Jóslatok

Régen jövendöltek más módon is a magukat jövendőmondónak kiadó személyek, akik között bizonyosan voltak jósok, de (jó sok) szélhámos is. De ugyanakkor az okos, tudós elmék is foglalkoztak a jövővel: voltak, akik előre láttak bizonyos dolgokat a történelemben, és olyanok is, akik jól melléfogtak. Mert ugye azt is ki hitte volna, hogy a legújabb kori háborúkat drónokkal fogják vívni, ami aránylag jó, mert volt, aki azt jósolta, hogy a harmadik világháborút atombombákkal fogják vívni, aztán a következőt kőbaltákkal.

Komoly és komor jóslatnak számíthatjuk, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése szerint 2050-re 9 milliárdan leszünk a Földön, és hatalmas éhínség lehet. 2080-ig kipusztulhat a vadon élő növények és állatfajok negyede, a háborúk meg a vízhez való hozzáférésért folynak majd. (Nem a kőolajért, mint manapság.) Becsléseik szerint 2,3 milliárd embert érint majd a vízhiány. Akkor majd őrizhetjük a Szent Anna-tavat, védhetjük a csíki víztolvajoktól az Oltot, és elindulhat a cserekereskedelem: egy liter vízért akár két liter benzint is kérhetünk.

A korábbi jövendőmondók a világvégét is sokszor megjósolták, például azt, hogy 2000-ben lesz, de szerencsére nem jött össze. Volt még egy sereg téves modern kori jóslat is: azt mondták, hogy a repülés lehetetlen, vagy a Holdra nem jut el soha az ember, de volt olyan fantaszta, mint Jules Verne, aki bizony megálmodta és megírta. Nem is olyan rég tévesen még azt jósolták, hogy az internet csak múló divat, vagy azt, hogy az irodákból a számítógépek miatt eltűnik a papír. Egy régi vicc úgy szól, hogy mielőtt végleg felszámolják a bürokráciát, minden létező dokumentumot két hitelesített példányban le kell majd másolni.

Gyerekkoromban azt mondták, hogy a kőolaj néhány évtizeden belül elfogy, ami nem igazolódott be, de azt senki nem jósolta meg, hogy olaj ugyan lesz, de Trump háborúja miatt nem lehet ide-oda szállítani a Hormuzi-szoroson át, és bár állandóan győz az USA, csak mi nem győzzük kivárni, amíg vége lesz a verekedésnek.

Kasszandra jut eszembe a görög mitológiából, aki gyönyörű lány volt, bele is szeretett Apollón, és szerelméért cserébe megajándékozta a jóslás tudományával. De miután a lány mégis elutasította, az istenség azt rótta rá büntetésként, hogy senki ne higgyen neki. Kasszandra jól megjósolt mindent, de nem hittek neki. (Mi hinnénk.) 

Most mintha az orosz haditengerészet főparancsnoka állt volna elő egy újabb jóslattal: nemsokára katona sem kell a háborúba. Az orosz főtiszt azt jelentette be, hogy legénység nélküli hadihajót építenek, és pilóta nélküli rendszereket kezelő új alakulatot állítanak fel. Végül oda jutunk, hogy a háborúkhoz katonák sem kellenek, gépek ölik majd egymást (és a civileket).

Divatba jöhetett a jóslás az oroszoknál, mert nemrég Putyin elnök is efféle dologba kezdett, és azt nyilatkozta, hogy Ukrajna el fogja veszíteni azokat a területeit, amelyek valamikor Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak. Ukrajna nyugati részei – mint mondta – „Sztálin ajándékai” voltak. „Nem holnap, nem holnapután, talán egy-két év múlva, 10, talán 15 év múlva, de történelmi szempontból minden visszakerül a helyére” – jósolta.

Az orosz vezetés kissé későn jött erre rá, ugyanis a határokat a világháborúk után (is) a győztesek huzigálták ide-oda, így tettek ők is a második világháború után. Aztán az új tulajdonosok nekifogtak a betelepítéseknek (például Romániában) és a kitelepítéseknek, például Csehszlovákiából. Kárpátalját az első világháború után Csehszlovákiához csapták, a második után Ukrajnához, és ezzel a Szovjetunió része lett. Majd az ott lakókat elvitték egy „kis munkára” (málenkij robotra), és jó, ha százezer magyar maradt mára Kárpátalján. A krími tatárokat – körülbelül 190 ezret – Sztálin több ezer kilométerre „telepítette át”, és csak több évtized után térhettek vissza utódaik a Krímbe.

De például a Beneš-dekrétumok máig is érvényesek, és senki nem jósolja, hogy megszüntetnék azok máig is tartó hatását.

Fotó: Pixabay.com