A magyar közmédia új vezetése tizenöt esztendő és 429 elkészült epizód után nem hosszabbította meg a Hazajáró szerződését. A döntés mindössze tizenegy résszel a sorozat tervezett befejezése előtt született: az alkotók összesen 440 epizódban kívánták bemutatni a történelmi Magyarország valamennyi kistáját.
A készítők közleményükben úgy fogalmaztak: „a Tisza tavaszi árja” a Hazajárót is elmosta. Tájékoztatásuk szerint az MTVA indoklás nélkül közölte, hogy nem kívánja meghosszabbítani vagy más módon fenntartani a műsor szerződését. Ugyanez történt az elszakított területeken élő magyar közösségek mindennapjait és megmaradásért folytatott küzdelmét bemutató Kárpát-medence című magazinnal is.
Az alkotók ugyanakkor nem tekintik befejezettnek a munkát. Közölték: megtalálják a módját annak, hogy a hiányzó tizenegy kistájat is bemutassák, és a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet keretében folytatják küldetésüket. Ez reményt ad arra, hogy a tizenöt éve megkezdett út nem szakad meg végleg.
A Hazajáró 2011-ben indult a Duna Televízióban. Készítői bakancsot húztak és bejárták a Kárpát-medencét: hegyeket, falvakat, templomokat, temetőket, várromokat és régi iskolákat kerestek fel. Megszólaltatták azokat, akik mindennapi helytállással végzik a megmaradás munkáját. A műsor ezért soha nem volt egyszerű turisztikai magazin. Összekötötte azt, amit a történelem szétszakított, és megmutatta, hogy a határ túloldalán nem idegen világ, hanem ugyanannak a történelmi és kulturális hazának egy másik tája kezdődik.
Mi, háromszékiek különösen jól tudjuk, mit jelentett ez a szolgálat. A Hazajáró végigjárta Orbaiszéket Zágontól Kommandóig, felkereste Kovásznát, Csomakőröst, Papolcot, Gelencét és Zabolát. Bemutatta Kézdivásárhelyt, Csernátont és a Nyerges-tetőt, Sepsiszék falvait, Erdővidéket, Benedek Elek kisbaconi örökségét, Vargyast, Barótot és Nagyajtát. Felkapaszkodott a Bodoki-hegységre, megállt Gábor Áron eresztevényi sírjánál, végigjárta az Ojtozi-szorost és a kézdiszéki Szentföldet.
Ezek az adások nemcsak rólunk szóltak, hanem nekünk is. Megmutatták, milyen gazdag örökség vesz körül bennünket. A Hazajáró nem a stúdióból magyarázta el, mi a haza. Megmutatta a kopott fejfát, az omladozó kúriát, a hegyoldalba kapaszkodó falut, a magyarul tanító pedagógust és a templomát javító közösséget. A haza ebben a műsorban táj, nyelv, emlékezet és emberi helytállás volt.
Éppen ezért nem lehet egyszerű műsorrendi változtatásként tekinteni arra, hogy a Hazajáró és a Kárpát-medence egyaránt lekerül a képernyőről. Két olyan produkció szűnik meg, amelynek létjogosultságát éppen a közszolgálatiság adta. Kereskedelmi televíziótól aligha várható el, hogy székely falvak, felvidéki szórványközösségek vagy kárpátaljai magyar családok sorsát rendszeresen bemutassa. Erre volna hivatott a közmédia.
A döntés annál is nehezebben érthető, mert a Hazajáró nem híradó, nem pártpolitikai vitaműsor és nem kampányeszköz volt. Készítői szerint epizódjaikban soha nem fogalmaztak meg pártpolitikai véleményt. A közmédia működését és gazdálkodását lehet és kell is felülvizsgálni, a politikai propaganda felszámolása azonban nem jelentheti a nemzeti kultúra értékes műsorainak eltörlését. Ha a Hazajáró túl drága volt, nyilvánosságra lehet hozni a számokat. Ha szakmai kifogás merült fel, azt meg lehet nevezni. A közpénzből működő média döntéseihez világos indoklás illik.
A Hazajáró nem egy kormányé, nem egy párté és nem egy közmédia-vezetésé. A nézőké, a bemutatott közösségeké, a Kárpát-medence magyarságáé. Ha a közmédia számai között nem jut hely neki, akkor minek jut? Mi indokolta, hogy tizenegy résszel a befejezés előtt állítsák le? És mit jelent a közszolgálatiság, ha a Kárpát-medence magyarságának története és jelene nem fér el benne?
Tizenegy lépés hiányzott a célhoz. Ezt az utat végig kell járni. Mert amelyik nemzet nem jár haza saját múltjához, tájaihoz és közösségeihez, az előbb-utóbb elfelejti, hol van otthon.
Képernyőfelvétel: Jakab Sándor és Kenyeres Oszkár a Hazajáró 119., Orbaiszék 1. – Zágontól Kommandóig című részének forgatásán hallgatja Gazda József írót, aki Csomakőrös központjában a falu nagy szülöttjéről, Kőrösi Csoma Sándorról beszél
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
