Nincs jó megoldás, csak két rossz

Ennek csak az egyik – 770 millió eurós, közel 4 milliárd lejes – tétele az új bértörvény, amelynek tervezetét bíróságon is megtámadta a Sanitas szakszervezet, és el is érte a felfüggesztését. Ezután öt nagy szakszervezeti szövetség közölte, hogy az ügyvivő kormánnyal egyáltalán tárgyalni sem hajlandó a jogszabályról, hanem majd egy teljes jogú kabinettel ülnek asztalhoz, és akkor fél év múlva – vagyis leghamarabb 2027 elején, a PNRR lezárása után – elkészülhet egy számukra is elfogadható változat. Mert a jelenlegit sem a szakszervezetek, sem a szociáldemokraták nem tartják jónak, dacára annak, hogy 2021 őszétől (a Ciucă-kormány beiktatásától) 2026 tavaszáig (a Bolojan-kormány megbuktatásáig) csupa szociáldemokrata miniszter vezette a munkaügyi tárcát, ők tehát a most vitatott tervezet szerzői. Sőt, már az előző bértörvényt is szociáldemokrata miniszter, Lia Olguța Vasilescu dolgozta ki 2017-ben, amikor pártja a parlamenti szavazatok bő 45 százalékával rendelkezett. Akkor valóban hosszú hónapokig tárgyalt és egyeztetett minden munkavállalói réteggel, az eredmény azonban mégis olyan lett, hogy már 2021-ben szükség mutatkozott egy új törvényre, amely csakugyan helyreteszi az állami bérrácsot, szigorúbban szabályozza az elburjánzott pótlékokat, és mindenekelőtt fenntartható. A 2017-es törvény ugyanis nem az, és méltányosnak, kiegyensúlyozottnak sem nevezhető.

Egyelőre azonban minden jel szerint érvényben marad, nem látszik esély az új bérrács gyors elfogadására. Ez sem az igazi, hiszen a törvényhozók juttatásait nagyobb arányban növeli, mint az oktatási vagy az egészségügyi alkalmazottakét, ami nem tűnik éppen igazságosnak. Ha viszont elfogadnák, jövőben már nagyjából kétszer annyival, mintegy 8 milliárd lejjel kellene növelni az állami bérkeretet, mint amennyit az új bértörvény nélkül elveszít az ország. Az ügy egyik bökkenője, hogy ez a már betervezett 770 millió eurós bevétel vissza nem térítendő támogatás lenne, amit csak újabb kölcsönökkel lehet helyettesíteni, és ezek kamata aligha lesz alacsony, főleg, ha le is rontják az ország besorolását a nemzetközi hitelminősítők. Az államadósság már most meghaladja a nemzeti össztermék 60 százalékát, a törlesztés pedig az idénre tervezett 6,2 százalékos államháztartási deficit közel fele: nagyjából 3 százaléka. A költségvetési korlátokról, az előző (Ciolacu-) kormány által 9 százalék fölé növesztett hiányról a szociáldemokraták valahogy mindig megfeledkeznek, ahogy arról is, hogy szavukat, aláírásukat adták a helyreállítási terv befejezéséhez szükséges törvények és intézkedések támogatására. Ez a terv nem áll fényesen: az eredetileg 28,5 milliárd eurós keretet az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon már lefaragták 21,4 milliárdra (kivágták a megvalósíthatatlan projekteket), de ennek is csak 61 százalékát használtuk fel eddig, és már öt hét sem maradt az augusztus 31-ei határidőig. Mit lehet ezalatt még behozni?

Ami a bértörvényt illeti, jelenleg csak az tűnik világosnak, hogy akár elfogadják, akár elhalasztják, rá fogunk fizetni.

Sztrájkoló kórházi dolgozók. Fotó: Facebook / Federatia Sanitas din Romania