Hideg Margit kiállításárólFény-őrző

2026. szeptember 4., péntek, Képzőművészet

„...meg kell tanulni itt a fák kimondhatatlan tetteit.”
(Nemes Nagy Ágnes)

  • A lehetőségek magja – 2019, papírmasé, fonalak, epoxy, méhgyanta, LED. Hideg Margit alkotásai
    A lehetőségek magja – 2019, papírmasé, fonalak, epoxy, méhgyanta, LED. Hideg Margit alkotásai

A tanulás a szeretet kezdete. A tartós értékek viszont nem pusztán tudományos ismeretátadástól, hanem az érzelmi kötődéstől válhatnak a személyiség részeivé. A természet erőforrás nemcsak anyagi, hanem spirituális értelemben is. Kiváltképp igaz ez a fák jellemet formáló erejére, ahogy példát statuálnak a szélviharban helytállásról, sziklaszirten kitartásról. A néma szeretetükből sarjad a kölcsönös támogatás, menedéknyújtás és a tünékeny, földhöz kötött mivoltunkon túlmutató tudás: a körforgás.

Hideg Margit a képzőművészekben termékeny Gyergyói-medence szülöttje, akinek korán megmutatkozott a képzőművészet iránti fogékonysága, gyermekszívvel faragott és szenvedélyesen rajzolt. 1977-ben végzett a Marosvásárhelyi Képzőművészeti Középiskolában, ahol Nagy Pál vette szárnyai alá. Első mesterétől a felszabadult és folytonos kísérletezést leste el azzal a felismeréssel, hogy az új iránti törekvés – mind anyaghasználatban, mind a technikai eljárásokban – saját nyomát kitaposva önismerethez is vezethet. A főiskolai felvételire Cseh Gusztáv készítette fel, áttérítve a textilművészeti pályáról, mondván, a grafika közelebb áll az alkatához. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika és pedagógus szakirányán találkozott a Feszt László nevével fémjelzett „kolozsvári grafikai iskolával”, amely szakmai igényességével és mesterségbeli tiszteletével a művészeti alkotás munkaerkölcsét ültette el benne.

 

Közösség, 2014, digitális nyomat

 

Kezdeti grafikáira egy olyan fiatalos lendület és bátorság jellemző, ahol a hangsúly nem a technikán, hanem a gondolati mélység kiaknázásán összpontosul. 1986-ban mesterének Rembrandtot nevezte. Nem véletlen a rokonság a holland festő és grafikussal, hiszen mindkét alkotót valójában a humánum foglalkoztatta. Az a mély együttérzésből fakadó lélekábrázolás, ami az emberi lét bonyolultságát és sérülékenységét tárja fel.

Kelet-Európában 1989 a szabadság éveként él a kollektív emlékezetben, amint a politikai rendszer összeomlásából új lehetőségek nyíltak. Hideg Margit körül viszont nem a rendszer változott, hanem teljesen kilépett belőle, hiszen már az év szeptemberében Kanadába emigrált. A kiköltözéssel az ember nemcsak egy országot hagy maga mögött, hanem egy teljes jelentésrendszert, azt a láthatatlan védőhálót, amit kultúrának nevezünk. A veszteség viszont lehetőség is egyszerre, akár a népmesék fejlődéstörténetében, amint a főhős útra indul, és minden stáció próbatétel, de beavatás is, változásra és növekvésre késztet, miközben meg kell találnia azt a belső helyet, amelyet már nem lehet egyszerűen térképen megjelölni. Ezért válik olyan fontossá művészetében az otthon kérdése.

A költözéssel hétköznapi dolgok is átlényegülnek. Hideg Margit Anyám vitrinje című sorozatában őrzi tovább a tárgyak lelkét. A vitrin olyan szentimentális relik­viákat őriz, amiktől nem lehet egyszerűen megválni, és amiket az ember csak különleges alkalmakkor használ – ilyen az emlékek felidézése is. A női örökség féltve őrzött porceláncsésze és -tányér hozományait, a régi rádiót és az apró nippeket az idő porától tisztán tartja az emlékezet.

 

Életjelek 8, 2014, digitális nyomat, papír

 

A tengeren túlról című munkáiban a postaládába érkező levelekből fészek épül. Művészetének egyik legfontosabb felismerése, hogy az otthon nem külső helyhez kötött, hanem lehet egy emlék, egy kapcsolat vagy egy belső biztonság. A saját helyét kereső elme folyton az ismerősbe kapaszkodik, és bárhol legyünk a világon, örök igazodási pont a természet, és menedék a fák világa. 
Innen érthetjük meg az Utazás és a Continuum sorozatot is. Míg az egyikben még az otthonkeresés, a töredezettség és az átmenet érzése jelenik meg, addig a másikban az elszakadás élményét és az úton levés átmeneti állapotát felváltja a kötődés, hiszen a távoli enyészpont hiányával megfordul a pers­pektíva, és az ösvények a nézőben kulcsolódnak össze. A gyökér és korona révén a fa így egyszerre föld és ég, kötődés és szabadság.

A művésznő Tapintható tapinthatatlan című sorozata azt a pontot keresi, ahol az anyag szellemmé válik. Lírai absztrakt kompozíciókban a papírmasé lebomló növényi részei magát az átalakulást érik tetten. Teljesen intuitív és végletekig rugalmas alkotófolyamatában a gondolatok úgy áramlanak át az ujjain, mint a szél a fa ágai között.
Vele él, vele hal című organikus konstruktivista fénytárgyaiban személyes mitológiát sző, újrafonva a szerves anyagok önnön szövevényes struktúráit úgy, hogy megőrizzék, mi több, felerősítsék elementáris erejüket. Tünékeny létükkel hívják fel a figyelmet az értékek állandóságára. Nem a fényszórásról, hanem a fény-őrzésről vall, nem csupán megvilágítva a tárgyakat, hanem kiemeli őket az időből.

Végül, de nem utolsósorban a Lélegezz a fákkal című digitális sorozata tisztelgés a csendes társak előtt. Az alkotó szemléletváltásra hív, és új, átdolgozott szemszögekből közelít a táj őrzőihez. Az emberek olyanok, mint a fák. – vallja a művésznő – Gyökereik a földhöz, koronájuk az éghez köti őket. Ha életünket fa módjára éljük, mindig lesz reményünk az újrakezdésre és megújulásra. Ha egymást tiszteljük és segítjük, mint a fák az erdőben, akkor békében fogunk létezni ezen a Földön. 

 

Utazás 239, 2002, vegyes technika, vászon

 

A hétköznapok teendői folyamatos mentális erőfeszítést igényelnek tőlünk. Amikor azonban ez a terhelés tartóssá válik, könnyebben elveszítjük a türelmünket, ingerlékennyé, impulzívvá, frusztrálttá és fáradttá válunk. A természetben való elidőzésről több kutatás is kimutatta, hogy képes gyógyítani a figyelmet. Amikor nézzük a lombkoronák lassú mozgását vagy a levelek játékát a fényben, egyszerűen, de intenzíven lehetünk jelen a teljesítmény és a hasznosság kényszere nélkül. 

Ez a kiállítás egyben kísérlet arra, hogy létrehozzon egy hasonló teret. Olyan helyet kínál, ahol nem feltétlenül kell megfejtenünk az alkotásokat, elég megállni előttük, nézni, elidőzni és gyönyörködni – vagy, ahogyan az egyik fénytárgy címe is sugallja: ismerkedni a csodával. Talán ez is lehet e tárlat egyik legfontosabb feladata: lehetőséget adni a látogatónak arra, hogy egy időre lélekben magára maradjon, lelassuljon, kapcsolódjon – önmagához, a művekhez és ahhoz a fényhez, amelyet magában hordoz. 

Lénárt Tamás

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint hogyan szerepel majd a SuperLigában az egy év után visszatérő Sepsi OSK?










eredmények
szavazatok száma 1051
szavazógép
2026-09-04: Riport - Farkas Orsolya:

Hagymából nem árt meg a sok!

Csíkszék egyik legillatosabb és legfinomabb eseményeként tartják számon a Madéfalvi Hagymafesztivált. A rendezvényt tizenhat évvel ezelőtt indították útjára azért, hogy felelevenítsék a hagyományokat és új lendületet adjanak a madéfalvi hagymatermesztésnek. A település védjegyének számító négynapos fesztivál egyik izgalmas programjából, a szombati gasztronómiai körútból hoztam egy kis ízelítőt.
2026-09-04: Kultúra - :

„A próza gondolkodjon, a vers varázsoljon” (Interjú László Noémi költővel)

A május közepén megszervezett SepsiBookon a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatói gyakornokoskodtak, akik a bemutatkozó szerzőkkel, előadókkal készítettek interjúkat. Ez alkalommal a László Noémi költővel készült beszélgetést olvashatják.