral még a legutolsó bulgáriai vagy szerbiai török rabszolgánál sem találkoztam, pedig ezekről azt tartják, hogy náluk rosszabb sorsa már senkinek sem lehet”. Megdöbbenve jegyzi le egy krónikás is az éhínségről: „Az akasztott embereket egynéhány helyen lelopták a fáról, megették az éh emberek. Sarmaságon az anyját a fia megsütötte, főzte, megette. Besztercén a temetőt őrzeni embereket állítanak, mert amely halottat nappal eltemettek, éjjel kiásták, ellopták, megették.”
A zavaros időszakban pillanatnyilag a Habsburgok kerekednek felül. A jobbágysorsból szabadult maksai Őse Tamás és Őse Mihály a szabad székelyek között teszik le a hűségesküt Rudolf császárra. Az állandó hadakozással terhelt új szabadságot azonban nem ilyennek képzelték el. Ez is közrejátszhatott abban, hogy az egyik Őse (feltehetően az 1606-ban falubíróként említett Tamás) a fiát, az 1599-ben világra jött Pétert egy másik életpályán indította el.
Maksai Őse Péter erdélyi tanulmányairól keveset tudunk, azonban évtizedes külföldi tanulmányai a reformáció európai fellegváraiban figyelemre méltóak. Ösztöndíjasként 1622-ben Odera-Frankfurtban tanult, 1623-ban a frízföldi Franekerben teológiát, 1625-től a holland aranykor Leidenében szintén teológiát hallgatott. 1627-ben hazatérve a gyulafehérvári főiskolán teológiát oktathatott, hiszen az erdélyi diákokat a tudáson kívül a magas beosztású pálya is vonzotta. Egy forrás szerint főfelügyelőként a kollégium élén állt, ekkor adta ki „A bűnös ember Isten előtti megigazulásáról” szóló teológiai munkáját.
Master Petrus Eusenius Maxai története ettől kezdve érdekesebbé válik. Hazai pályáját megszakítva 1628-ban ugyanis neve a svájci Bázelben tűnik fel, 1629-ben ismét Leiden egyetemén tanult teológiát, majd Angliába utazott, szinte egy időben Bethlen Gábor fejedelem unokaöccsével és népes kíséretével, Bethlen Péterékkel. Maksai az első erdélyi diákok egyike lehetett, akik Angliában tanultak, ő érte el a legnagyobb sikert, mert évekig a canterburyi érsek környezetében tanult, fejlesztette angol tudását, könyvvásárlásai alapján Londonban is többször járt. Haller Gábor a nyugati útján jegyezte naplójába: „Egy magyar Maxai Péter nevű jött ki Angliából, az hun lakott az cantabrigiai archiepiscopusnál egy néhány esztendeig, és volt nálam vacsorán.”
Bethlen Gábor fejedelem a harmincéves háború (1618–1648) idején az európai érdeklődés középpontjában állt, Habsburg-ellenes támadását az egész protestáns világ követte, a gazetták, a napilapok ősei a távoli Angliába is eljuttatták a harctéri tudósításokat, németalföldi újságok is hosszasan írtak róla. Ez ugyanakkor már az újkor információs háborúja is volt: hamisított levelek, álhírek alakították a közvéleményt, hiszen „egy álhír többet érhet el, mint száz páncélos vitéz”. Bethlen magyar királlyá választása után az osztrák propaganda is szintet lépett: immár zabigyerek, turbános róka, oszmán kreatúra, törökbérenc és mohamedán lett Erdély református fejedelméből. A német népköltészet 1623-ig hatvanhat Bethlent gúnyoló költeményt tart nyilván: a török tette meg Erdély fejedelmének; elődjét, Báthori Gábort eltette láb alól; a csehek megsegítése csak ürügy a magyar korona megszerzésére; osztrák hercegnőt akart hatalomvágyból elvenni, a törökkel szőtt sötét terveket az egész kereszténység ellen. A torz információkat a francia enciklopédista irodalom is átvette. Diákjai révén ezek Bethlenhez is eljutottak, aki ellenlépéseket eszközölt.
Az erdélyi tanulóhálózat ekkor már tájékoztat és propagandát is terjeszt. A tehetségesebb diákok nemcsak leveleket továbbítottak, Maksai nemcsak tanulni, hanem állami megbízatásból utazhatott Angliába, képzés leple alatt Bethlen törekvéseit kellett ismertetnie az angol közvéleménnyel. Közreműködött egy fontos nemzetközi kiadvány megírásánál: ő írta meg Giovanni Botero Világenciklopédiájának V. kiadásába (London, 1630) az Erdélyről és fejedelméről készült fejezetet, ismertetve benne az ország gazdasági-földrajzi-művelődési-hadi viszonyait.
A tengeri nagyhatalommá váló Anglia a reformáció támogatója volt. Az 1626-os westminsteri szerződésbe a protestáns hatalmak Erdélyt is bevették, katonai és pénzbeli támogatást ígértek. Erdély töröktől kapott támogatását azonban bírálta Európa, a pozsonyi béke (1626) után Sir Thomas Roe portai angol követ a szerződésszegés hírét továbbította Angliába. A fejedelem tisztában volt a tájékoztatás jelentőségével, ezért Maksai munkája egy védőirat Bethlen Gábor mellett: „Bethlen Gábortól bátorságáért sokkal jobban fél a császár, mint Európa többi hatalmasságától. Joggal nevezik őt tüskének az osztrák ház oldalában: a keresztény világ pápistái halálosan gyűlölik őt.”
Botero világföldrajzi enciklopédiája a 17. század egyik legolvasottabb műve volt. Maksai munkájának értékét akkor tudjuk igazán felbecsülni, ha figyelembe vesszük, hogy előtte Magyarországnak egyetlen komolyabb leírása született angol nyelven, a Speede-féle: The Mape of Hungari 1626-ból. Ebben Erdélynek csak tizennyolc sor jutott és tévedések is szerepeltek benne.
Maksai Őse Péter részletes leírásához foghatót a korabeli magyar irodalomból nem ismerünk, a gazdaság érzékeltetésére összehasonlította például az erdélyi és angliai élelmiszerárakat is. „Bethlen Gáborról túl sokat beszélnek, de keveset tudnak. Mégiscsak derék ember kell legyen, ha oly sok fejedelem kedvelte és kereste barátságát; ha szerény sorból nemzete az uralkodó székébe emelte; ha képes a császár ellenében oly sokat kivívni; ha egyszerre ért a tudományhoz és a hadakozáshoz; ha hazáját palotákkal, templomokkal, kollégiumokkal ékesíti; amikor segíti a tudományt és az eretnekséget vitával győzi le, nem pedig karddal; német egyetemeken száz szegény diákot taníttat, akik hazatérve iskolák és egyházak élére kerülnek. Minden hűséges alattvalója szereti és minden hitvány fél tőle; Megvan a szakértelme, hogy kicsiny országát megvédje az oszmán ház hatalmával, az osztrák ház ambíciójával, a lengyelek haderejével, az oroszok és tatárok barbár invázióival szemben és legnagyobb ellensége, a császár is nagyra tartja. A török meg a császár használható barátok, de túl hatalmas ellenségek az erdélyi embernek. Kettejük ellen cselhez folyamodik: ha valamelyik ellenségének bizonyul, a másik oltalma alá helyezi magát. Biztonságosabb a török kegyét keresni, mint a császárét.” Erről a fontos tényezőről Bethlen Gábor véleménye is ismeretes: „Mihelyt a német nemzet mellé állánk, micsoda jutalommal fizete, szájunkban az íze; azzal, hogy nemzetünket elfogyathassa, kegyetlen halálnak nemével megölhesse, országunkat a földdel egyenessé tegye. Ki meri mondani, hogy Erdély országát idegen nemzettel meg nem töltötték volna? Hol volna az isteni tisztelet? Hol volna a magyar nemzet? És hol volna szabadsága?”
Maksai Erdélyt így írta le: „Az országot a természet erődítette meg: erdőségek és rengeteg hegységek veszik körül, 11 szoros vezet ki-be más országba. Három nemzet lakja: a székelyek, akik a legrégibbek, a magyarok és a szászok. Erdély földje hét megyére van osztva, hét neves városa van: Nagyszeben, Brassó, Szászváros, Kolozsvár, Beszterce, Segesvár és Medgyes. A fejedelem képes 25–30 ezer lovas és gyalogos haderőt kiállítani; de az ország teljes hadereje ellenfél támadása esetén 90 ezer harcost számlál. Erdély főereje azonban várainak sokaságából áll, 18–20 erőd van a fejedelem kezén; A három elismert vallás az ariánus, a római és a reformált. Bethlen maga fanatikus kálvinista, ritkán megy valahová zsebében a biblia nélkül. A templomokat kijavíttatta, évente zsinatokat és hitvitákat rendez, ezeken ő maga elnököl.”
Maksai csak Bethlen Gábor halála után, 1632 végén ér haza Erdélybe, ahol ismét tanítani kezd. 1635-ben már nem találjuk az élők sorában, a katonai összeírás adataiban maksai öröksége anyja nevén szerepel.
Maksai Őse Péter jelentősen hozzájárult Bethlen Gábor nemzetközi szerepének helyes megítéléséhez. Angol nyelvű munkája magyar szerző első magyar történelmi műve Angliában, így jelentős helyet foglal el a magyar–angol irodalmi kapcsolatok és a 17. század magyar íróinak sorában. Az irodalomtörténeti lexikonokban Bethlen Gábor nagy tudósai között szerepel mint képzett akadémikus mester, aki Alstedius, Piscator és Bisterfeld professzorok mellett a gyulafehérvári kollégium rektoraként fiatalon teljesítette ki életművét.
Nemes Előd
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
